Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-20 / 118. szám

4 DÉLMAG YARORSZ ÁG. Szeged, 1915. május 22. győződve, hogy akik tisztán jláttják a képet, a lokális és privát érd-ekek-ot- kikapcsolják ezúttal és ném hangoztanak lokális sérelmet. Még a kukorica rekvirálása előtt a kormány két millió métermázsa tengerit igért oda Ausztriának. Ausztria még a békében sem •tudja -saját terményéből lakosságát ellátni: és a közjogi vonatkozásoktól eltekintve ezúttal, a parancsoló szükség irta elő, hogy ,segítsünk Ausztrián akkor, amikor íegyverbarátságban vagyunk és a háború legborzalmasabban az osztrák lakosságot sújtotta. Ekkor történt az, hogy a kormány a makszimális 21 koronáról felemeltté a tengeri árát 27—30 koronára azzal a gondolatiak hogy ha már kivi-szik a termésünket, hát jó pénzt- fizessenek- érte. Ekk-o-r három és fél millió métermázista b-ej-olenés törtcnt, noha az összes szükséglet ellátására hal niillió métermázsára vollt szüksége a kormánynak. A kormány ily-en körülmény közt ebendfilte a rekvirálásit. Ez olyan eredményei járt, hogy meg kevesebb kukoricát jelentettek be., mint előzőleg önként. A kormány ekkor a végső eszközhöz fordult, mivel biztosittania keM-ett azt a mennyiségei, ami' az ország lakosságának ellátására feltétlenül Szükséges. Egyszerűén kiveíe'jie az egyes törvényhatóságokra, hogy mennyi -kukoricát kötelesek beszolgáltatni. Szegedet ezúttal a legnagyobb .jóakarattal kezelték. Csak tiz vaggon kukoricát vetettek ki Szegedre, nolAi itt- 25.000 métenmézisa termett. -Csongrád vármegyére 1500, Vásá-rh-elyr-e 400 vaggicnt vetettek ki. Az- én hitem -szerint ebben az ügyben Szeged igazságtalan elbánásban nem részesült, hanem a legnagyobb figyelemben. Szükséges., hogy -ezt a nagyközönség megtudja. -A háborúban mindönki szenved ós ile kell mondani a-z állatok táplálásáról -akkor, amikor emberekről van szó. Szabó -Gyula elmondlj.a, hogy azént kukoricát. tehetne kapni, csak a makszimális árért nem adnak. iNem iis lehet a makszimális árat. fentartami akikor, amikor az lellárt piaci ár is'Cikka-1 magasabb. Iinditványidáiza, liogy írjanak fel a kormányhoz és kérjék, hogy azokra a vásárlókra, akik makszimális áron fciíüli vesznek, a törvény büntető szankcióját töröljék el. Bach Jenő azt fejtegeti, hogy iku& kor Icát nagy men-n-yiségben árusítanak más helyeken. -N-eki 'hetven vaggont .ajánlottak 44 koronáért. És ő kénytelen- is makszimális áron felül! venni, miivel a -lovai megdöglenének. A hatóságnak tenni- kell valamit. Ha a kormánytól nem tehet- az 'állatok részére kukoricát kapra, akkor -o-t kéli venni, ahol van ős -olyan árion, amennyiért adják. Somogyi -Szilveszter polgármester anélkül, hogy valakire is célzást tenne, azt szeretné, ha senkise beszélne alap nélkül, hanem tárgyilagosan. A tárgyalások komolyságát zavarja, ha a, plénum előtt a hatóságot akarják épen. arra tini, hogy bűnös úton szerezzen be kukoricát. Hisz elvégre törvényes .módon is lehet tengerit kapni, mert a kormány csak annyit -rekvirált, amennyi a. lakosság ellátására szükséges, ez pedig: az egész termés tizedrésze csak. Ebből aztán természetes, h-ogy nem adhat az áltat élelmezésére. Mot csak arról van szó, h-ogy sürgönyözzünk-e a miniszternek, vagy felírjunk. A falirat még ma elmegy, holnap megkapják. As-ür geoyt s-e kézbesítik -előbb. A tanács javaslatát el fog;i dásra aj ámlja. A közgyűlés Szabó Gyula közbevetett indítványának mellőzésével elfogad-ta a tanácsi javaslatot, amely -csak formailag különbözik Wimmer .képszerű indítványától. Mindenkinek kötelessége hadikölcsönt jegyezni! Félmilliárdnál többet jegyeztek a második hadikölcsönre. — Szeged 2,35'hOOO koronát jegyzett. — (Saját tudósítónktól.) Az egész országban egyre növekszik az érdeklődés az uj hadikölcsön iránt és egyre tömegesebben érkeznek mindenfelől a megbizások. A bankoknál mindenütt csak megfeszített munkával tudják a felszaporodott munkát lebonyolítani, miután a postai uton való jegyzéseken kivül igen tekintélyes azoknak a száma, akik közvetlenül fordulnak a jegyzési helyekre. A nagytőkén kiviii a főpapok, íeslületek és hatóságok tűnnek ki nagyobb jegyzésekkel, de lassankint az arisztolrácia is kiveszi a maga részét a hazafias áldozatból. A nemzetiségi vidékekről érkező jelentések szerint örvendetes érdeklődés mutatkozik, amely jóval nagyobb, mint az első kölcsönnél volt. A jf gyzések összege eddig Magyarországon jóvaL meghaladja a félmilliárdot. A legtöbb bank azonban nem ad listát és jegyzések közül is csak a nagyobbakat adja ki. — Minden jel szerint a második hadikölcsön az az elsőnél sokkal fényesebben sikerül. A külpolitikai szemhatáron föltünedező felhő csak erősebb lendületei adott a polgárság áldozatkész magatartásának. Ebből is megtanulhatják ellenségeink, hogy nálunk a nemzeti összetartás bevehetetlen acélfalára bukkannak, amikor ellenünk törnek. A mai jegyzési eredmények közül a következőket közöljük: Változatlanul tart az az agitáció, melyet a hazafias püspöki kar a hivek megnyerése tekintetében megindított. Most Párvy Sándor szepesi püspök fenkölt buzdító szavak kíséretében szöllilj i föl a hívőket a jegyzésre.— Ebben a püspök maga jár elől a jó példával, amennyiben a Leszámítoló Banknál 600.000 korona névértékű kötvényt jegyzett. Az Országos Középponti Hitelszövetkezetnél az első napok eredménye mintegy 12 m iliő koionára lehető. — A Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesületének elnöki tanácsa, mely már az első hadikölcsön kibocsátása alkalmával is latbavetette erkölcsi tekintélyét a jegyzés minél nagyobb sikere érdekében, most lelkes hangú körlevélben azzal a fölszólitással fordul az emiitett egyesületek kötelékébe tartozó 160 iparvállalathoz, hogy viszonyaikhoz képest, lehetőleg minél nagyobb összeget jegyezzenek a második hadikölcsönre. Vasvármegye törvényhatósági bizottsága 100.000 korona kötvény jegyzését határozta el. A Dunapentele rácalmási-nagyperkátai takarékpénztárnál Pajzs Gyula országgyűlési képviselő 300.000 koronát jegyzett. Pozsony város törvényhatósága ma rendkioüli közgyűlést tartott. A pénzügyi-bizottság javaslatot terjesztett elő, mely szerint a város 200.000 koronát jegyezzen a hadikölcsönre. A javaslatot elfogadták. A Hazai Bank Részvénytársaság a második hadikölcsönre 2,500.000 korona névértékű kötvényt jegyzett. Fzenkivül sokan nagyobb jegyzéseket eszközöltek a banknál. Nagyobb összegeket jegyeztek: A Magyar Bank ős Kereskedelmi Részvénytársaságnál. A Központi Kereskedelmi Iparbanknál, a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál, a Magyar Földhitelintézetnél, a Magyar Altalános Hitelbanknál, az Angol Osztrák Bank budapesti fióktelepénél, a Merkúr Váltóüzleti Részvénytársaságnál. Horvát-Szlavonországban is serényen folyik a második hadikölcsönre való jegyzés, melynek megkönnyítésére egy eszéki intézetet, a Horvát Országos Bankot is fölvették a hivatalos gyűjtőhelyek sorába. A zágrábi érsek pásztorlevélben hivta föl egyházmegyéje papságát, hogy szószékről buzditsa a híveket a kölcsön jegyzésére, a mi minden horvátnak hazafias kötelessége. A zágrábi kereskedelmi és iparkamara is kölcsön jegyzésre szóilitotta föl tagjait. A póterváradi vagyonközség most is, mint elsőben, 1 millió koronát jegyzett, az Unió gőzmalom százezret, a Dráva gyujtógyár százötvenezret s a horvát-szlavón cukoripar százezer koronát jegyzett. Az első két napon 5 millió koronánál nagyobb összegre rúgott a horvát ós szlavonorszdgi kölcsön jegyzés. Szegeden nagy az érdeklődés, a nagyobb jegyzésekkel azonban javarészt várnak az egy napi kamattal is számoló emberek. A szerda délután tartott közgyűlésen maga a város 2,350.000 koronát jegyzett. Jegyezni lehet hadikölcsönt a főispáni hivatalban, a postahivataloknál, a SzegedCsongrádinál, a Szegedi Hitelbanknál, a Kereskedelcr i és Iparbanknál a May- és Szécsi-banknál. aa<:39siES9Ki!iii>9ia«(iaaii9ai!aaiB»a9iaii:iii<»9eí!s> A képviselőház ülése. — Az olasz helyzet miatt elmaradt interpellációk. — (Saját tudósítónktól.) A képviselőház mai ülésén harmadik olvasásában elfogadlak a kúriai bíráskodás módosításáról szóló javaslatot. Ezután az interpellációkra tértek volna át. Az interpellációk között két érdekes akadt, mind a kettőt Apponyi Albert gróf jelentette be. Az egyik a külügyi helyzetre vonatkozott, amelyben az olasz kérdést akarta Apponyi ismételten kérdés formájában pertraktáltatni. Apponyi második interpellációja arról szólt volna, hogy a magyar jelvényeket negligálják. Apponyi Albert miután Tisza Istvánnal tanácskozott, megbeszélést folytatott Rakovszky Istvánnal és Andrássy Gyulával. Ezután Polónyi Gézát kérette be Beöthy Pál elnök, akivel huzamosabban tanácskozott. Ugy Apponyi, mint Polónyi megállapodtak az elnökséggel abban, hogy azolasz kérdésre való tekintettel egyikük sem tartja meg interpellációját. Polónyi Géza azonban ezt azzal a feltétellel tette, hogy a Házat együtt tartják, amit a kormány és ellenzék megígért. Beöthy Pál elnök 11 órakor nyitotta meg az ülést. A Ház harmadszori olvasásban is elfogadta a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslatot, amelyet most már a főrendiházhoz küldenek át. Az elnök javasolta, hogy miután a Ház nak tárgyalásra kitűzött ügye nincs és mivel a pünkösdi ünnepek következnek, a Ház legközelebbi ülését szerdán, május 26-án, délelőtt 10 órakor tartsa és napirendjére a főrendiház üzenetének átvételét és további intézkedéseit tűzzék ki. Jelentette továbbá, hogy Polónyi Géza egy, Aponyi Albert pedig két interpellációját a mai ülésen nem terjeszti elő, hanem ezeket az interpellációkat az elnökség engedélyével legközelebb, nem interpellációs napon is előterjeszthetik, mint sürgős interpellációt. Ezután áttértek az interpellációk tárgyalására. Prcszly Elemér elállott az interpellálástól. Rakovszky István a mai időpontot nem tartja alkalmasnak interpelláció tárgyalására ós ezért nagyon rövidre szabja mondanivalóját. Elmondja, hogy míg Ausztriában a harctéri sebesültek hozzátartozói ingyen utazhat-