Délmagyarország, 1915. augusztus (4. évfolyam, 183-211. szám)

1915-08-26 / 206. szám

'Szeged, 1915. augusztus 31. DÉLMAGYARORSZÁG. 5 HIREK oooo Drágaság és háború* A háborúnak ezer és ezer, már most is súlyosan érezhető következménye között nem utolsó helyet foglal el az a mérhetetlen, drágaság, amely eléggé ki nem 'fejezhető módon nehezedik az országra, amelynek valódi okait megállapítani és földeríteni eddigelé a legtudósabb nemizetgazdá'kna'k sem sikerült. E szomorú jelenség felett napirendre térni nem lehet, mert ha a sükságleti cikkek hiánya, vagy a pénz vásárló erejének csökkenése okozná ezt az állapotot, ugy ínég e körülmények valamelyike, vagy mindketteje a drágaság indokául elfogadható lenne. Ha azonban végig tekintünk országunkon és mérlegeljük a termés-eredményeket, arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy a szükségleti cikkek hiánya nem okozhatja a drágaságot, mert sclha annyi szükségleti ci'k'k •nem került a piacra, mint épen ma. Az a féltevés, mintha a pénz vásárló ereje csökkent volna, vagyis a pénz 'bizonyos mértékben vesztett volna értékéből, szintén nem. látszik bei gazoltnak, mert a háború dacára pénzforgalmiunk úgyszólván normálisnak mondható. 'A drágaság tulajdonképeni oka tehát nem itt keresendő, hanem a termelők szabad versenyének fókeziheteflenségéten, a termelők 'fegyelmezetlenségében és abban a közönyben, amelyet tanusitutik 'a legfőbb cél iránt. 'Nem élég ugyanis vérünket, 'fiainkat feláldozni tűzhelyünk biztonságáért, hanem ezenfelül elsőrendű kötelességünk egy másik nagy cél érdekéiben is áldozatokat hoznunk. Ez a másik nagy cél nem egyéb, mint országunk gazdasági jólétének megóvása, biztosítása, vagyis az arra való törekvés, hogy a hazának minden rendű és rangú polgára a hátoorii súlyos gazdasági válságaiból megóivassék. Ha ezt a nagy célt mellőzzük, nem állunk a reánk váró •feladatok magaslátán, nem leszünk képesek az eredményt biztosítani. Anna'k a törekvésnek kell uralni egész valónkat, 'hogy a gazdasági válságtól az ország lakosságát, amelynek jólététől és teljesítő képességétől a háború kimenetele ifiigg, minden eszközzel biztosítsuk; arra kellene tehát törekedni, hogy a háborús állapot dacára a lakosság megélhetését lehetővé tegyük, jólétét megóvjuk, nem pedig hogy az elsőrendű szükségleti cikkeik telhetetlen drágasága folytán a 'létfeltételeket vonjuk meg a háborúival sújtott ország lakosságától. E 'téren karöltve kellene kormánynak, hatóságnak, kereskedőnek, termelőnek közreműködni, nem pedig önző célok végnélküli hajszolása áiíal a legnagyobb elégedetlenséget szítani. Nagyhatalmú szövetségesünk, Németoiszág képes volt azt az elvet, hogy lakosságának olcsó ellátását a háború aiatt is lehetővé tegye, nagyszerű készültségével keresztül hajtani, nekiirk is erőseknek kell lennünk az akadályok leküzdésében. A suprema \cx elvének óvénysitésére eljött az idő, tehát a nagy cél érdekében minden intézkedés és kényszerítő eszköz alkalmazható. Nem egyc«, emberek, nem társaságok jólétének az emelése, nem a hirtelen gazdagodás vágya az irányadó egy nemzet létezéseért folytatott harcban, hanem az amúgy is sok bajtól, bánattól meglátogatott nemzet gazdasági létezésének a lehető és célszerű megóvása. Még nem ütött a tizenkettedik óra, még mindent meg lehet menteni, csak erős kézzel kell megfogni a gyeplőt azoknak, akik tudásukkal, hatalmúkkal erre hivatva vannak. — A törvényhatóságok hódolata a király előtt. Az ország törvényhatóságai, köztük Szeged is, * küldöttségileg jelemnek meg szeptember 2-án Schöivbruniiban az uralkodó előtt. A rendkivüliien nagyszabásúnak ígérkező hódoló küldötíség előmunkálatai serényen folynak, a törvényhatóságok nágyrésze már ki is jelölte a felvonulásiban résztvevő képviselőit, A küldöttség összesen öt-hatszáz tagból fog állni, A résztvevők diiszmagyiarban lesznek. A lehetőség szerint együttesein indiainak el a magylar fővárosból s e célra már augusztus 31-óre oda érkeznek1 az ország minden rós'zéből. Dr. Miklós Elemér fővárosi tanácsjegyző — mint Budapestről jelentik — csütörtökön Bécsbe utazik, liogy gondoskodjék a küldöttség tagjainak elhelyezéséről. Az eddigi program szerint szeirdán, 1-ém külön vonat viszi az egész küldöttséget :a nyugati pályaudvarról. A fogadás 2-ikán délelőtt 10 órakor lesz Schönibr.unnban. — A miniszterelnök Budapesten. Budapestről jelentik: Gróf Tisza István miniszterelnök szerdán reggel Bécsből visszaérkezett Budapestre. — Rónay Jenő gyásza. Ki zomborból jelentik, liogy Rónay Geeilia, Rónay Jenő nyugalmazott torontáli főispán, országgyűlési képviselő nővére jcbhliátre szenderült. Halála egész Torontál vármegyében nagy részvétet kelt, mert igazi nemes .-magyar uri nő költözött el vele, aki egész életét a szeglányek, elhagyatottak: é© gyámoltalanok tálmogatásiának szentelte. Emberbaráti cselekedeteit a legmagasabb helyen is méltányolták, amikor neháiny évvel ezelőtt a király az Erzsébetremidéi tüntette ki. — Báró Henneberg — vezérőrnagy. A hivatalos lap mai száma közli, liogy a király báró Henneberg Józsefet, a 46. gyalogezred veit parancsnokát vezérőrnagygyá kinevezte. Ez a kinevezés olyainl törzstisztet ért, aki a háború eddigi folyamán nemcsak nagy sikerekkel, de katonái és >a magyar társadalom előtt szerzett népszerűségével is szolgált a bon védelem ügyének. Szegeden ép azért fokozott örömet kelt az előléptetés. Henneberg az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartása elismeréseül királyi kitüntetésben is részelsült, — Szegedi tisztek kitüntetése és előléptetése. A hivatalos lap legutóbbi száma közli, hogy a király Róth Jenő 31. gyalogezredbeli hadnagyot 'főhad nagy gyá léptette elő. A főhadnagy jelenleg a szegedi 3. honvéd'huszárezredhez van beosztva és mint betegállomáuybeli is szolgálatot teljesít. Azelőtt a 46. gyalogezred önkéntes-iskolájának volt az oktató tisztje. — A hivatalos lap még a 'következő szegedi érdekű katonai híreket közli: A •király a katonai érdemkereszt 3. osztályát a hadiékitménnyel adományozta Tumbász Lajos 46. gyalogezredben tart. főhadnagynak a m, kir. 301. honvédgyalogezirednél. - Őfelsége Bercsényi Sándor 5. honvédgyalogezred'oeli hadnagyot föhadnagygyá, továbbá Havlicsek Ernő, Csépi 'Gyula és Antal István 5-ki honvédgyalogezredbeli zászlósokat hadnagyokká nevezte ki. — A 3-i'k honvédhuszárezrednél Regensperger Jenő és Reiber Ervin hadnagyokat főhadnagyokká léptette elő a király. A népfölkelésnél dr. Török Béla, Polczner Erős és Szántó János hadnagyok a szegedi 5. népfölkeiő parancsnokság nyilvántartásában főhadnagyokká léptek elő. dr. Hajnik Emil népifölkelő főorvos az 5. népfölkeiő parancsnokság nyilván tartásában ezredorvossá lépett eiő. — Röszke Kisszegedért. A Szegedi Szabadoktatási Egyesület vasárnap, 22-én a kisszeged i iskola érdiekében megindított akcióját Röszkén folytatta s tőkéjét további 800 koronával gyarapította. Az ünnep szép erkölcsi és anyagi sikerrel járt. 'Ez alkalommal 50—50 koronás alapítványt tettek: 'Márki Balázs, Bezdán .János iRöszkei Gazdaki/r. — Felülfizettek: Barátih József. 1, Gábor Mihály 2, Tóth András 1, Szakere© Ferenc 5, Rózsi József 2, Szekeres Péter 1, Szekeremé Tótlh Klára 1, Szécsi Antal 2, Bodor József 1, Farkas Rozál 1, Bodor István 1, Tanácsúé Szekeres Erzsébet 5, Tanáesné Osil'lag Rozál 2, N. N. 10, Scultéty Sándor 2, Kovács István 2, Vér Mihály/né 1.60, Hódi iMiibályné 2, Guczi Illésnlé 2, Horváth János né 2, ifj. Farkas József né 1, Vér Gergely 2, Kúszó Imre 2, ifj. Halász István 2, Lajois Péter 2, Vér Mihályné 2, Magyar István 2, Márki Ba.lázs 1.60 ifj. Szekeres Ferenc 5, ördög I-mre, 1.60, Vér Ferenc 1, Fehér Imre 2, Lovassá Mátyás 1, Haska József 2, Megy esi J ózsef lovaisrendőr 5, ördög Vince 1, Német István 1, Fazekas József 1, Hódi Mátyás 1, Barna István 6, ifj. Márki Péter i, Pákai Ignác 2, Rózsa János 1, Volford István 2. Szüieis Ádám 3, Drillingemé 1.20, iSzomora József 5, Hódi Mihály 5, Vér Albert 5, Vér Pál 5, Tóth Sándor 2, Szekeres István 2 korona. Az. egyesület ezúton! is hálás 'köszönetet mond a szives adakozóknak. — Az ujszentiváni gyilkosság a szegedi tábla előtt. Annak idején megemlékezett a Délmagyarország arról a borzalmas gyilkosságról, amelyet junius 15-én, Ujszentivánon követett el Götter Henrikné "fiának és leányának segítségével. Götterné Henrik nevű 19 éves fia és Margit nevü leánya segítségével, — mint emlékezetes —, férjét, Götter Henriket gyilkolta meg, akit mindenki, veszekedő, durva, iszákos embernek ismert. 15-ién is kaszával kergette ki az utcára családját. Este, mikor Götter már elaludt, a 'fiu fejszét, anyja pedig konyhakést ragadott, amellyel rátámadtak az alvóra. Ifj Götter Henrik öt-hat fejszeosapást mórt az apja fejére, akit anyja késsel szurkált össze. Az egyik késsziurás átdöfte a szivét. A leány nem vett részt a gyilkosságban!. A fejére húzta a takarót' és a párnákat, hogy ne tudjon semmiről, majd mikor már végeztek Götterrel, az udvarban és a padláson eltüntették a véres ruhadarabokat a véries holttestet pedig megmosták és bevonszo-lták a szobába. Ebben működött közre a leány is. Amikor .aztán' igy mindent rendbehoztak, hajnali három óriág aludtak. Ekkor Götterné fölkeltette a briót és elmondta, Ihogy meggyilkolta a férjét. A csendőrség kiderítette a gyilkosság részleteit. A tárgyaláson mindhárman beismerték bűnüket. A törvényszék az enyhítő körülmények figyelembevételével az asszony a házastárson elkövetett szándékos emberölés büntette miatt nyolcévi fegyházra, a fiát, fölmenő ágbeli rokonon elkövetett szándékos emberölés miatt hat, a nővérét pedig, mint bűnsegédetö 2 évi fegyházra itélte A .'szegedi ítélőtábla szerdán: foglalkozott az üggyel. Hosszas tanácskozás után a tábla Götter 'Henrikné és fia büntetését helybenhagyta, a 'leányát, férjezett Wolf Firigyesnét azonban felmentette, .miért abból, 'hogy segédkezett a véres nyomok eltakarításában, még nem állapítható meg a bünsegédsége. Az .ügyész a fölmentés miatt semmiségi panaszt jelentett be. — Szegediek a Szurmay hadseregcsoportjában. Bárány Pál, polgármesteri huszár meigselbfeülten hazajött Szegedlna az orosz harctérről. Bárány még Strij niieüleét sebesült meg. A Sz'Uimiay h adsereigcsopor11 i'au, a 10l2-ilk gyalogezred'!)ein szolgált, amely ezred javarészben szegediekből áll. — Nagyváradon megállapították a cukor makszimáíis árát. Nagyváradról jelentik Kedden Rvniler Károly polgármester elnöklésével összeült a,z árinegá 1 la r>itó-bizot tság, liogy döntsön a cukor árának maximálisa tárgyában. A polgármester kifejtette a cukorárak maximálásának szükségességét ós a Kereskedelmi ás Iparkamara vléteüiónyezése alapján ajánlotta, hogy a maximális árat nagybani vételnél 108 fillérben, kicsinyben pedig 112 fillérben állapítsák meg. A jelenlevő kereskedők egy része tul alacsonyaknak találta ezeket az árakat, tekintettel arra, hogy mennyi költségbe kerül ni a a. kereskedőnek, hogy pónze ellenében egyáltalában cukorhoz jusson. A többség nem találta tul