Délmagyarország, 1915. június (4. évfolyam, 129-155. szám)
1915-06-15 / 143. szám
/Szeged, 1915. junius 10. DÉLMAGYARORSZAG 15 (francia, akár angol részről a hadi foglyok jelentékeny számát tartották együtt éveken át. Elvitázbatatlan valóság, ihogy különösen az angol fogságba került francia katonák valami érdekes speciális művészetet honosítottak meg az egyébként nyomasztóan unalmas fogolytáborokiban, mely művészetnek egyes remekbe csinált alkotásai máig fennmaradtak s a gyűjtési hajlamok terén elsőrangú angoloknak máig is féltve őrzött ritkaságai. A napoleoni hadjáratok idején angol fogságba került franciák legnagyobb méretű fogolytábora volt a negyven aore terjedelmű u. n. Norman Cross Barracks — Huntingdonshire-ben, körülbelül nyolc mértföldnyire Peterborouglh-tól. A francia foglyok áltál 1798-tól 18il3-ig, tehát teljes tizenöt éven keresztül itt készített s máig fennmaradt ritkaságokat évekkel ezelőtt az angol G. Clarké Nuttall ismertette bőséges illusztrációk kíséretében, egy előkelő londoni (folyóiratban. Könyveim közt előkerestem most ezt a tanulmányt s most, a Napóleonéinál is nagyobb dúlása köziben tanulságosnak tartom egyetkettőt a Nuttall által akkor, még a tartós béke idején bemutatott ereklyetárgyak közül rö'viden ismertetni, bogy lássuk: jó száz esztendővel ezelőtt mivel töltötték idejüket a francia hadifoglyok. Előrebocsátom, hogy a fent emiitett Norman Crcss Rarracks-ban állandóan csaknem ötezer hadifogoly tanyázott s a kis műtárgyaknak legnagyobb részét a hadifoglyok a tábor konyháiból kidobott marha- és juh-csontokból készítették emberfeletti türelemmel. (Legértékesebb s a maga idején mindenesetre legaktuálisabb készítménye a nevezetes gyűjteménynek egy guillotine modellje, a leggondosabb aprólékossággal faragva ki az eldobott csontdarabokból. Ezt Croighton, az egykori peterboroughi püspök ajándókozta a gyűjteménynek. IMaga a finom művű csont-készitmény tökéletes mása a Guillotine mester vérben uszó ördöngös gépezetének; a felső részén ott fekszik az áldozat lefejezve — s egy apró kosár, rajta vérvörös foltokkal, jelzi azt a helyet, hol a fej lehullott. •Ott áll a helyén a hóhér is, — mig a készülék alján köröskörül francia katonák állanak őrt. Művészeti szempontból legélénkebben fok öt) a figyelmet egy lombfürész-munkával előállított finom doboz, ugyancsak a kezdetleges csontihulladékokiból elővarázsolva. Az a francia hadifogoly, aki ezt betek, talán .hónapoknak lélekzetf ojtott munkájával előállította, — egész művészi lelkét beleadta. A doboz fedele, — finom mü'vü faragásban, egy vadászjelenetet ábrázol; ott látható rajta az üldözött szarvas a feléje rohanó kutyákkal, — szép lovon ül maga a gyönyörűséges Diana s mellette lovagol délceg paripán a vadász. A doboz négy oldala pedig tele van a legmüvésziesebb mértani alakokat, pompás virágmintákat feltüntető faragványokkal. Vagy ott van egy Napoleon-korbeli nagy vitorlás csatahajó teljes modellje, melyet maga Clarké Nuttall is a pontosság és tökéletesség valóságos csodájának nevez. Maga. a hajótest csontból és fából van' kifaragva, a. vitorlák pedig erős papírokból valók; nem hiányzik természetesen az árbóckötélzet sem. sőt meg vannak a művészies kis hajóágyúk is. Szegény francia hadifogoly, a sorsának hány keserves óráját tette nyugodttá ezzel a lélekmeritő szórakozással! (Hát még az igénytelen .szalmaszálokból micsoda remekműveket tudtak produkálni azok a tétlenségre kárhoztatott hadi foglyok! Wem is szólva u. o. egy könyv bekötési táblájáról. melynek minuciózus kidolgozása, — kűlönhözőképcn megszínesített szalma-darabkákból összeillesztett arabeszkjeivel — a legfinomabb mozaik-munkával versenyez, — bámulatra méltóan sikerült a peterboroughi székesegyháznak hasonló poutcssággal öszszeállitott nagy képe, mely annak idején dr. Strongnak, North a inpton ifődékanjárak ós TV. Vilmos király udvari papjának a tulajdonába került. A hagyomány szerint a. foglyok. — akik a szigorú bánásmód folytán, megfelelő szinü 'festékekhez nem is juthattak hozzá, — a teájukban és a kávéjukban (festették meg eltérő színűekké a kidolgozásra szánt szalmaszálakat. Napoleon foglyul esett katonáinak aztán bizonyos jövedelmi forrásaikká is váltak abban az időben ezek a leleményesen összeszerkesztett kézimunkák. George Nuttall szerint a Norman Croes Barracks óriási épületeinek udvarán minden délelőtt 10 és 12 óra között — piac volt engedélyezve, hova a környék lakói is elhozhattak bizonyos fajta árucikkeket a foglyok részére, természetesen a szeszes italok, kések és fegyverek legszigornhb mellőzésével, viszont aztán a foglyoktól is megvásárolhattak a fentebb ismertetett tárgyakhoz hasonló készítményeiket. Amikor aztán a Waterlooi nagy katasztrófa után, 1814-ben maga Napoleon is elvesztette a szabadságát mindörökre, s a Norman Cross Barracks foglyai is visszatérhettek a hazájukba, — egyik-másik ügyes kezű francia katona valóságos kis vagyont vitt haza az évek során át eladogatott műtárgyai árából. De nem ugy ám viszont az angol hadifoglyok, akik ugyanazon idő alatt viszont a franciák fogságában várták be a háború végét. Nuttall bizonyos mélabús szemrehányással jelenti ki. bogy angol vérei e v nyomorult penny nélkül tértek haza családjaikhz . . . Szóval, a fogolytábornak is meg van a maga speciális művészete. Ki tudja, özek alatt a mai véres idők alatt is délen, avagy északon a vélünk hadat visolő ellenséges országok eldugott fogolytáboraiban, lopva, tabín a lenyugvásra szánt éjszakák csöndes óráiban hány magyar bicska,' ifakulacs s a magyar háziiparnak hány remeke készül s azokba az egyszerű, de sokszor szivök vérének hullásává! létrehozott tárgyakba a marónák é' bércek felé küldött hány sóhajtás lesz beléfaragva!? . . . ! Zsoldos Benő. H ÍREK oooo ÉNEK A RÓZSÁRÓL. Rózsa, rózsa, vérvirág, rossz tavasz jött, rossz világ. Máskor boldog sziv fölött, most hegyes szurony fölött, ma te nyila sz vashegyén, holnap már egy sziv, szegény. Rózsa, rózsa, rossz nekünk: megszülettünk, szenvedünk. Mért virulnak szép szivek, száj miért lesz kék, hideg, lány minek vár, mért remél, mért kopogat, ki nem él? Rózsa, rózsa, hulldogálj, temetőre csak szitálj. Född be lassan mind a bút, siró anyát, holt fiút, rózsa, rózsa, hullj, havazz, várjunk, várjunk uj tavaszt, Lendvai István. — A pénzügyminiszter a szegedi bankokhoz. A szegedi bankok a második magyar hadikölcsönnél is, ép ugy mint az elsőnél, hazafias buzgósággal dolgoztak, hogy az mennél inkább sikeres legyen. A várakozáson felül sikerült a második kölcsön Szegeden is. A pénzügyminiszter most a szegedi bankokhoz a következő átiratot intézte: — A hadi szükségletek fedezése céljából kibocsátott második hadikölcsön jegyzése folyó hó 7-ével lezáratván, a kölcsön kibocsátás nagy sikere megállapítható. Az ország pénzintézeteinek hatalmas hálózata ezúttal is a maga egészéten hazafias lelkesedéssel állott a második hadikölcsön nagy nemzeti fontosságú ügyének szolgálatába és nagy odaadással működött közre abban, liog.v a második hadikölcsön jegyzésébe minél szélesebb rétegek és minél nagyobb tőkék vonassanak be. Különösen ki kell emelnem azt a nagy odaadást és fáradtságot nem ismerő buzgalmat, amellyel a pénzintézetek tisztviselői kara a közel négy heti jegyzési időtartam alatt lehetővé tette, hogy a jegyzések országszerte sírna és szakavatott lebonyolítást nyerjenek. Pénzintézeteink és azok tisztviselői kara e működésükkel méltán kiérdemelték az ország háláját és elismerését. Ezért amidőn kifejezést adok annak a meggyőződésemnek, Ihogy a második hadikölcsönnél járó nagy nemzeti és közgazdasági siker elérésében az aláirási belyekül szolgáló pénzintézeteket kiváló rész illeti, örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy a tisztélt Igazgatóságnak az elért eredmény érdekéten kifejtett közreműködéséért köszönetemet fejezzem ki. — Sürgöny jött a papától! Pozsonyból irják: Frigyes főherceget és családját ezelőtt is igen szerették városunkban, de mióta a háború kitört s Pozsony királyi hercege a hadsereg fővezére lett, még bensőbb az érintkezés Pozsony népe s a. főhercegi család közt. Esténként a főherceg egyik fia kiáll a hercegi palota erkélyére s onnan hirdeti ki: — Sürgöny jött a papától!... E bevezetés után elmondja a legújabb harctéri híreket. Németül mondja el ós viharos örömmel magyarul éljenzik meg érte. — Mire kell a viz Szegeden ? Még junius 4-én jelentették a mérnökségnek, hogy a városi főgimnázium egyik tantermében a viz elromlott ós a viz a falon át a teremte szivárog. A mérnökség ahelyett, liogy azonnal intézkedett volna, a közigazgatási útra küldte az ügyet, amely hétfőn, vagyis 14-én került a tanács elé. A tanács ma elhatározta ugyan, hogy a hibát sürgősen ki kell javítani, de a viz nem várt a sürgősség kimondására, hanem szép lassan elöntötte a tanterem és az előszoba egész padozatát. Tiz nappal ezelőtt a hiba kijavítása csekélység lett volna, most azonban tetemes költségbe A DÉLMAGYARORSZÁG legújabb és legérdekesebb táviratai nappal: kiadóhivatalunk és a Békéi hirlapiroda kiraka:-: tában, :-: este: a Kass, Korzó, Európa, Royalkávéházban és a Haggenmacher — vendéglőben olvashatók. —