Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-11 / 165. szám

6 DÉLMAG YAKOI18ZÁ G 'Szeged, 1915. julius 11. 13. ítészem a feledség, Mint holté a szívben. Pusztuló edény tevék! Ezért támadtak mindenfelől, ezért támadtak merészen. Koncleső martalócok könnyű prédának nézték: repedező, pusztuló, széttörő edénynek nézték a monarkiát, amelynek széthull fala, megdől hatalma és szerteszórod ik tartalma. Összeálltak ellenünk. A zsoltár igéjének visszhangja kelt bennünk: 14. Hullám nagysokaknak suttogását: „Rémület köröskörül!" Együtt fondorkodnak ellenem, Életemre tör fondorlatuk! Rémület köröskörül! Köröskörül leselkednek reám (Zsolt. 3, 7), láncot fűznek, körülfognak, körülzárnak, életemre törnek. — De ,a nehéz, sokszemü láne elszakad, mint ,a Sámsont gúzsba szorító kötél. Nem mi leszünk pusztuló edény, nem a mi hatalmunké lészen a feledség, mint holté a szívben, hanem a támadóké. Sülyednek, kapkodnak, váltják, cserélik már vezéreiket és államférfiakat; lelökték helyükről jórészt a láne összefüzőit, a gyújtogató gazokat. Megérjük, hogy másodsorba kerülnek a bűnszövetkezet nagyhatalmai, megérjük, hogy nem lesz számos a népek tanácsában ,a francia, a mint nem számos már régen rokon faja, a spanyol és a portugál, hogy kimúlik saját fajrokonainak tanácsából a mindenhatóság képzelődésében ringott orosz, hogy nem lesz mindenütt ott a népek tanácsában a sokat markoló britnek enyves keze. Életünkre tört merész, nagyszabású, angol királyi agyhan fogant fondorlatuk. Csoda volt, hogy kétségbe nem estünk, az ellenünk összeverődött népsokaság láttára, ha még imádkozni mertünk a zsoltár zsolozsmás szavával: 15. Én pedig. Uram, Tebenned bízom, Szólok: Istenem Te vagy! 16. Napjaim kezedbe vannak, Ments ki üldözőm kezéből, 17. Színed fényét tárjad rabfiadra, Megsegíts kegyelmeidben, 18. Isten! Meg ne szégyenüljek Téged mert hiválak: Szégyen u gazokra, Poklok némulása! A gazság pokla elnémul, megszégyenül. A határszéleken ott áll háborús közerőnk, ott állanak győzelmes seregeink, itthon bontatlan egyességben működik gazdasági közerőnk. Hét milliárdot adtak a monarkia népei a hadviselő hadúr kezébe. Elámulva, elképedve hallja a gazdag Anglia, amely megszégyenülten fizeti ünnépének a fölemelt kamatot és megtagadja felbérelt társaitól a kölesönformába öltöztetett vérdijat. Magunk is csodálkozva tapasztaljuk: inie, a háború nem csak letarol, a háború termékenyít is, talajt javit fokozza a gazdaság vérkeringését. Nem vagyunk fogytán sem fegyvernek, sem vagyonnak, sem kenyérnek és győzzük véráldozattal is a kéthoimloku viaskodást északon s délen. Már-már teljesedik a gaz merénylőkön zsoltárunk átkozata: 19. Üljön némaság a csalfa ajkakon, Az igazt kik orcátlan szapulják Gőggel, megvetéssel. Telehazudták elleneink, szemérmetlenül hazud'ták tele a föld kerekségét. A földtekén körülrepülő híradások huzaltailain és huzalos irányai angol kézen angol-költésii hírekkel hazudoztak tele a hirlapnyelő népeket. Ami vérlázító, gyalázó koholmány 'Londonban koli oltódott, azt a világsajtó angolkMartot)tia része öregbetüvel adta tovább. Orcátlan szapultak bennünket és szövetségesünket. Ma már kezd ülni némaság a csalfa ajkakon, megszólal az ébredő józanság az angol törvényhozásban, a francia sajtóban, sejtelme ébred már a cár ukázaihan. Rajongó merénylet költi föl az újvilág tömeg-milliomosainak lelkiismeretét is. — Az államok s népek hatami kérdéseit megoldó háborút megszoktuk jogos erőszaknak tekinteni; de a kapzsisáig, amely milliókat keres gyilkos szerszámokon, mikor saját, hazáját nem támadják az ütköző felek, ez a kapzsiság nem a bábom joga, hanem a kufár szellem embertelen haszonlesése. Ha rajta vesz, a bűnsegédnek bűnhődése érte. Egy világ rohant meg bennünket. Fölizgatták, fölovalták elleniünk az ember fiának mindenféle ágazatát, színes angolt, színes franciát. S most, ihogy ,a győzelem hajnala virrad fölöttünk, hálatelt lélekből fakad zsoltárunk éneke: 20. Oh mi nagy kegyelmed, Híveidnek amit tejtél, Hozzád rejtezőkkel mit mivelsz Szembe minden embernek fiával! 21. Óvjad színed rejtekében Emberek csoportulásitól. Rejtsd sátorba nyelveknek pőrétől! Nyelveknek pőrétől visszhangzott, vérzett a monarkia. A központi utó soknyel viiség izgatta az összeverődött faj egyveleget. Szavak, színek ellentétéből kelteik belllső villongások. Megakadt odaát a törvényhozás alkotmányos munkája az elégedetlen muszka vérű és muszkabérü törzsek fészkélődősétől. Az emberek, a pártok csoportosulásaiban alig lehetett már eligazodni. — Azt hitte a külföld, .a széthúzó erőik felülkerekedtek a iközpontkereső államalkotó erőn. Megrohantak. Most a fegyver beszól1. Elállt a nyelvek, dallamok, jelvények harca. Fölszállott zászlónk, a háromszínű zászló, Bécs középületeire és a szövetséges .színek lobognak tornyaink csúcsáról. Elegyest csendülnek meg dallamok s indulók, amelyeiket együtt nem hallottunk soha. A hazafias harci tábor sátorában egyek vagyunk. Ellült a nyelvek pör e! Tömörebb ,a dumámén ti mona rkia, mint valaha és a. gondviselés csodáit zengj zsoltárunkkal: 22. Legyen áldva Isten, Mert csodát mivelt szerelme Vélem ostromzárnak városában: — Przemysjiben, Lembergben és az ott megnyílt ostromló diadaluton. Mi más volt érzésünk, mikor elveszett erős északi várunk, mikor a zsoltár szerónt: 23. Megriadva szóltam én: Arcod engem elriasztói De fordult a kocka! Már alázkodó szavam meghallgatád, Hogy Feléd kiölték. Meghallgatott az Isten! A gyötrődés, kin, balsejtelem ideje elmúlik. Az idők 'Mozgalmassága immár nem ijesztő, nem torzító tükröt mutat, hanem önbizalmat szít, hitet gyuillliaszt, csüggedést oltogat, reményt éleszt és zsoltárunkkal fölkiált: , 24. Istenem szeressétek ti Minden Ö jótéteményesi: Híveit az Ur megőrzi, A kevély cselekedőknek Megfizetve idegükre! Idegét bünteti a gáládnak! Nem győzik ideggel az izgalmas küzdést: nem-e megszakadt bennük idegükf (Jób 4, 21). Felijajdulnak már: Mert idegeimet eltépte és meg sanyargatott! (30, 11). De hozzánk az irás igéje szól: Mert te őket célul veted, idegeiddel állasz ki ellenük (zsóllt. 21, 13). Az győz a nagy német badverő szerint, aki győzi ideggel. Mi győzzük. Roham rohamra kél,, de ellanyhul, vérbe ful az Isonzo táján. Eláll szava már a nagyhangú olasznak. Ideges már ,a hitszegő nép. iNem ad koneleső királyának se kölcsönt, se hadisegély adományát. Forrong Oroszország, forrong India, f orrong Moszkva, ideges Párizs, London, Szól már a büszke cár: Sátraim elpusztíttatott, minden idegeim széttépettek (Jer. 10, 20). A mieink pedig .győzik ideggel. Ott ,állanak talajvédő szeretettel, a megtámadott jog serkentő tudatával, a jogos önvédelem föleimélő érzésévé!', hal ál megvető nyugalommal. Hozzájuk száll a zsoltár befejező üteme: 25. Legyetek erősek, Mind, kiknek Istenben bizalma: Szivetek szilárd! Ámen. HIREK A Délmagyar ország telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81. 0000 — UJ SZÖVETSÉGI GYÜRÜK két és három koronáért kaphatók a Délmagyarország kiadóhivatalában. Nálunk és a baj'or fdvárosban. —- Magyarországon az élelmiszeruzsora kitűnő üzlet. — (Saját tudósítónktól.) A rendőrség, a kibágási bíróság erősen dolgozik, hogy az élelmiszeri] zsorát letörje. És ngy tapasztaljuk, hogy az uzsorások nem eléggé fagynak. Ha ma ötöt megbüntetnek, a jövő héten hatóit, tizet, vagy .amennyit akarnak, kell bíróság' elé vinni. Érdemes' a jelenség belső okát is látni, akkor megérthetjük, miért marad állandó tünet iaz élelímiiszeruzsora. Az, ok egyszerű és logikus': Magyarországon, — akár Szegeden, akár Budapesten, avagy bármely faluban is, — olyan csekély büntetést rónak az élelmiszeruzsorásokra, hogy az üzletük kitűnően jövedelmezett még akkor is, ha néha megbüntetik őket. Előfordul, hogy egyesek több ezer korona jogosulatlan haszonhoz, jutnak és legföljebb ,2—300 koronára büntetik őket . . . Helyénvalónak tartjuk egy müncheni rendeletet közölni, hadd lássuk, miként szüntetik meg a bajor fővárosban az élelmiszeruzsorát. Ezt a rendeletet a müncheni kerület parancsnoka, von der Tann tábornok bocsátotta ki és igy hangzik: Az élelmiszereik és szükségleti cikkek árai annyira megdrágultak, hogy a magas árak a megél hetest komolyan veszélyeztetik. A drágaságot jórészt egyes személyek tisztességtelen machinációi és a közvetitőkereskedelean túlzásai idézik elő. Hogy az élelmi szer uzsorának véget vessek, a háborús intézkedésekről szóló törvény 4. §-ániaik 2. pontja alapján a következőket rendelem,: 1, Egy évig terjedhető börtönnel büntetendő az: 1. aki a mindennapi szükségleti cikkek bevásárlásánál oly árat ig'ér, amely aránytalanul magas, ha joggal lehet föltételezni, hogy az a. szándék vezette az illetőt, hogy az árakat fölhajtsa, vagy a meglévő maximális árak fölemelését előidézze; 2. aki a, napi szükségletet alkotó árucikkekből készletet halmoz föl, vagy a forgalomból kivon ily árukat azzal ,a céllal, hogy az árakat fölhajtsa, vagy a, maximális árak fölemelését előidézze; 3. aki kicsinyben való árusításnál oly árakat követel, vagy fogad el, .amelyek ,a piac viszonyaihoz képest, jogosulatlanul magasak: 4. az, aki mindennapi szükséglet i cikkek árusítása közben megokol,atlanul visszatartja áruját és nem adja el a vásárolni akarónak. 2. Min denniapi szükségleti cikkek a következők: kenyér, liszt, élesztő, só, zsir, cukor, vaj, szappan, hüvelyes veteményeit főzelékek, burgonya, gyümölcs, hagyma, hús, és husiáruk, sajt, tojás, kávé, tea, petróleum, fa, szén és koksz. 3. Az ítéletben el kell rendelni, hogy iá®. ítéletet a terhelt költségén 3 napilapban közzé tegyék. 4. Azt ,a kérdést, vájjon valamely ár jogosulatlanul magas, a kerületi rendőrhatóság (Münchenben a városi tanács) álllapitja meg végérvényesen. München, 1915. julius 6-án. A parancsnokló tábornok: von der Tann, s. k. Ez ,a rendelet tényleg olyan, hogy, nem lehet mellette tisztességtelenül spekulálni.