Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-04 / 159. szám

Szeged, 1915. Julinia 4. I ' DÉLMAGYARORSZAG fenomén, ma már beszéd tárgya Szegeden. Ilyen nőimitátor még nem lépett fel a Vigszin­pad deszkáin. Árnyay, Hunyadi, Rajnai Mici, Korda, Szirmay slágerkupiéinak nagv hatása van minden este. Jessi Astor zsoglőr és tánic­müvészríő elsőrendű attrakció. Holnap elő­adásra kerül először Nagy Endre a Betörő c. és Harsányi Zsolt szenzációs bohózata, a Ma­gyar-Német Sógor. — Nyugat. A nyugat, Ignotus, Ady Endre és Fenyő Miks,a szerkesztésében megjelenő szépirodalmi folyóirat julius 1-i száma a kö­vetkező nagyrészt aktuális tartalommal je­lent meg: Sehöpflin Aladár: iBaklsay iSándor. Hozván yi Vilmos: Nyár! Verklisgyerek nae­niája (Versek). Halász Imre: Bismarck és Magyarország. Ambrus Zoltán: Háborús jegyzetek. Harry Russel-Dorsan harctéri le­velei. Laezkó Géza: Franoois-íSéraphin Párá­déi nr foglyai. Lengyel Menyhért: Egyszerű gondolatok. Ady Endre: Szent 'Antal tiszte­lete. A sirató siralma. Hogy kevesen va­gyunk (Versek!). Figyelő: Ignotus: Lakatos Láiszló: Érzelmes könyv. Szabó Dezső: Je­lent-és változások. Fekete Miklós: Tanulmá­nyok a háború gazdasági hatásáról. Biarta Lajos: Bahsay szülőföldje. Szegeden kapható Várnay L. könyvkereskedésében. Képek az Isonzo-frontról. — Ahol magyar katonák küzdenek. — Olasz harctér, június 29. J. tüzér,hadnagy, aki az Isonzo-fronton van, az olaszok egyik balsikerü átkelési kí­sérletéről az alábbiakat beszéli: — Az ellenség megkísérelte, hogy június nyolcadika ós kilencedike közötti éjjelen Sagradótól keletre taz Isonzo folyón hidat verjen., A sötétség leple alatt ez némileg si­került is neki s munkáját csak hajnalban vettem észre. Ütegemmel jól maszkírozott állásban voltam s azért, elhatároztam, hogy alapos leckében részesítem őket, A híd még nem készült el egészen, miikor az olaszok pontonokon gyalogsági katonákat kezdtek Csinosan bútorozott szoba jutányos árért azonnal — kiadó. — Lőw Lipót utca 15. szám alail. azok a part mellől teljesen el nem takarod­tak. Az ellenségnek tehát ez az ujabb átke­lési kísérlete is sok veszteséggel és csúfos kudarccal végződött. Az olaszok jó kiatholikusoknaík ímiutat­koztak mindjárt a háború elejéin, mert va­sárnapi napakon nem harcoltak. Később azonban hétköznapokon is gyakran és na­gyokat hallgattak. Hogy ennek oka kimerü­lésükben keresendő-e, vagy pedig abban, mert belátták, hogy offenzív,ájuk nem vezet­het eredményre, azt nem lehet most ímeg­állapitani. Az ottani harcok mostanában leg­szállitani a folyó közepén levő szigetre. Vár- ^inkább abból állanak, hogy az olaszok nehéz tüzérsége lövöldözni próbálja haderőnket. így tizenöt napon keresztül lőtték a Hensel-erődöt, mely egy szűk völgyben fek­szik. Ez a völgy volt az, melyen át ezerinyolc­százkileincben a franciák minden erőlködé­sük dacára sem tudtak benyomulni. Tizen­öt napi ágyúzás után az olasz ágyuk elhall­gattak. Csodálatos, hogy a siürü olasz lövöl­dözés az erődben egyetlen falat, egyetlen te­tőcserepet sem találtak el. Jenő főherceg, a tiroli haderő parancs­noka köszöntő iratot intézett laz erőd védő­csapatához. taim, amíg ott nagyobb számú csapat lesz együtt, — Reggel öt órakor aztán megkezdtem a tüzelést. Az első három lövést, melyből kettő teli találat volt, A Ilidből már csak romosok vannak. Ezután, a: szigeten össze­gyűlt katonaságra irányítottam ia tüzelést. Az olaszok azonban hamarosan szétszaladtak ugy, hogy lövetésük nagy akadályokba üt­között. Mindazonáltal végigsepertettem lö­vegeimmel az egész szigetet keresztiül-kalsul s ennek következtében az ellenség, hol úsz­va, Ihol a vízben gázolva, hol pedig ponto­nokon igyekezett visszamenekülni a túlsó partra. A menekülők közül igen sokan ott maradtak a vízben, holtan. , A parton egy nagy ház állott, mélyben a még át nem kelt ellenség egy része menekült, melyben azon­kívül sok lőszer is volt. Egy 'teli találattal ezt ,a házat sikerült felrobbantani. — Azután két részre osztottam ütegemet, ugy hogy az ellenség azt hitte, hogy kát üteg szórja feléje a tüzet. Egész .délelőtt lö­völdöztem az ellenséges csapatokat, amig wv Vasárnap, julius hó 4-ikén. Két világszenzáció! A filmgyártás bravúrja. eteHtiVHítóly A detektivfilmek fölülmúlhatatlan alkotása 3 felvonásban. m • József főherceg József főherceg • i 25 ÉIS IÉiM a Mm. a lövészárokban. | Szenzáció. Aktuális, ü Magyar felvétel 2 részben. H H El g — — _____ g Előadások: vasárnap 2 órától folytatólag. EB H Gyermekjegyek csak az első előadásokon érvényesek. ••••••••••••BIIIBIIIIIIEHHHHIII Egy német lap 'haditudósítója irja: Két napja vándorlok már az Isonzo forrása; vi­dékén és a nyugati Juli alpoknak kusza or­mai között s mindinkább erősül bennem ,az a .meggyőződés, ihogy az olasz frontnak ez a szakasza bevehetetlen. A harcokhoz szokott seregek itt szinte eggyé olvadnak a termé­szetnyuj totta erődítéseikkel, .amelyeken meg kell törniök még tetterősebb 'támadásoknak is, mint amilyeneket ,a tétovázó és habozó olaisz csapatok intéznek ellenük. A helyzet ma ugy áll, hogy csapataink egészen bizo­nyosak lehetnek ,a dolgaik felől és már-már ott tartanak, hegy ,a kezdeményezés előnyét magukhoz ragadják. Az olaszok részéről kizárólag hegylakó alpinik és bersaglierik állanak itt, a mi ré­szünkről pedig a nagy magyar Alföld fiai, a honvédek, akik a háború előtt aligha csak láttak is hegyet. A háborús gyakorlat meg a fáradalmak megszokása azonban nemcsak hogy kiegyenlíti a különbséget, de harcosi minőségben még tul is szárnyalja az ellen­fele készségét és képességeit. A magyar sík­ságnak ezek a derék fiai jobbára már hátuk mögött tudják a kárpáti csatákat és egy viszontagságos téli hadjárat acélositó hatá­sát; hamarosan alkalmazkodtak a magas hegyvidéken vívódó csaták terep- és idő já­rásbeli nehézségeihez és! némelyik honvéd olyan gyakorlott alpinistává egyesült, hogy a háború befejzése után itt is maradnak és hegymászók vezetőiként keresik a jövőben kenyerüket. Egyébként pedig azt tapasztalták, a ki­sebb összecsapások során, hogy, bár gyakor­lottabb ellenféllel van itt dolguk, mint a Kárpátokban, de ez az ellenfél ,a. csatában sokkal puhább és idegesebb, mint az észak: ellenség. Máris megfigyelték, hogy az ola­szok nem küldenek őrjáratokat frontjuk elé és kisebb, vakmerő előretöréseket aggodal­masan kerülnek. És, bár nagy csapat-köte­lékben eléggé snájdigul támadnak, mégis sókkal hamarabb omolnak össze a tűzben, mint az oroszok és az ilyen támadást aztán nagyon bajosan ismétli meg ugyanaz a csa­pat. Arra is sokkal inkább ügyelnek, mint az oroszok, hogy támadó csapatuk mennyi­ségileg lehetőleg sokszorosan Jegyen erősebb a megtámadott csapaténál, mig ellenben, egy meglepő lendülettel véghezvitt ellentáma­dást sokkal kevésbé állanak meg, mint az oroszok. A tüzérség munkájával szemben sokkalta érzékenyebbek az olaszok, mint az oroszok. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom