Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-12 / 112. szám

Szeged, 1915. május li. DÉLMAGYAR0ÍR8ZÁG. 77 /Vlájus 20-ái Rómából jelentik: A kormányhoz közei álíó Giornale d' Italia a következőket irja: Az olasz minisztertanács határozatából a tárgyalások tovább folynak. A május 20-án összeülő parlamentnek Salandra miniszter­elnök beszámolhat a döntésről. A kormány nem véglegesen dönt, — a döntő szó a ki­rályé és törvényhozásé. Harmincharmadik évforduló. A Berliner Tageblattnak jelentik május 8-iki keltezéssel Milánóból: -Parlamenti s ke­reskedelmi körökben görcsösen dolgoznak a végletek elhárításán. Ezeknek a sikere azonban problematikus. Cirmeni képviselő ezt irja: „Tegnap reggel a parlatoent semle­ges köreiben mély levertség uralkodott. Dél­után azonban Biilowmk a királynál való bosszú audienciájára a rd nény lis'mét fel­éledt. " Cirmeni maga azt mondja, amig folynak a tárgyalások, addig lelhet és kell is reménykedni. Canepa képviselő arra emlé­keztet, hogy a kamara megnyitásának a nap­ja: május 20. a hármasszövetség megköté­sének a harmincharmiadik évfordulója. Most •egy történelmi korszak halotti napja lesz ez a nap, Olaszországra nézve pedig uj törté­nelmi korszak nyilik meg. Római politikai körökből az hírlik, hogy a kormány Török országnak megmagyarázta, ihogy Törökor­szág megsértette a lausunnei (tripoliszi) szerződést, — Rómában lángol—olasz liga alakult, amely egy kiáltványban az angol ba­rátságot magasztalja és .az angol és olasz kultúra szövetkezéséből Olasz-ország szabad­ságának, haladásának és jólétének uj korsza­kát igéri. Ezt ,a kiáltványt száz szenátor, képviselő és egyetemi tanár irta alá, — Gé­nuában német kémek és ügynökök ellen jó­léti bizottság alakult. Liguria összes polgá­rait felszólítják arra, hogy a legkisebb gya­núra fogassanak el minden idegent, mert ez­zel egy esetleges hazaárulást hiúsítanak meg. Egész Olaszországban állítólagos német ké­meket fogdosnak össze. Lugwiobüii — a mi­lanói lapok szerint — egy -egész kémfészek telepedett meg, amely valódi és álhirlaptudó­sitókból áll, akik biztos révből iizik ;a katonai kémkedést. Ezzel szemben rá kell mutatnunk arra, — fűzi ebhez a Berliner Tageblatt — hogy Luganoban tényleg vau egy ilyen kém­fészek, de ez az olasz rendőrség kémeivel van benépesítve. Salandra és Tilfc&oi tanácskozása. Róma, május 11. Tegnap délután Salan­dra miniszterelnök és Tittoni nagykövet kö­zött isinél hosszas tanácskozás volt. Koncentrációs kabinet. Zürich, május 11. Ma érkezett milanói jelentések szerint lehetséges, hogy az olasz kormány koncentrációs kabinetté alakul át Giolilti és Tittoni belépésével. Döntés a hét végén. Berlin, május 11. A „Lokatanzeiger"-nek jelentik Kopenhágából: A Politikai római tu­dósítója ezt táviratozza: A helyzet aggasztó, de nem kétségbeejtő. Az olasz kormány való­színűleg még e héten véglegesen fog dönteni. i dönt Itália. A hármas szövetség születésenapja Bécs, május 11. Milánóból jelentik a Zeit nak, hogy a Corriere della Sem szerint a kormány azért határozta el a képviselőház ülésszakának megnyitását május 20-ra, inert ezen a napon tölti be a hármaslszöivetség fenn állásának harmincharmadik évét. A Corrie­re della Sera ezt a napot „egy uj korszak kezdetének" mondja. Józanságra intik a németek az olasz államférfiakat. Berlin, május 11. A Vassische Zeitung jelenti: Ma még a legjobban értesült körök­ben sem tudja senki, hogy milyen irányú lesz Olaszország elhatározása. Egészen bizo­nyos, hogy az entente sajtójának öröme, a mely néhány nap óta tul élénk, megelőzi az eseményeket. Azonban az Itáliából ideérke­zett utolsó híradások nem zárják ki, hogy Olaszország ellenfeleink oldalára áll. A tárgyalások a szövetséges monarchia és Itália köz nem szűntek meg, ha ellensé­ges sajtóorgánumok ismételten állítják is ezt. Ellenkezőleg: Ausztria-Magyarország a mi beleegyezésünkkel legújabban olyan javasla­tot tett, amelyek nagyfokú előzékenységről és becsületes szándékról tanúskodtak abban az irányban, hogy Itáliának minden a legki­sebb mértékben is jogos kívánsága kielégít­tessék. Ezekre a javaslatokra Olaszországnak még nem volt alkalma válaszolni. Ezért egy­általában nem adjuk fel azt a reményt, hogy a feszült helyzetnek békés megoldása lesz. Az oroszok galíciai veresége következtében a háborút most már nem döntheti el Olaszor­szág beiav átkoz dia. Súlyos csalódás volna az olasz kormányra nézve, lm azt képzeli, hogy hadműveleteink megakadályoznak bennünket abban, hogy uj ellenségekkel szemben megte­gyük a szükséges elöintézkedéseket. Mit nyerhet Olaszország, ha fegyvereinek sze­rencséjében bizWi, kockára teszi azt, amit szerződésekkel és megállapodásokkal egy csepp vér kiontása nélkül elérhet. A helyzet komoly. Érezzék át Olaszor­szág átlamférfiai a helyzet komolyságát ab? b:an a mértékben, ahogy mi megtettük előké­születeinket arra az esetre, amelyet még min­dig elkerülhetőnek remélünk. Az olasz munkásság a háború ellen. Az olasz szociálista pártvezetőség a fe­nyegető katonai -mozgósításra való tekintet­tel a következő határozatot hozta: Figyelmezteti a proletárságot a helyzet rendkívüli nehézségeire, de egyúttal óva inti a kormányt és az uralkodó osztályokat is ama szörnyű felelősség vállalásától, a'mely reájuk hárulna, ha a támadó-íháborut, ame­lyet a munkásosztály nem helyeselt és nem is helyeselhet és amily ellenkezőleg már ed­dig is elkeseredett tiltakozásra indította a népet... Az olasz szakszervezetek szövetsége is ülést tartott április 28-án, amelyen körülbe­lül száz kiküldött vett részt és ahol, ha nem is ellentmondás nélkül, de mégis nagy több­séggel hozzájárultak ahhoz a határozati ja­vaslathoz, amely a szakszervezeti vezetőség eddigi háborúellenes 'politikáját helyeselte és ennek folytatását kívánatosnak tartotta. A képviselőház ülése. — A hadseregszállitási visszaélésekről. — (Saját tudósítónktól.) A képviselőház kedden folytatta a toadiszáflitási visszaélé­sekről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A munkapárton és az ellenzéken is nagy érdek­lődés mutatkozott a javaslat iránt, amelynek tárgyalása során a miniszterelnök több érde­kes nyilatkozatot tett. Részletes tudósításunk a következő: Beöthy Pál elnök háromnegyed tizen­egy óraikor nyitotta meg az (ülést. Farkas Pál a visszaható erő és a ki járók kérdéséről beszél. Vázsonyi Vilmos (közbeszól): A ki járók­ról nyilatkozott már Jarzebeoki, a hadügy ­miniszter maii -esz túl ytfőiiiclk©! iGr-ólf Tisza István miniszterelnök: Vá­zsonyi közlbeszóllására kiván reflektálni. Ki­jelenti, iliogy amikor értésére jutott, hogy itt-ott -beszélnek -arról, hogy a hadügyiminisz­teriuimn-alk a szállításokkal kapcsolatos osztá­lyaiban politikai szerepeit játszó egyéneik jár­nak és közvetiten-ak, a leghatározottabban felkérte a hadügy,minisztert, ihogy adjon ki -szigorú rendeletet minden osztályban, hogy kereken utasítsák -öl (mindazokat, alkik ilyen dologiban odafordulnak és tegyen dk azonnal jelentést az illetőikről a (miniszterelnöknek. Amennyiben -olyan közvetítésekről ivolna szó, amelyek -bánmiily tr kin tettben >a (büntető -tör­vénykönyvbe ütköznek, m természeteden néiui az ő 'dolga, hanoin az ügyészeké, akik telje­síteni fogj'álk kötelességüket, (Zajos IbeJyó-Jés) amennyiben pedig magában véve tisztességei üz-kltről, de olyanok közvetítéséről van -szó, akiknek tisztviselői, vagy képviselői miiv-olta inkompatíbilissá teszi a;z üzletek közvetitésé-t, ezt a kérdést a tszt,viselői fegyelem és az ösz­ezeférhetétlenség szempontj álból a legszigo­rúbban fogja kezelni. (Zajos helyeslés a jobb­és baloldalon.) íA következő szónok Rakomzky István: Hangsúlyozza, hogy -miért fogadja el a szál­lítási visszaéléseik (megtorlásáról benyújtott törvényijaivaslato't. Kér-eun a tisztelt Házat, hogy minél hamarabb szavazza meg ezt a tör­vényjavaslatot. Kérdéseim volna an-ég a mi­niszterelnök úrihoz. Az idegen miniszterek egymásután nyil-atlk-oznak a külpolitikai hely­zetről. Kérdem a (miniszterelnök urat, nem tartjá-e szükségesnek, h-ogy a mai napon tá­jékoztassa a Házat a külpolitikai helyzetről ? Nem -preeizirozciiu kérésiemet, ©ampán -csak át­taláncfesáiglbain bátorkodom ezt a kérdést a -miniszterelnök ur elé terjeszteni. Feszült figyelem támadt az üléstereimben. Gróf Tisza -István miniszterelnök nyomban szólásra állott fel és nagy csendben igy szóit: — Tisztelt Ház! Felelősségem teljes tu­datában ezt a mai pillanatot sem kormány­nyilatkozat megtételére, sem a külügyi kér­désnek a Házban való megvitatására alkal­masnak nem tartom. Huszár Károly: Nemzeti és Ikatona ér­deknek tartja a íbiinös szállítók megbünteté­sét, mert a mostani állapotok tarthatatlanok. Egy gyár ajánlatot tett ttiósapkáik készítésére, •de a- rendelést nem kapta meg, elleniben Weisz (Manfréd ur -megkapta a rendelést. És mii t-örtént! Weisz Manfréd annál a gyárnál csináltatta a hósapkákat, amelyik közvetle­nül nem tudta ímeglkiapui a szállítást. Ismer egy szerződést, amelyet egy már azóta letar­tóztatott -pesztócsalő kötött egy nagy buda­pesti bankkal. A bank százötvenezer 'koremi kölesönt adott -a vállalkozónak Iliét- százaiéikos kamat meM-ett, négyezer korona részesedés fejében. (Ezt a szerződést, -amely ellenkezik a joggal és az edköl-csesel, az igazságúgytmi­niszter ur rendelkezésére fogom bocsátani •pontos adataival együtt. iA szállítót sokszor valósággal a bűnbe viszik. Ábrahám Dezső iidéz (Eötvös József, Sza­-lay és Kossuth iLajos müveiből és hosszasan érvel -a visszaható erő életbeléptetése ellen. Polónyi Qéza beszéde után a vita bezá­rult. Az igazságügyminiszter a szállítási visz­szaélésekre az osztrák kormány is intézke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom