Délmagyarország, 1915. június (4. évfolyam, 129-155. szám)

1915-06-15 / 143. szám

306 DÉLMAG YAEORSZAG. Szeged, 1915. junius 13. községekből számos csapat megkezdte az összpontosítást Novosielicába, hová vrisuton szállították a katonaságot. Az oroszok az elfoglalva tartott 'helységekben csakis különítményeket hagynak hátra. Egészen 'megbízható forrásból ered az a 'hir, hogy az oroszok rendeletet adtak ki Besszarábia kiürítésére is, ahol a polgári és katonai hatóságok az irattárokat már becsomagolták, hogy el legyenek készülve bármily eshetőségre. A nagybirtokosok és bérlők között ez okból kifolyólag nagv a lehangoltság s attól félnek, hogy rövid \:dőn belül \a harcok színhelyét Bukovinából áthelyezik Besszarábiába, amely eddig meg volt kiméivé attól, (hogy a katonai hadműveletek színhelye legyen. Amint látható, Besszarábia sorsa beláthatatlan és a kereskedők közül sokan likvidálják heveiket és visszavonulnak orosz területre. A 'kedélyek nagyon izgatottak és a tisztek között általános a lehangoltság. Jassy-ból jelentik a Minervá-nak: A besszarábiai orosz hatóságok tisztviselői parancsot kaptak, legyenek készen, hogy első jelre elutazhassanak. E rendelkezés oka nem ismeretes. Németország és az Unió. Köln, junius 14. A Kölniscihe Zeitung az amerikai jegyzékhez megjegyzi, hogy nincs kétség aziránt, hogy Bryan fellépése nagy hatással lesz az amerikai viszonyokra és ennélfogva jelentékeny befolyása lesz a nemzetközi helyzetre is. Helyesnek tartjuk azonban, hogy a meg nem tisztázott helyzettel szemben tartózkodók legyünk és csak a való tényhez, nevezetesen Wilson kormányához és az uj jegyzékhez tartsuk magunkat. A mikor Bryan békeideáival szemben teljes elismeréssel vagyunk, megemlítjük, hogy Wilson és tanácsadói is nyitva hagyták a megértés útját. Nincs kétség aziránt, hogy a német kormány erre az útra lép, amennyiben a mostani létért való küzdelmükben azt megtehetik. A négyesszövetség Bulgáriához. Bécs, junius 14. A Radoszlavov-kabinéi nek az entente-hatialmak legutóbbi javaslataival szemben való állásfoglalásáról Petkov Dobry miniszter, szófiai ihiradás szerint, igy nyilatkozott: — Oroszország, Franciaország, Anglia és Olaszország képviselői által tett javaslatok ötletéből sokan a bolgár politika megváltozásáról, a minisztérium újjáalakításáról és a parlament egybehivásáról beszélnek. Mindez nemi felel meg a valóságnak. A javaslatok ugyanazok, mint aminőket korábban közvetett uton terjesztettek elénk. Bulgária nem vállalt semmiféle kötelezettséget, szabad keze van és érdekei azt parancsolják, hogy a szigort/, lojális és lelkiismeretes semlegesség eddig követett politikáját folytassa. A bolgár népnek nyugalomra és erőgyűjtésre van szüksége. A nyugalom iránt való közszükséglet pedig csak ugy nyerhet kielégítést, iha a kormány eddigi politikai iránya mellett marad meg. Oroszország görög területeket igért Bulgáriának. Bukarest, junius 14. Szalonikiból jelentik, hogy a görög újságok megbotránkozással irnak az entente, faként Oroszország viselkedéséről, amely görög területek odaígérésével csábítja Bulgáriát, anélkül, hogy erre vonatkozóan a görög kormányt még csak meg is kérdezné. NINCS OROSZ-SVÉD MEGEGYEZÉS. Berlin, junius 14. A Berliner Tageblatt ío: en'hágai távirata jelenti: A skandináv sajté a Morning Post-nak az orosz-svéd meggyőzésre vonatkozó 'hírét tartózkodással és szárazon fogadja. A göteborgi „Sjöfahrtstidende", a svéd kormánytól magyarázatot kér, vájjon lehetséges-e ilyen megállapodást a parlament háta mögött megkötni? Kizárt doog, liogy a svéd kormány Németország iránt barátságtalan megállapodásra léphetett volna. Stockholm, junius 14. A londoni Morning Post-nak a Svédország és Oroszország közt Ulitólag kötött gazdaságpolitikai szerződésről váló hire nem igaz. Oroszország és Svédorvág között semmiféle politikai megállapodás iem történt. A svéd alkotmány titkos szerződések ütését meg sem engedj. A Goeteborgs Handdszeitung az angol ballon d'essayt a követ' e íő képpé ti kommentálj a: — Hiába fárad az angol újság, mely nemvak svéd-irisz barátságot, hianem egyben 'léd-német ellenségeskedéslt Iszeretne elő dézni. SZERB JELENTÉS AZ ALBÁN HARCOKRÓL. A Frankfurter Zeitung kerülő uton érke~ett ni sí távirata szerint a szerb sajtóiroda hivatalosan a következőket jelenti: Minden •elószinüség szerint az albánok előnyomu'ása percben vissza van nyomva; vezetőiknek ikerült visszavonulni Albánia belsejébe és ;"y elkerülték a megrendszabátyozást. Miközben a szerb hadsereg visszaverte az albán bandákat és megtörte ellentállásukat, megszállott több sztratégiai pántot, ame'yeknek birtokában módjában lesz a békét föntartani és védekezni az albán bándák táv/adásai ellen. ELSÜLYEDT A DARDANELLÁKNÁL EGY HADIHAJÓ. Konstantinápoly, junius 14. Félhivatalosan meg nem erősített magánjelentések szerint e hónap 9-én a Dodekanezos-csoporthoz tartozó Ralimnosz szigete és az ázsiai partvidék között egy elenséges hadihajó robbanás következtében elsiilyedt. KÍSÉRLET INTERNÁLT NÉMET TISZTEK MEGSZABADÍTÁSÁRA. Kopenhágából jelentik, hogy itt egy hamburgi beviteli cég főnökét, Haas 'Henriket elfogták. Állítólag azért, mert több Dániában lakó némettel kísérletet tett arra, hogy az Aalborgban internált német, repülőtiszteket és legénységet kiszabadítsa és megszöktesse. \A német tiszteket, akik eddig a legnagyobb szabadságot élvezték, ennek következtében a legszigorúbb őrizet alá helyezték. Akik látták, hogy a Lusitania fel volt fegyverkezve. Rotterdam, junius 14. Newyorkbó! táviratozzák, hogy tegnap kezdődött meg az esküdtszéki vizsgálóbíró előtt a bizonyítási eljárás a német hatóságok részéről előterjesztett bizonyítékok tárgyában, amelyek arra vonatkoznak, ihogy a Lusitanián ágyuk és lőszerek voltak. Elsősorban Kőnig Pált, a Hamburg Amerika Linie mágándetektivjét hallgatták ki. Kőnig állította Stahl német tartalékos katonát tanuként a révhatóság elé, mert állítólag Stahl látta a rejtett ágyukat a Lusitania fedélzetén. Stahlt tudvalevőleg az amerikai vizsgálóbiró hamis eskü vádja alatt etartóztatta. König magándetektív szintén vizsgálati fogságban van, mert nem tudta lefonni a 10.000 dollárnyi kauciót sza-badiábrabriyezéseért. Staihl a vizsgálóbiró előtt megmátelte vallomását, hogy a Lusitanián rejtett ágyukat látott. A bíró erre azzal ijesztette. hogy ha nem mond igazat, husz évi börtönt kap. Stahl nyugodtan felelte: — Igazat mondok, de a hazámért száz é i börtöntől sem félek! M ű vészét - a fogolytáborban. — A hadifoglyok életéből. Mialatt a világháború egymásba torlódó '•uHánlcsapásait figyelgetjük aggódó lélekkel: talán kellő időnk sem jut annak a nem es' kélly érdekességül kérdésnek a fontolgatására, Ihogy ugyan mivel is töltheti „üres" óráit napról-napra az a rengeteg sok hadiífo•. ly, kiket most az egymás vesztére törő V dviselő államok a háború viszontagságos hónapjai alatt fogolytáboraikban összegyüjtügetnek?! Ennek a kérdésnek a megoldását — nem olvashatván ró'la részletesen beszámoló ujságközleményéket, — a mi polgári szemeink elől meglehetősen sürü homály fedi d s nagy általánosságban aligha mehetünk odább a puszta találgatásnál. Mert a mikém-it, — ugyebár, — a mi sok ezerszámra inert; orosz vagy szerb hadifoglyainkat sines módunkban meginterviewolni az iránt, liogy uayan mivel is méltóztatnak eltölteni napról-napra a nekünk oly drága idejüket: — annál kevésibbé szerezhetünk most biztos tudomást arról, hogy a mi orosz vagy szerb hadifogságba esett hősi véreink, a jó magyar meg székely fiuk mivel ütik agyon unalmas fogságuk egyhangú napjait? Majd csak a háború teljes lezajlása után, a nyugalom régen várt óráiban nyerhetjük meg mindezekre a biztosabb feleletet. Semmi kétségünk az iránt, — olvashatunk is ró'la egyszer-másszor, — hogy a hadifoglyokat bizony erősen a munkára szorítják minden olyan alkalommal, amikor sürgősebb gazdasági vagy a hadviselés céljait szolgáló fontosabb fizikai munkák végeztetése válik szükségessé. A mi orosz fogságba került katonáink jelenlegi időtöltéseiről körülbelül fogalmat is alkothatunk magunknak, sajnosan tudom azt, hogy java részük épen a rettegve emlegetett Szibéria kevósbbé kies vidékein tengetik napjaikat, mindennapi rendes foglalatosságaik felől azonban egyelőre tájékozatlanoknak kell maradnunk. Még eddigelé valamennyi hosszabb tartamú háború igazolta ,azt a feltevést, hogy a hadifogságnak egyhangú órái bizonyos mértékben művészi hajlamokat is fejlesztenek ki lassanként a szabad mozgásuktól megfosztott foglyok 'lelkében. Ez nem is mehet csodaszámba, mikor a fogolytábor oly sok eltérő érzés- és gondólatvilágu, annyiféle életbivatásu embert kényszerit együvé közös sorsba, akiknél elengedhetetlen lelki szükséglet valamelyes nemesebb szórakozásra való törekvés. És minekutána az eszközökben épen nincs módjukban válogatni, — a kényszerítő szükség olykor egészen meglepő leleményességre tanítja meg őket s bámulatos türelemmel, a. müvósziességig menő kézimunkákat furják-faragják. Gondoljunk esak arra, hogy most a, kézügyességnek mennyi apró csod-amüveit készítik el lassú, odaadó munkával a mi jó magyar véreink, — amikről majd csak akkor értesülünk jó sokára, ha a háború vérzivatara végképen lecsendesül! . . . 'Egyelőre tehát időzzünk csak a multak emlékeinél. iA hadifoglyok leleményességéről és bámulatos kézügyességéről eddigelé a legjellemzőbb példákat a hosszantartó napoleoni háborúk szolgáltatták, mélyek akár