Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-20 / 118. szám

Szeged, 1915. május 20. X DÉLMÁGYAfiÖKSZÁG. 3 Készülődés a háborúra. Frankfurt, május 19. ÍA Frankfurter Zeitung jelenti Rómából: A király rendeletet irt alá, amely az orvosi vizsgákat korábbi időpontra irja elő. lAz összes városokban hadsegitő bizottságok alakulnak. „A szent önzés." Zürich, május 19. A Ziircher Post. illetékes svájci helyről a következőket jelenti: Még ma is meg vagyunk győződve arról, hogy 'az olasz nép körében 'többségben vaunak azok, akik a semlegesség fentartása mellett foglalnak állást éis meg vagyunk győződve arról is, hogy a semlegesség fentartása érdemes volna. A többség azonbaln elnémult egy kisebbséggel szemben, .amely követeli, hogy Olaszország beavatkozzék a világháborúba. Nem adjuk ugyian fel az uoisó reményt, hogy a béke fentartható lesz, de el vagyunk készülve a legrosszabbja. iMiint eddig, most is él bennünk a tudat, hogy a svájci szövetség becsülettel 'fogja megá,Tani a helyzet eme súlyosbodását is és semlegességét, ,integritását lüven és ingadozás nélkül fogja megőrizni és hogy ,a hadviselő államiak részéről, tehát Olaszország részéről is abban a tisztelet,bon lesz r észe, ameliylyel Svájc vei ük szembe,n viseltetik. Ha a sacro' egoismo jelszavát kiadták, ml1 ós kénytelenek vagyunk szerényein, de határozottam: a szent önzés álláspontjára helyezkedni. i i A semleges párt visszavonulása. Róma, májius 19. A Tributta irja, hogy a Giolitti ellen szervezeit tüntetések olyan mérvűek, hogy a volt miniszter elhatározta, hogy ezentúl ne mmegy a Montre Citórióm, ahol a folyosón és az előtéren ismételten kellemetlen incidensei Voltuk. Giolitti kijelentette barátai előtt, hogy miután őt még jóakarói közül is számosan félreértették és nemakar okozója lenni nem kívánt eseményeknek, valósZiniileg távol fogja magát tartani a parlament huszadiki ülésétől is. Hasonlóan számós GioRMiptirti képviselő elhatározta, hogy a parlament huszadiki ülésén nem vesz részt. A teret teljesen átengedik Salandráéknak. (iFoli. Hir.) Tüntetések mindenfelé. Róma, május 19. Az intervcncionisták lampiónos- és fáklyásmenetben Salandra lakasd elé vonultak. A St.-SHvestro-téren gyülekeztek, ahol két szószék volt felálitva. Tascacuto és hacriola képviselők beszélték a néphez, amely kcsö estig tüntetett Salandra lakása előtt és \a környéken.A z entente követségei elölt megismétlődnek a barátságós tüntetések. A német és osztrák-magyar követségek: és konzulátusok erős katonai kordonnal vannak körülvéve mindenfelől, ugy hogy legalább az épületek és a személyzet tésti épsége ma már nincs veszélyben. Turin, május 19. Giolitti lapja a Stampa ellen nagy tüntetést rendezett az Intervenciónista polgárság és diákság. Az .ablakait beverték és megakadályozták a Jlap munkatársait, hogy a szerkesztőségbe bemenjenek. A lap nyomdáját szét akarták rombolni, de ebbe már a rendőrség, amely egyébként tétlenül nézte a csőcselék megismételt pusztításait, beleavatkozott és rendet csinált. Hasonló esetek Rómában és, más városokban, igy Bolognában is megismétlődtek. Rómában az Itália, Tribuna, Papoló Román© szerkesztőségei előtt voltak tüntetések, amelyek véres ve re-' kedésekké fajultak. Berlin, május 19. Udineben tegnap kétezer tüntető kör menet ben végigvonult a városiban. A ifnnetök szidalmazták Giolitt't. A Garibaldi-,szobornál beszédeket mondtak a háború mellett. A manifesztációnak semmi benyomása merni volt, mert a lakosság többsége a háború elten foglal állást. A hangulat Franciaországban. Genf, május 19. A francia újságok még mindig annak a nyugtalanságnak a hatása állatit ál'lnak, amelyet a Salandra-konnány lemondása idézett elő. Azzal vigasztalják azonban olvasóikat, hogy Olaszország népe szilárdan a 'háború mellett van is a parlament végül is kénytelen '.esz a nép kívánságának engedni. De most már nem merik Olaszország beavatkozásút a háboriu további' 'sorsára olyan bátran számításba venni. Hervé a Ciuerre 'Sociale-bam azzal bátorítja honifitársait, hogy a „legrosszabb esetben" a szövetségesek eddigi ereje is elegendők 'Németország legyőzésére. Legérdekesebb azonban Av'on tábornoknak az 'Eclairhan az olasz hadsereg katonai értékéről! irt cikke, melynek nagy részét 'azonban a cenzúra törötté, A megmaradt részekből kiderül, hogy Avion szerimWFranciaországra nézve jobb lemne az Olasz segítségről lemondani, mint azt nagy áron megvásárolni. Török hivatalos jelentés. Konstantinápoly, május 19. A főhadiszállás jelenti: A dardanellei fronton, tegnap a szárazföldön semmi sem változott. Az ellenséges hadihajóik távolról lövöldözték a Dardanellák bejáratánál levő ütegeinket. Az Albion nevü páncélos cirkálót egyik lövedékünk eltalálta. Aviatikusaink eredményes repüléseket végeztek Sed-il-Bar felett. A többi arcvonalon jelentős változás neim történt. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Románia semleges marad Bukarest, május 19. A Moldava jelenti: A kormányhoz közelálló politikai körökben szilárdan él a meggyőződés, hogy Románia az eddigi fegyveres semlegességéből semmi körülmények között sem fog kilépni, tekintet nélkül arra, 'hogy az olasz kormány miire határozza magát. Olaszország állásfoglalása sémi féle befolyással sem lehat Románia magatartására. Az entente csak egyetlen-egy elfogadható biztosítékot nyújtana Romániának és az nem lehetne más, mint Olaszország alapos letörése. E biztosíték nélkül az entente minden ígérete nem más, mint naiv ileikek megtévesztée. A szerbek is garanciát és Ígéreteket kaptak az enfente-tóll, mégis kímélet nélkül feláldozták őket. Bukarest, május 19. A Moldova irja: A megvert oroszok isimét a mi segítségünkért kiáltanak, őrültség volna, ha mi az ellenségünket támogatnák, azt az ellenséget, amely bennünket holnap után kozákjainak lovaival agyontapostatina. Nemcsak a hazafiságnak, hnem mindén önfentartási ösztönnek ki kell vesznie ebből az országból, ha még minidig akadna ember, aki az orosz hadsereget meg akarná menteni, amikor az oroszokat Galíciábaln megverték. Közgyűlési vita a tengeri áráról) rekvirálásáról és visszatartásáról. (Saját tudósítónktól.) Wimmár Fülöp indítványával kapcsolatosan — aemiyben az ál la,tok számára sürget tengerit — nagy vita indult meg a szerdai közgyűlésen'. A vita érdekes epizódokkal és gazdag tanulságokkal szolgál, azért, részletesebben közöljük: Dr. Szalay József főkapitány felolvasta Wimmer Fülöp indítványát a közélelmezés Ja vitása érdekében, Wimmer Fülöp azt indítványozta, hogy a törvényhatság sürgöny iteg forduljon a föildimivelési miniszterhez, amelyben kér je, hogy a Szeged város területén lévő sertcs- és baromfi élelmezésre szükségen kukorica-mennyiséget bocsássa a város rendelkezésére. Kukorica nélküli a sertéseket' nem lehet hizlalni és. igy azélelimszer-öráguvás tovább fog tartani. A tanács azzal a javas,latta 1 terjeszti be az indítványt', hogy sok kilátás nincsen ugyan arra, liogy a miniszter a kérelmet teljesítheti', mégis forduljon hozzá a közgyűlés, de ne sürgöny ileg, hanem csak feliratban. Wimmer Fülöp előadja, hogy abban a tudatiban tette meg indítványát, hogy az eddigi 'hasonló felterjesztések hatástalanok maradtak. -Most háború van és ilyenkor fontos ügyben inégszokoít dolog sürgönyilleg fordulni a miniszterhez. Ö nemi ellenzéki', de a kormány ebben az ügyben rászolgált arra, liogy sürgős kérélmet 'intézzenek hozzá. (Szegeden kevesebb a tengeri, mint máshol, de a sertéstenyésztés oly nagy, hogy béke időben is importálni keltett a tengerit. A városháza mellett a makszimúlis áron jóval felüt, 40 fillérért árulják a kocsisok részére a .tengeri kilóját, csakhogy a 'lovak fel nie forduljanak. Veszendőben van az állat-állomány és ilyen esetben nem lehet kaptafa szerint dolgozni. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester válaszd. Elmondta, hogy már (sok fórum előtt eljárt, liogy tengerit kapjunk. Hogy a városháza utoUett 40 fillérért árulják a tengerit ; ennek előzménye az, hogy .a rekvirált tengeriből, amelyet a Back-mailomba száWitottaik, néhány vaggon dohos volt, vagyis emberi táplálékra nem alkalmas, de állati élelmezésre igen. A város megvásárolta még idejében a tengerit a kereskedők között kiosztotta, hogy ezzel elősegítse az állati élelmezést. Azonban ezt a tengerit a makszimúlis áron adják. Ami a sertéshizlIaMst illgti, ebben az ügyben már a hatóság .több izben kifejtette a leghathatósabb közreműködési. Kercskckedehni Kamara is intézett már ebben az ügyben feliratot a kormányhoz és a hatóság azt is pártolta. De a kormány csak az emberi táplálkozásra szükséges menniyiséget rek virulta, ebből nem adhat seutéshizlalásra, mert első sorban aoz a fontos, hogy az emberéknek legyen mit enni. Épen, ezért mi a kormánynál semmüéíe eredményt sem tudunk elérni. Kitűnt azonban., hogy más. város sem kapott, egyetlen esetben sem állati táplálásra kukoricát a kormánytól. Hogy a tanács az indítványt mégis páríolóíag terjeszti elő, bár a dolog teljesen reménytelen, ezt azért teszii, mivel! mindent el akar követni az ügy érdekében. A sürgő,nyi kérelmet azonban zaklatásnak tartja. Dr Cieatricis Lajots főispán: Meg vagyok