Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-09 / 110. szám

4 DÉLMAG Y A ROBSZÁö. Szeged, 1915. május 9. Kassa-Oderberg. E címen Adélt Leonhardt a Berliner Ta­geblatt harctéri tudósítója a következőket irja: A kassa-oderbergi vasút ma kétségtele­nül a világ legfontosabb vasútja. Milliós had­seregek küzdenek érte. Százezrek haltak meg érte, anélkül, hogy elérték volna. Béke időben a kassa-oderbergi vasút egy részvénytársaság nyereséges magán­vállalkozása, amelyet csak akkor köteles az állam szubvencionálni, ha a tiszta nyereség 4 százalékon alul marad. Ez az eset azonban még nem fordult elő. Háborúban — ebben a (háborúban az a nagy életér, amely a hadsereg testébe állan­dóan vért visz és a sztratégia követelményei­nek és törvényeinek megfelelően keringteti azt. Északról délre áttöri a Nyugati Beszki­deket és megkerüli nyugatról észak felé a Magas Tátrát és kinyújtja a karjait azon ha­talmas harctér felé, melynek Galícia a neve. Közte és Galícia közt van a Kárpátok ezer­nyi hegye. Ezeknek a hegyeknek a védelme alatt teszi meg forgalmának fáradhatatlan ivét. Éjjel-nappal, nyáron, télen és tavasszal gurulnak rajta a katonaszállitmányok végte­len vonatai, bátor, mindig jókedvű, daloló katonákkal. Ami Orosz-Lengyelországból, Sziléziából, ami Németországból a Kárpátok­ba van szánva, ezen az uton halad. Ami Ma­gyarországból Galíciába vagy Lengyelor­szágba menendő, erre 'veszi útját. Aki Berlinből jő, azt egy éjszaka elhozza a vonal végállomására: Oderbergre. Ez az Oderberg nem város, hanemi fogalom. Azon ritka hegyek egyike, amelynek nevét min­denki ismeri és valójában neim; egyéb, mint egy vasúti állomás sok egymást keresztező sínpárral. Útmutató és Ihid Németországból Ausztriáiba, hidőrékkel, akik é'les szemmel ellenőrzik a szorost, mert közel van Orosz­ország is. Jelképe ennek a technikai évszá­zadnak, amint az egész vidék Oderberg és Teschen között az. Mert a vasút mentén és arra ráutalva gyárak kemencéi és gáztartá­lyai állanak, mint valami óriások üvegjei és fazekai. Sötét mélységből a szénbányák szál­litócsilléi kerülnek napvilágra és este apró emberkék kísérteties silhuettjei rajzolódnak a lángoló háttérbe. A Jablonkai-hágón tul, ahol alagúton bújik keresztül a vonat és amelynek keleti lejtőin a Visztula ered, Magyarország kez­dődik. Fiatal nőket találunk itt, akik kilenc hónap óta fáradhatatlanul viszik a teát min­den vonathoz, kakastollas csendőröket és tót parasztasszonyokat, akik fényes csizmá­kat hordanak vagy lábukat vastag gyapju­sávokba burkolják. Zsolnán a holdvilágos piac az istenanyja barokk, aranyos szókra körül terül el. Az éj­szaka jótékonyan eltakarja az ósdi házak közti modern fasszádokat; a kőházak belül kivilágítva, a piac fölött a zárdaiskola és templom barokk tornyai emelkednek. Az Ala­csony Tálra hóval borított csúcsai látszanak sziik utcák végén. Azt hihetné az ember, liogy Dél-Tirol valamelyik városkájának a piacterén van. A pályaudvar előcsarnokában száz meg száz tót bunda, rongyos kaftán, sáros és lövésektől kiégetett katonaköpeny kigözölgése. A Vágott tul egy ódon vár iires­szernii kerek tornya porladozik, .a 'hid vas­szerkezete csak ugy dübörög vonatunk alatt. Zsolnától jobbra Budapest és Bécs felé ágazik el az államvasút, balról az oderbergi vonal Kdssu felé kanyarodik. Mindkét vonal a Vág folyásához tartja magát, fölötte a Ma­gas Tátra jégtömege ragyog. A völgyben füréSzmalmok és gyárépületek (sorakoznak egymás mellé és éjjel erősen ki vannak vilá­gítva. A magas hegység előtt dombvidék domborodik és minden domb kúpján egy-egy német falu. E falvak testvérekként hasonlíta­nak egymáshoz. Sárga barokk-templomaik vannak, amelyeknek tornyai olasz módra ol­dalt állanak. A házak sárgára, pirosra, kék­re vannak meszelve. Szepes megyében va­gyunk a német svábok (szászok!!) között. A Magas Tátrába nyaralóhelyek vannak beágyalva. Az első ezek közt, mondhatni elő­szobájuk: Poprád'FelUa. Miután Lemberg elesett és Przemyslt körülzárták, Dukláról Krosnón és Ó-Sandecen keresztül Poprádra kellett visszakoznunk. Később innen megint Ó-Sandecbe mentünk, ahól a Poprád betor­kollik .a Dunajecbe. (Azután leir még egy egynehány hely­séget és Kassát is.) Megakadás nélkül kerin a császári és királyi hadsereg erős életere és német vér is folyik benne. Különösen nekem öröm, minden német sisak, aki itt az egyetlen németbiro­dalmi harctéri tudósító vagyok. Tiszták a mi tábori szürkéink, — tisztábbak, mint az első ri pon, mégis hallottam, amint tegnap egy hadnagyunk barátságosan szólt oda egy nép­felkelőnknek: — Meyer, vegye le a térdnielegitőkct. Mit gondolnak majd rólunk az emberek? Itt külföldön vagyunk, hadd nézzünk ki jól! A mi bajorjaink, berlinieink, a mecklen­burgiak s pomerániaiak mind, akikkel itt be­széltem, vidámak és jókedvűek. Amint el­haladnak egymás mellett, meglobogtatják fekete-fehér-piros, kék-fehér, sárga-fekete és piros-fehér-zöld szövetségi zászlócskáikat és a Vág és a Dnyeszter között bátran éneklik a „Waeht ain Rheint". A második magyar liadi kölcsön­A hosszan elhúzódó háború szükségessé teszi, hogy a hadi szükségletek zavartalan el­látása céljából uj hadi kölcsön bocsáttassák ki, E szükségletek fedezésére a pénzügyminjster az első hadi kölcsön címleteinek megfelelő, 6'j/a-kal kamatozó járadékkölcsön-kötvényeket és ezzel egyidejűleg 572%,-os járadckkölcsön-köt­vényeket bocsát nyilvános aláirásra. A pénz­ügyminiszter tehát ezúttal is közvetlenül fordul a közönséghez, mint ez legutóbb a Nérnet­birodaloinbain is történt és a kibocsátás összege a nyilvános aláírás eredménye alapján fog meg­állapítást nyerni. Az aláirás f. évi május 12-től 26-ig be­zárólag fog megtartani. Aláírási helyekül szerepelnek az összes állami pénztárak és adóhivatalok, a posta­takarékpénztárak és közvetítő helyei s az összes számottevő hazai pénzintézetek. A kibocsátásra kerülő és 6°/0-kal kamatozó kölcsön-kötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért; a) ha az aláíráskor az egész aláirt összeg befizetik, 97. K 50 f.-ben; b) ha pedig az alább ismertetendő kedvez­ményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, 98 K-ban" állapíttatott meg. Az 5 72%-kal kamatozó kölcsönkötvény aláirási ára minden 100 korona névértékért: a) ha az aláíráskor az egész aláirt összeg befizettetik, 90 K 80 f-ben; b) ha pedig kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, 91 K 20 f-ben állapíttatott meg. A 6%-os kölcsönnel a legkisebb jegyez­hető összeg 50 K, az 572%-os kölcsönnél 100 K. A második hadi kölcsön 6%-os typusu kötvényei 1915. május 1-től kezdődőleg és min­den év május 1-én és november 1-én lejáró utólagos részletekben kamatoznak, tehát az első szelvény 1915. november 1-én esedékes. A fo­lyó évi május lió 1-től az aláirás napjáig járó folyó kamatokat azonban az aláírónak nem kell megtéríteni, Az 572%-os typusu kötvények pedig 1915. junius 1 -tői kezdődőleg és minden év június 1-én és december 1 én lejáró félévi utólagos részletekben kamatoznak. A kamatfizetés folyó évi junius l-ével kezdődik, tehát az első szel­vény folyó cvi december 1-én esedékes. Mindkét typusu kötvényre az aláirt össze­gek az aláírási helynél fizetendők be és az alá­irási áron felül az aláíróval szemben sem folyó­kámat, sem jutalék felszámításának helye nincs. Ha ai aláirt összeg 100 koronát meg nem halad, az aláirás alkalmával az egész aláirt összeg befizetendő. A 100 koronát meghaladó aláírásoknál a részletekben történő befizetés kedvezménye igénybe vehető, az aláirás alkalmával azonban az aláirt összeg 10%-a biztositékképen leteendő és pedig a kir. állampénztáraknál és adóhiva­taloknál, a m. kir. postatakarékpénztár közvetítő hivatalainál, továbbá az 189S :XXIII. t.-cz. alap­ján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet­nél készpénzben, a többi aláirási helynél pedig vagy készpénzben, vagy olyan értékpapírokban, a melyeket az aláirási hely elfogadhatóknak tart. A részletek pedig a következőkép fizetendők: a jegyzeit összeg 25°/o-a legkésőbb 1915. junius 8-ig, 25 %-a „ 1915. junius 18-ig, 25 °/o-a „ 1915. junius 28-ig. 25o/o-a „ 1915. julius 8-ig, A teljes befizetés megtörténte után az alá­irási hely a letelt biztosítékot elszámolja, illető­leg visszaadja. A jegyzés czéljaita szolgáló nyomtatvány­űrlapok az összes aláirási helyeknél dijtalanul kaphatók. Ily nyomtatványok hiányában az alá­irás levélileg is eszközölhető. A befizetés alkalmával az aláiró fél az aláirási helytől pénztári elisinervényeket kap, a melyeket a fél kívánatára 1915. junius 14-"től kezdve a magy. kir. pénzügyministeriiim részéről kiállított ideiglenes elismervényekre fognak kicseréltetni. A végleges kötvények ki­adására nézve, illetve a fél kívánatára kiadott ideiglenes elismervényeknek a végleges kötvé­nyekre való kicserélésére nézve idejekorán hir­detmény utján fog a felhívás közzététetni. A vég­leges'kötvények kiadása költségmentesen ugyan­azon a helyen fog megtörténni, a hol a pénz­tári elismervények, illetve a fél kívánatára ki­adott ideiglenes elismervények kiadattak. Az 5V2°/O-OS kölcsönnél zárolásnak helye nincsen, a második hadi kölcsön 6%-kal kama­tozó kötvényei azonban — ép ugy, mint az első hadi kölcsön kötvényei — zároltan is jegyez­hetők lesznek és az aláiró, a ki az általa jegyzett kötvényeket zárolja és a zárolást öt és fél éven át fel nem oldja, azt a jogot nyeri, hogy az 5'/2 évi időszak utolsó évnegyedében, legkésőbb 1920 november 1-én a kötvényen alapuló köve­telését e naptól számitotf egy évre névértékben leendő visszafizetésre felmondhatja. A m. kir. kincstár köteles az ilykép felmondott kötvénye­ket legkésőbb 1921 november 1-én névértékben visszafizetni. A zárolásból kifolyólag az aláiró felet költség nem terheli. Zárolásnak csak 1000-át meghaladó ösz­szegü jegyzéseknél van helye. A m. kir. pénzügyminisztérium fentartja magának azt a jogot, hogy előre közzéteendő három havi előzetes felmondás mellett ugy a 6%-os, mint az 5Va0/o-os kölcsönt egészben

Next

/
Oldalképek
Tartalom