Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-11 / 165. szám

Szeged, 1915. julius 11. DÉLMAGY ASOltífeÁS 5 pes-sége femtartható, azzal, magyrázliató, hogy a múlt évben a tárkészletből előlegizet-t összegeikből mintegy 120.000 korona megtérült, másrészt, hogy a kiadások ©gyes tételeinél végeredményben az év első fel ében 49,9.292 korona 15 fillér részben megtakaritás, részben mint -olyan szerepel ezen összeg keretében, amely mint tartozás -az év -első felében kiegyenlítendő lett v-olna, d-e az az alapok által nem igényeltettek, -annak teljes -előirányzati ösaszegiekik-tíl való kiegyenlítése az év második felére maradt. Ilyen például a köv-ezósi alap járuléka. Én bizton tu-d-om, -b-oigy az óv második f l-e -erősebb -megpróbáltatásnak teszi ki pénztárunk fizető képességét, -amelyet csak akkor tudunk fentartari, ha az éiső félévben jól bevált módszert ,a kiadások lehető légmininiálisiabbra redukálását még eiősebben hajtjuk keresztül!, mint ahogyan azt az első félévben tettük. Épen azért -az alkalommal ismételten kérem a tek. Tanácsot, hogy minden leg-aprólékosabb kiadás -engedélyezése előtt annak feltétlenül szükségességét szigorú bírálat alá venni kegyeskedjék. Szükségesnek tartom továbbá a tök. Tanács figyelmét felhívni arra, hogy a köztisztasági .alap dotálására előirányzott -évi 80.000 koronából az év első felében átadandó 40.000 korona helyett már 43.000 koronát nevezett alapnak átadtunk s igy a tél beálltá-Val esetleges nagyobb havazás e,s-e tón megfelelő tartaléktőke rendelkezésre nem f-c-g állani, miért is hivassák fel a rendőrfőkapitány ur figyelme arra, li-o-gy a,z üzem kiadásait ak-ént mérsékelje, hogy az évi 80.000 koroná-s hozzájárulási dijon felül ujabb dotációban a köztisztasági alap nem részesíthető. •Szembeötlő az is még inkább, hogy a városi szegónyalap az év első felében 18.-273 korona 50 fillérrel többet -költött az előirányzati összeggel szemben, s igy a kiadás-ok további hasonló mérvben való -folytatása eset-én — amelyet leginkább az óriási drágaság szült — a szegényalap részére legalább is Telefon 14-25. © KABARÉT © Telefon 14-25. Horváth Mihály-utca 8. sz. Vasárnap, julius hó 11-én Békeffy László az országos nevii cabaret-iró és conferenciere ez idei budapesti 3 legnagyobb operettsláger szövegírója és müvésztársulatának föllépte fehér és irodalmi cabaret-müsorral: Színre kerülnek: m ÍJ A rokony. Tréfa. A stratéga. Tréfa. Irta Békeffy L. A 42-esek. Tréfa. Gyepünk nyaralni. Tréfa. Irta Békeffy L. Az emberevő. Konferáija Békeffy L. A császár. Irta Emőd Tamás. Temetés. Irta Emőd Tamás. A írén. Irta Heltai Jenő. Föllépnek: Pásztor Zoltán, B. Góthi Gitta, | Havas József, Perényi Kálmán. Verenera Vera, berlini cabaretmüvésznő, a Ko- H medienhaus tagja. _:-: Békeffy László akíuális konfeeentekkel.:-: | 1 Kezdet 9 OPakSP. Éjiéi után partatfám, szabad bemenettel | | Elsőrendű italok, hideg és meleg ételek. | Pénztárnyitás este 7 órakor. • _ m . Páholyülés 2 K, I. hely K 1 -60, II. hely £ , K 1-20, III. hely 80 f, állóhely 50 fill. £ ® Jegyek előre válthatók este fél 7-ig PETŐ ERNŐ 2 g dohánytőzsdéjében, a Tisza-kávéház mellett. — gj IBEHBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB el őreiM t-hat ókig 40.000 korona póthitel tesz megszavazandó. Végül ,még azt bátorkodóm jelenteni, liogy az átv-onulási szál lásdi jakra -engedélyezett 80.000 korona póthitel, habár -már ki i,s merült, de az uj rend szerint e cim-en a kiadások lannyira visszaestek, hogy előreláthatólag oly arányú póthitelr-e, miként az év első felében szükség volt, az év második félében szükség nem lesz. A XXXI. zsoltár. Homília mondotta: Löw Immánuel. Kiküldőd viharodat és mindent ujjáalkotsz és megújítod a föld színét (zso-l-t. 104, 30). LTj idők születnek: -születésük v-ajló fájdalma a háború. A levegő újul, tisztul, felfrissül, -ha szélvész viharzik rajta keresztül. Ha cikázó villám hasítja a felhőt s szakad öléből a tengernyi vize-sás és lever a légből kósza porszemet, szálló csirát, lebegő méregpárát: azúrkék utána az égbolt -és könnyű, kívánatos, üde, gyógyító erejű a körlég. Dühöng a háború, miként a zivatar, de megifjitó béke lesz jutalma. Betegség, -szörnyű, az emberi nemet marcangoló betegség a háború, de gyógyulási folyamat is: hisz a beteget, az emberi nemet, nem ölheti ki. Vészes -a liáborn: élettiprás, vagyonrontás, erőkioltás, vérpazarlás! Vérdermesztő látomás a háború! Fegyverek erdeje mindenütt, szürke harcosok a sár árokban, -kék zubbonyos fiuk a hadihajón, vizén és viz alatt. Kavargó gépmadarak a magasságban és lenn a zöld hantok alatt ezernyi aluvő, a tengerfenéken dermedt tetemek sokadalma. H-a mint Mózes a határhegyről nézzük a liazát és szerte fölnyitnak a házak tetői, belelátunk özvegyek, árvák otthonába, látjuk néma könnyek csendes harmatozását — ispotályok kórtermeit, a sebhedett, csonka harcosokat s mellettük csendes, hűséges ápoló m-unka tevékeny türödelm-ét, od-aadiását. Az asszonyo-k dolgoznak, szolgálva, segítve, fáradva szakadatlan. Odakünn pedig ifjak és férfiak küzdenek, vérzenek — el leni állva mindhalálig! Ez a nehéz, ez a megrendítő látomás ád könyörgő fohászt ajakunkra. A Te segítségeddel tiporjuk el ellenségeinket, neveddel tapossuk le, akik ellenünk támadtak (zsoit. 44, 6). Segítségedet kérjük. Ihlesd meg vezéreinket helyzetfölismerő, gyors, -sikeres elhatározásra. Legyen fölényes a vezérek vezérlete, eredményes a vezérlettek vérverítéke. Elcsigázott testük, elfáradó lelkük gyámola Te légy, hogy ne csüggedjenek a kemény tusakodásban. Adj a -sebhedettnek gyors gyógyulást, az elesetteknek, mártíroknak boldog -ébredést szined előtt! A sirok -sürü -sorain, domboruló tömeghantokon bánatos lélekkel merengőknek adj mennyei vigasztalást. És rninde fájdalom, mindez áldozat helyébe engedd, hogy megégjen a háború lázában a felgyülemlett gyűlölség és enyhe béke áldása szálljon ,a viliágra. Aki békét szerzesz magasságaidban, szerezz békét mindnyájunknak, az egész harcban álló •emberi nemnek és közte nekünk, Izraelnek, akik mindenütt legtöbbet -szenvedünk e vészes időkben. Szenvedünk a harctéren, ahol vérünk folyik a többiekkel versent, szenvedünk itthon ráspolynyelvü rágalom és rosszakarat üldözéseitől. Esdő reménnyel kérjük, várjuk a bókét: Megsegítettél ellenségeinktől és megszégyenítetted gyűlölőinket, Mint eged esőjétől ,a termő talaj, hulló vérünktől a történet talaja ugy termékenyüljöu. F-akassz áldást ez ádáz küzdelemből, áldást -a királyra, áldást a hazára, édes mindnyájunkra. Am-en. A XXXI-ik zsoltár vezérli elmélkedésünket. 2. Benned bíztam Isten, meg ne szégyenüljek, A Te igazaddal oltalmazz meg engem. Bíztunk igazságunkban, bíztunk Istenünkben. Imádkozó lélekkel indultunk a harcba, zsoltárunk fohászával: 15. Oh hajolj felém Te, hirtelen ragadj ki, Mentő sziklaváram légy nekem, Mentsváram, hogy megsegélj! Most értjük a zsoltáros király képes beszédét. Mióta Kárpát hegyein megtörött -a támadó orosz, mióta a déli meredek, -égbenyúló sziklák odúiban, fülkéiben, vájt üregeiben őrzik a határt vezéreink s vitézeink a támadó hitszegőktől, azóta értjük a zsoltár fölmerülő imádságos képét: 4. Sziklaváram csak Te vagy, Nevedért vezess, vezérelj! Érezzük, vezet, vezérel a Gondviselés és álljuk ezért bátran, álljuk végig a ránkszakadt küzdelmet, amelybe tőrvető álnokság -sodort és szólunk a zsoltár könyörgésével: 5. Végy ki oh, e hálóból, melyet rejtenek énnekem, Menedékem hisz Te vagy! Hálóba akart keríteni -az ember történeténeik legnagyobb arányú bűnszövetkezése; fondorlatának hálózatára akarta hajtatni a két középeurópai Hatalmat. De a rejlő hálóból kivesz az Tir, teljesül zsoltárunk igéje: (>. Letevőm kezedbe lelkem, Megváltottál hűség Istene! Megváltott, uj erőre, életre, önbizalomra ébresztett bennünket. A hűtlenség, -a kitszegés, az álnok fondorkodás szégyent v-all: mi vagyunk a hűség népe és v-elünk a hűség Istene! 7. Gyűlölöm, kik semmist, hitványt lesnek, Mig az Ur az én bizalmam. A zsoltár hetedik verse. Semmis, hitvány, amit lesnek: a gallok bosszújának iködképei, a jnindenbiró -szlávság álmai fojtóvá tették a békét, nyomasztóvá, háborússá tették békénket. A szabadító háború leveszi rólunk a semmis, hitvány hatalmak lidércnyomását. -Elszántan -szólunk a zsoltár hálálkodásával: 8. Ujjongok s örvendek én kegyelmednek, Mert Te látva elnyomásom, lelkem kínjait tudod. Lelkem kínjai! Mi mindent tűrtünk a déli csaholó szomszédoktól, mi mindent elnéztünk évek hosszú során, mig végre elszakadt ,a béketűrés fonala — most volt egy éve, a gaz merénylet nyomán. Kitört nyomában a háború. Vészes háború — létért való nehéz küzdelmünk. Ma már megkönnyebbülve valljuk -a zsoltárköltővel: 9. Ellenségnek át nem adtál, Lábam téres helyre helyezéd. A Kárpátok szorosaiban el nem tudtak nyomni, s immár Gácsország tágas téréiről üzziik el az ellen maradványseregeit, betörve az ő síkjaira, tájaira is nyomában. De északon is, délen i-s nehéz küzdelem folyik még mindig. Könyörgő szavunk száll föl zsoltárunk -szárnyán: 10. Szánj meg, oh Uram, szorongok, Kimerülnek busuló szemim, Lelkem, testem is. Az ellenségek is azt várták: kimerülünk, koldusokká leszünk, éhen veszünk! És volt kishitű köztünk elég, volt akárhány, akinek lelkében csendülő visszhangot eltett szárnyaló zsoltárunk bágyadó fordulata: 11. Elfogyad bánatba lelkem, Éveim sopánkodásban, Elbotlék erőm bűnömbe, Kimerül-e tetemem. Bűnömbe: a meg nem szűnő, az örökös belviszály és visszavonás bűnében elbotlék erőnk. Ma-gunk is igy hittük a zsoltár panaszával: 12. Szégyenült levék, Minden üldözőm előtt, Szomszédom előtt nagyon, S ijedelme ismerőknek. Künn kik látnak, Tőlem elsietnek. Nem állott hozzánk uj szövetséges. Elsiettek tőlünk. Nem keresett -se dél, se kelet bennünket, már-már nem vettek számításba a prédára éhes, vad délvidékiek, a Balkán tollasodó madarai, ragadozó ölyvei. És zsoltárunk panasza tovább szövődik: