Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-09 / 110. szám

Szeged, 1915. május 9. DÉLMAGYAHORSZÁG. 5 vagy részben, névértékben visszafizethesse, azon­ban az esetleges felmondás a 6%-al kamatozó kötvényekre nézve 1921, május l-jét meg­előző időre, az 5l/a%-kal kamatozó kötvényekre nézve pedig 1925. junius l-jét megelőző időre nem fog eszközöltetni. A kölcsönre történő befizetésekre a mora­tórium alá nem eső betétek — a felmondási határidő betartásával — korlátlanul igénybe ve­hető. A betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél s más ily cégeknél 1914. évi augusztus hó 1. előtt betéti könyvre vagy folyószámlára elhelye­zett, egyébként moratórium alá eső betétek azonban a kibocsátásra kerülő járadékkölcsön­kötvényekre történő befizetések céljára a két kölcsönre együttesen a jegyzés idejében fenn­álló összegük 25°/o-a, de legfeljebb a betét tu­lajdonosa által jegyzett összeg 25°/e-a erejéig vehető igénybe. Azok, a kik a befizetésekre ilyen, egyéb­ként nioratorium alá eső betétjüket kívánják igénybe venni, annál az intézetnél vagy cégnél, illetve annak az intézetnek vagy cégnek köz­vetítésével tartoznak jegyezni, a melynél a be­tét el van helyezve. A kibocsátandó kötvényekre és pedig ugy a szabad, mint a zárolt darabokra, az Osztrák­magyar bank és a m. kir. hadi kölcsönpénztár e járadékkötvényeknek kézi zálogul lekötése mellett, a névérték 75%-áig a mindenkori hi­vatalos váltóleszámitolási kamatlábon nyújtanak kölcsönt. Ez a kedvezmény legalább 1916. évi julius 8-ig marad érvényben. A nevezett két intézet ugyancsak a mindenkori hivatalos vál­tóleszámitolási kamatlábon nyújt nálunk zálo­gul elfogadható értékpapírokra kölcsönt, ha a felveendő összeg igazoltan a jelen felhívás alap­ján aláirt összegek befizetésére szolgál. A meg­hosszabitott ily kölcsönök a mérsékelt kamatláb kedvezményében szintén részesülnek és pedig legalább 1916. évi julius 8-ig. A fenti befize­tési határidők alatt folyósított kölcsönök után a fél kívánságára a mindenkori hivatalos váltóle­számitolási kamatláb helyett 1916. évi julius 8-ig évi 5°/o-os állandó kamatláb biztosíttatik. Az aláírók kívánságára e járadékkölcsönök kötvényeit a szelvények beváltásával megbizott hivatalos beváltóhelyek és az Osztrák-magyar bank budapesti főintézete, valamint a magyar szent korona országai, továbbá Bosznia és Her­cegovina területén levő fiókjai 1916. junius 30-ig költségmentesen fogják megőrizni és kezelni. A második hadi kölcsön előnyős feltételei, a pénzpiacz kedvező helyzete és annak felisme­rése, hogy a kölcsön jegyzésben minél nagyobb részvétel az aláírók magánérdekei mellett a köz­érdeket is nagy mértékben szolgálja, biztosítékai annak, hogy a kölcsön jegyzésének eredményé­ben az ország közgazdasági ereje ép oly impo­zánsan fog megnyilvánulni, mint az első hadi kölcsön alkalmával. IAPOLLOSAZ 1 ® 0 Vasárnap, május hő 9-én Dl aj 2 szenzáció! Asszonyháboru. Nagy dráma 3 részben. | A megtért bllnös Bünügyi dráma 2 felvonásban. FDlutafűla^os előadáson 2 Ml hesdue. jf A Délmagyarország telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81. Most a cukron a sor. — Tanulság arra, miként drágítanak. — (Sflját tudósítónktól.) Aki megfigyelte, az utóbbi napokban feltűnő sok ember igye­kezett kisebb-nagyobb pakkal. Amikor isme­rőseik kérdezték, mit visznek, ez volt az egy­értelmű válasz: — Cukrot! Cukorlázba estek az emberek. Megkér­deztük mi is: — Miért viszik a cukrot? — Mert drágább lesz! — Honnan tudják? — Mondták a boltokban. Furcsa. De a cukrot csak hordták, olyan mennyiségben, mintha ingyen adták volna. Vitték a gazdagok, vitték a szegények, a kocka cukortól kezdve egész süvegekig. ' Most a cukron volt a sor. Mert a cukor­ral való visszaélés következik, most a cuk­rot drágítják meg. És érdekes megfigyelni, miként hajtják végre nálunk aih áborus drá­gítást. A cukorral való machináció Ügy kezdő­dött: Hetek óta a legtöbb boltban azzal fo­gadták a vevőt, (hogy igy-ugy, de nincs elég cukor, rövidesen megdrágul. A rendes ve­vőket igy biztatták: — Nézze csak, önt, mint rendes vevőt, jóakaratulag figyelmeztetem, bogy igyekez­zen a mai árban nagyobb mennyiséget be­szerezni, nehogy egy kiló cukorért a duplá­ját, vagy — Isten ments! — a háromszoro­sát fizesse. Mert nagyon megdrágul. A szegény vevő elhűlt, de boldog volt, hogy a készülő drágításról idején értesítet­ték. Ez volt az eset a belvárosban, ez a nagy­körúton kivül, ez Szegeden, ez Kisteleken és Szabadkán, talán az egész országban cuk­ros emberek szaladgáltak az utcákon... Meglehet. Es ma az a helyzet, hogy mindenki ter­mészetesnek tartja, Ma megdrágítják a cuk­rot. A talaj elő van készítve, addig beszéltek róla, inig megszokták. De az elárusítók bi­zonyos alapot találnak a drágításra. Ugyanis az aránytalan vásárlások miatt megifogyott a cukorraktár, nagyobb mennyiségről köte­lesek gondoskodni, hozzá sürgősen. A nagy kereslet miatt ők is drágábban kapják vala­mivel az uj készleteket, a szállítási költség is közbe jön és igy tovább — ki győzné elő­sorolni az összegyűjtött okokat. Elég az hoz­zá, hogy rövidesen tényleg megdrágul a cu­kor. Ezt az esetet csak azért hozzuk föl, hadd lássa mindenki, miként drágítanak nálunk, csak azért, mert háború van. Kitűnően szer­vezik meg az egész drágitási hadműveletet, olyan sztratégiai terveket dolgoznak ki, az üzletvezérek, hogy a tömeg csak azt látja, hogy minden oldalról bekerítették — a meg semmisítő drágaságba. Utóimt. ;Mint értesülünk, a Különféle husmesterek tiltakoznak az ellen, hogy mi csak a cukorhadiniiveleteket emeljük ,ki, Iho lott mások — szerény maguk is — szintén hazafiasan gondoskodnak húsról, zsírról és árakról. Ennek legfrisebb bizonyítására köz lik velünk, hogy húsféléket ismét megdrágít iák, a zsiradékfélét harminctól ötven fillérig. A zsiros drágitás — megvalljuk, — sztra­tégiai meglepetés -számunkra, annyira, hogy eL se akarjuk hinni, de a rendőrségen meg erősítették... A Szegedi Jogász-Egylet közgyűlése. (Sajtá tudósítónktól.) A Szegedi Jogász Egylet szombaton délután fél hatkor tartotta meg évi rendes közgyűlését az /ügyvédi ka­maira tan-ácstermében Dr. Rósa Izsó orsa. képviselő, az egylet alelnökének vezetésével. A szegedi bírói 'és ügyvédi kar szép szám­mál volt képviselve -ezen a közgyűlésen, melynek az ilyenkor már szokásos program­pontjai (elnöki, titkári -és pénztárnoki jelen­tések, tisztujitás stb.) mellett nagy-óbb jelen­tőséget adott .az a körülmény, hogy ezen a gyűlésen töltötte be az egylet az eddigi eí­n-öíkie: Vén András kir. Ítélőtáblai elnök 'nyu­galomba vonulása s az elnökségről ennek folytán történt lemondása következtében megüresedett elnöki székét. S a választást minden tekintetben szerencsésnek mondhat­juk, mikor az egylet, mely egyébként a* utóbbi évek alatt, — uigy véljük, — nem min­dig elégitette ki a hozzáfűzött váralkcizásckat: osztatlan elismeréssel, egyetértő akarattal Mennyey Lászlót, a szegedi kir. Ítélőtáblá­nak jelenlegi nagytu-dásu, kiváló elnökét kér­te fel az elnöki tisztség elvállalására, ki a megnyilvánult bizalomnak engedve, elfogad­ta a tisztséget 'ós beköszöntő beszédében me­leg hangom üdvözölte a most már vezetése alá került egylet tagjait. Az uj elnök lelkes szavaikkal emlékezett meg -a most dúló világháború által okozott rendkívüli állapotokról s a „front mögött" küzdő polgárságtól megkívánt (fokozottabb tevékenységről s kitartásra buzdította a« egylet tágjait ezekbon a válságos időikben. Az uj elnököt aiz egyesület szeretetteljes ová­cióikban részesítetté. A prograimmmak volt egy másik pontja is, mely hivatva volt nagyobb érdeklődést kelteni a közgyűlés ránt: dr. Polgár Ármin szegedi kir. ítélőtáblai bírónak alapos tudás­sal kidolgozott felolvasása „A teljesedést ha­táridő és a moratorium" eknimel. A nagy érdeklődéssel fogadott élőadás során a felol­vasó ismertette a német és osztrák perrend­tartásoknak a teljesítési batáridőre vonat­kozó intézkedéseit, ugy szintén Németország­nak és Ausztriának a magánjogi követelések teljesítése tekintetében a háború folytán tett rendelkezéseit s ezeket összehasonlítva a ha­zai háború kivételes szükség jog intézkedé­seivel, kifejtette álláspontját ab/ban ,a telkim­tetban, bogy vájjon a moratóriumnak 191b. évi julius bó 31-re szándékolt megszüntetése atka Imáiból /milyen átmeneti intézkedések volná nalk inegál l'apit andióik. (A felolvasó álláspontja szerint ez a ne­héz kérdés csakis oly/kép lesz méltányosain és igazságosan megoldható, ha ,a ibiró az adott eset összes körülményeinek, a hitelező és az adós személyi viszonyainak is figyelembe vé­telével állapítja majd meg azt, Ihogy az át­meneti időben, — melyet az előadó (két évre vél meghatározandóna/k, — a kötelezett mi­kor és mily részleteikben tartozzék fizetni s az adós legfeljebb hat havi halasztást /nyer­hessen, esetleg biztosítékadástól feltételezet­ten. /A felolvasást a hallgatóeág nagy figye­lemmel hallgatta végig. Is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom