Délmagyarország, 1915. június (4. évfolyam, 129-155. szám)

1915-06-15 / 143. szám

Szeged, 1915. junius 6. DÉLM AGYARORSZÁG § A németek Kowno előtt. Budapest, junius 14. Kucowlnica közelé­ben Szawletól északnyugatra néhány ellen­séges állást elfoglaltunk és ez alkalommal három tisztet és háromszáz embert elfog­tunk. Mariampol—Kownoi műúttól délkelet­re csapataink rohammal elfoglalták az oro­szok első vonalát; két tiszt és 313 ember esett fogságunkba. Höfer altábornagy, (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) LEMBERQ KIÜRÍTÉSE. Berlin, junius 14. A Lodzer Zeitung je­lenti: Przemysl visszafoglalása minden való­színűség szerint váratlanul érte az oroszokat. Most, ihogy a vár elesett, komolyan számol­nak Lemberg elvesztésével. Teljesen megbíz­ható forrásból közlttk, hogy az orosz galíciai vasutak igazgatósága székhelyét Lembergböl Preszkurovba tette át. Az orosz bankok teg­nap óta esak távirati csekkeket állitanlak ki a lemtbergi ügynökségek számára. A pétervári közoktatásügyi minisztérium visszahívta az okkupált galíciai területekről a tanítókat. Przemysl visszafoglalása és a béke, Berlin, junius 14. A „Neuwe Winshoeter Curir jelenti: Przemysl meghódítása abból a szempontból fontos, hogy a vár birtokát az entente óriási nyereségnek jelentette ki. Bár­milyen súlyos veszteségeket szenvedtek is az oroszok és akárhány hadsereget veszítettek 'is el, mindig azzal Ihozlakodtak elő, ihogy ezzel szemben meghódították Przemyslt. Ha az oroszok ebben az időben békéről kezdtek be­szélni, ugy nem valószínű, hogy a várnak az osztrák-magyar csapatok által való visszáhó­ditása siettetni fogja a békét. Az oroszok sú­lyos veszteségeket szenvedtek és először presztízsüket kell helyreállítani. AZ OROSZ HANGULAT. Rotterdam, junius. 14. A Times köziig hogy Péterváron a hivatalos jelentések rend­kívüli nyugtalanságot keltettek. Konstatálják, hogy a központi hatalmuk seregei átlépték a Dnyesztert és a németek ismét offenzívába léptek Kownó ellen. BUKOVINÁBÓL KIVERT OROSZ SEREG. Genf, junius 14. Bukaresti magánjelenté­sek megerősítik a bukovinai határon átszo­rított oroszok siralmas helyzetét. Bukarest­ben Zalescyki és környékének elifgolalását ka­tonailag és politikailag fontosnak mondják. Az orosz főhadiszállás elkeseredése annál na­gyobb, mert a Pruth-vonal feladásának célja: a német Dnjeszter csapatok körülkarolása, nem volt keresztülvihető és Brustlow ottan semmikép sem tarthatja magát. /Montenegrói próbálkozás. Budapest, junius 14. Avtováctól délre az egyik tábori őrségünk, mintegy 200 monte­negrói támadását rövid harc után visszaver­te. Egyébként a délkeleti helyzet változat­lan. " Höfer altábornagy, (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Kiélesedett a helyzet Románia és Oroszország között. Az orosz lapok hevesen támadják a románokat. — Hasztalan fenyegetődzések. — Besszarábiában román beavatkozástól félnek. Amire eddig még gondolni is merészség lett volna, a helyzet kezd kiélesedni Oroszor­szág és Románia között. Besszarábiai kiürítik az oroszok, minden embert befognak katoná­nak és már a hatóságok is utrakészen álla­nak. Az orosz lapok is megváltoztatták az .ed­digi hangot Romániával szemben. Eddig iga­zán becézgették Romániát, most egyszerre rátámadnak. A mlézes szavak most inkább Bulgária számára készülnék. A beérkezett távirataink Ihii a helyzetnek: AZ IGAZI OROSZ HANG. Az oroszok esztelen gőgjének mégis csak sikerül teljesen kiirtani Romániából a russzo­filizmust. Óriási megdöbbenést keltett egy­szerre egész Romániában a Brzsevija Viedo­moszti pétervári félhivatalos 'lapnak egy cik­ke, amely igy hangzik: „Románia követelései nagyon súlyosak, Románia szálljon le arról a felhőmagaslatról, ahová Bratianu politikája emelte. Romániát az ialázatos, kérő, illedelmes hangjára kell tanitetii. ! íw A hatig, amelyen Bratianu ,a tárgyaláso­kat vezette eddig, nem illedelmes. Ha majd Bratianu belátja hibáját, lesz tán annyi esze, hogy letegye a fenséges pózt és elmegy Ka­nosszába és könyörögni fog, hogy bocsássák meg dölyfősségét és legyenek szívesek meg­engedni, hogy obuluszávail ő is hozzájáruljon a szent hármas entente ügyéhez". A kesergő cikk óriási kavarodást idézett elő egész Romániában és minden pártban. Az elkeseredés és önérzet hangja 'szólalt meg ellene Románia minden valamire vialó lapjá­ban. Tiltakozás, fenyegetőzés árja indult meg a pöffeszkedő moszkovitizmus ellen. Most erős áramlat indult meg újra a háborúért, de most, nyíltan, elszántan követelik a háborút Oroszország ellen, a russzofilek pedig meg­lapultak. Ilyen hatásra ez a csorda nem volt elkészülve. A lapok, amelyek eddig a szigorú tárgyi­lagosság hangján írtak, most a szenvedélyek szuperíativuszán követelik a háborút a cár birodalma ellen, A Seara, Bratianu miniszterelnökhöz kö­zel álló 'lap iiyképen elmélkedik az orosz u'j­ság hallatlan arroganciáján: „S az orosz sajtó ép akkor merészel igy irni rólunk, mikor a kozák csürhét Galíciában megsemmisítették, amikor Miklós nagyherceg csajiatai a földet túrva, szaladnak már 30 nap óta, amikor nincsen olyan orosz sereg, mely •valamire való csatát kibirna. Most el lehet képzelni, hogy Írnának az orosz lapok, ha győznének, Ihát még ha Konstantinápolyt el­foglalnák. Romániának az orosz pénzen kitar­tott és a demoralizált franciabarát ágensektől félrevezetett közvéleménye végre magához tért s most belátja végre, hogy Románia szá­mára a szabadulásnak csak egy utja van: semmikép sem Oroszországgal, mindenkor ellene. Köztünk és Oroszország között nem lehet barátság. Mi nem lehetünk egyebek, mint vagy rabjai, vagy örökös ellenségei Az oroczok ujab hangja alaposan meg­nyitotta a tevékenység útját a „Besszarábiai Ligának", a „Brzsevija Vjedomoszti"-nál jobb reklámot senki sem csinálhatott neki. Ml! RT HIUSULT MEG A ROMÁN­OROSZ ÉS A ROMÁN—OLASZ TÁR­GYALÁSOK. A szentpétervári Novoje Vremja, amely­nek összeköttetése az orosz külügyi hivatallal közismert, érdekes cikket közöl a román— oros zfáírgyalíásök meghiúsulásáról. (Miután az orosz lap kiifejti, ihogy mi lett volna Romá­nia beavatkozásának ára az entente. mellett a monarchia rovására, ezeket irja: „Romárpa követeli továbbá a nemzetközi l)uíiribizottság megszüntetését. 'Ezenkivül Ro­mánia képviselői Londonban és. Párisban fel­vetették a besszarábiai határhiigazitásmk a kérdését is. Ezen kivánságok némelyikét túl­zottaknak kellett tekinteni és amint hivatalos forrásból értesülünk, a jelen pillanatban min­denféle tárgyalást félbe kellett szakítani. Január havában — irja az orosz újság — Rómában szóbeli megállapodás jött létre Olaszország és Románia között, mely szerint utóbbi kötelezi magát la monarchia ellen azon­nali akcióra, mihelyt a monarchia megüzeni a 'háborút. Most azonban Románia azt á'llitja, hogy az olasz kormány az utolsó pillanatig se értesítette elhatározásáról kz román kormányt s igy Románia minden kötetezettssg alól fel­oldva érzi ntagát. MÁR FENYEGET OROSZORSZÁG. A mai román lapok konstantinápolyi táv­irat alapján reprodukálják a Tarán következő Szófiából keltezett hírét: „Oroszország folytatia fenyegetését Ro­mánia ellen. Ellenséges föllépéssel fenyegető­zik Konstanza ellen, ha Románia nem engedi meg az orosz csapatok átvonulását. Szófiában azt hiszik, 'hopv Romána részleges mozgósí­táséul fog felelni Oroszország fenyegeté­seire". Ez a hang míég az orosz pénzen ifentar­tott Universul-1 is más állásifoglalásra kész­teti. Az Universul mai száma „Az igazság órája" cirr.cn 'figyelemreméltó cikket közöl. Á cikk részletesen megemlékezik az 1877-iki •eseményekről, almikor az orosz hadsereget csak Románia fegyveres közbelépése mentet­te meg a végső katasztrófától és arra a meg­állapításra jut, ihogv Románia csak Besszará­bia visszaadása esetén léphet akcióba \az en­tente oldalán. Az Universul cikke, természetesen, igen súlyosan esik latba, mert ez a lap tudvalevő­leg a legkomolyabb és legelterjedtebb romá­niai sajtóorgánumok egyike, amely a háború kitörése óta az entente érdekeit képviselte. BESSZARÁBIÁT KIÜRÍTIK AZ ORO­SZOK. Maimornicárói jelentik az Universul­•orosz tárgyalásiok meghiúsulásáról. 'Miután lásukka! egyidejűleg megkezdték a Pruth fo­lyón tul fekvő községek kiürítését is. Sada­gura, Mahala, Rarincea, Boian és Gogolina

Next

/
Oldalképek
Tartalom