Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-19 / 117. szám

Szeged, 1915. május 19. — . . DfiliMAGtARORSZÁG. 3 lyett röpiratokkal igyekeznek fölvilágosítani a népet. A németek elutazása Itáliából. Milánó, május 18. A németek elutazása Olaszországból mar megtörtént. A iOotthard­vasut vonatai csaknem egészen üresen: járnak. Zeppelinek Anglia ellen. Rotterdam, május 18. Angol jelentések szerint német Zeppelinek több helyen na­gy obbszerii támadást intéztek angol partmenti városok ellen, A német jele ütések azt mond­ják, hogy sikeres támadást intéztek a Zeppe­linek Dover és Calais ellen. Az angol hadügy­minisztérium hivatalos jelentése szerint Zep­pelinek támadást intéztek még Ranisgate és Dcal ellen is. Ugyancsak angol 'jelentés tu­datja, hogy öt Zeppelin Deal fölött északnyu­gat: irányban tovább repült. A tovarepülő Zep­pelinek bombákat dobtak le. A német és an­gol jelentésekbőll, amelyek még nem tartal­maznak bővebb részleteket, mieg lehet állapí­tani, hogy ezuttali egy nagyobb Zeppelin-raj indított egységes fikciót Anglia délkeleti part­vidéke ellen. Ranisgate, Deall és Dover Anglia délkeleti részének legszélsőbb nyúlványán van és egymástól a tengerparton körülbelül liusz-'husz kilométer távolságra vannak. A Zeppelin-raj bombázván e három fontos kikö­tőt, az angol jelentések szerint északnyugati irányban folytatta üt ját, amiből arra kell kö­vetkezetni, hogy ismét a Themse környéke az, amely ellen támadókig akarnak fellépni. A Zeppelineknek ilyen tömeges fellépése és tá­madása az angol parti városok ellen nagy feltűnést kelt, mert ez az első eset, hogy a Zeppelinek mjszerii támadást intéztek Anglia ellen. A Zeppelin-támdások kapcsán a Times azt irja, liogy FriedrichsHafenben folyton ujabb Zeppelineket építenek, amelyeknek cél­ja London megtámadása lesz. Ezeket a Zep­pelineket a Times jelenése szerint ködbom­bákkal látják el, amelyek szükség esetén át­láthatatlan ködfelhőkbe burkolhatják az egész léghajót. A megvívhafaflan Dardanellák. Konstantinápoly, május 18. A Milli-ügy­nökség jelenti: A főhadiszállás közli: A Dar­áéieRa arcvonalon teg/iup semmi jelentős esemény nem történt. Az ellenfelék csak gyönge ágyú- és gyalogsági tüzelést váltot­tak. Egy kisebb szállítóhajót a mi ütegeink megsértettek. Jobbszárnyunk csapatai a Sed il Bani szakasztól délre visszafoglaltak egy magaslatot, amely kétszáz méterre állott állá­saink előtt. Sarspale mielüett iNekrftől nyugat­ra tegnap egy francia cirkáló pantraszálíitott nyolcvan katonát, a Szmirnáitól délre fekvő partvidéken. A partraszállitoítak azönban parti őrségünk tüzelése folytán futásnak ered­itek. Egy másik cirkáló, Szofet mellett. Szem­kától nyugatra, mintegy száz katonát szállí­tott partra. Csapataink az ellenséget elüziték, amely tiz halottat és sebesültelt veszített. E hó 15-éről 16-ára virradó éjjel két ellenséges hadihajó, amely a szmirnai erődök előtt cir­kált, kénytelen volt visszavonulni, miultán ütegeink tüzétől sérülést szenvedett. A többi harctéren nem történt jelentős, ésemdny. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Portugália rémnapjaL Rotterdam, május 18. Chagas portugál miniszterelnök eltén, mikor Oportóból Lissza­bonba akart utaini, gyilkos merényletet kö­vettek el. Freitas szenátor Aévolveórel a mi­niszterelnökre lőtt és őt súlyosam megsebesí­tette. A oséndőrök letWtóztáUák a merénylőt. London, május 18. A Havits-ügynökség jelenti, hogy Chagas uj miniszter elnököt, aki Oportóból Lisszabonba készült, hogy hivata­lát átvegye, tegnap LntroepmientO. pályaud­varán Freiias Jofui szenátor több revotverlö­véssel megsebésiette. Freitast ia csendőrök leütötték és megölték. Chagast Lisázabónba szállították. A zaSiirgásők ismét megkezdőd­tek. A román kormáng tanácskozik. Bukarest, május 18. Böatlanu miniszter­elnök veztéséveí a román kormány nagyfon­tosságú tanácskozásra gyűlt' össze. A minisz­tertanácson a kormány minden tagja jelen vollt és Bratianu miniszterelnök rövid össze­foglalásban ismertette a külpolitikai helyze­tet. A magyar parlament és az olasz válság. A Neue Freie Presse mai számában vezető helyén fogad­kozik a magyar képviselőház nevezetes Másével, gróf An­drássy Gyula ini.0!]j)<etíáciájával és gróf TiszVx István miniszter­elnök válaszával. A bécsi lap a kövekezöket ir(a: Olaszország holnapi politikája ina még ismeretlen. A fátyol azonban, mely eltakarja, vékony és körvonalai láthatókká válnak. A római utca népe tegnap az angol követ háza előtt állott és éljenzéssal köszöntötte, felesége kijött az erkélyre és csókot dobott a tömeg­nek. Ma azonban béke van Olaszországban és a központi hatalmak között. Andrássy Gyula gróf, aki a monarchiában általános tiszdefaek örvend, a háború tiz hónapja alatt komoly és államférfiúi magatartása ál­tal csak növekedett tekintélyben, ezekben a pillanatokban, amikor érlelődik a söre és a tör ténelem előtt való felelősség megállapítandó, beszédet mondott, amely a monarchia összes népei gondolkodásának s érzéseinek felel meg Olaszország felé kezet nyujott a megértésre, nem a jelen' miatti aggodalomból, nemcsak a háború alatti semlegesség megőrzése oká­ból, hanem magasabb, a jövőt is átfogó szem­pontoktól vezérei!tetve, amelyek szerint azon országok között, amelyeknek közösen kell megvédeinök szabadságukat a Középtenge­ren', jó viszonynak kell fenmállania. S-ehkisem gondolkodik nálunk erről máskép és semmi­féle ellenmondásra nem lehet e kérdésben ta­lálni. Az a jelenet a magyar képviselőházban, az ellenzék vezérének a beszéde, a minisz­terelnök válasza és az összes pártok egyhan­gú helyeslése, amely Ausztriában visszhang­ra talál, egyenesein megkapó volt. Ma Rómá­ban miniszertanács volt, amely a kamarának csütörtökön teendő előterjesztésével foglalko­zott. Talán hüvelybe rejtik a kardot és a ma­gyar országgyűlés mai jelenete után talán be­látják az Olaszország és a monarchia közti béke szükségességét. Minden időkre emléke­zetes marad az, ami a magyar országgyűlé­sen történt, ünnepies megnyilatkozásaegy'bi­rodalornrmk a béke hirdetése, lovagiasság, amely előzékeny és amely a kicsinyes tekin­tetekkel való nem törődése által mutatja ere­jét. Andrássy gróf beszbéde a közvélemény­ből fakadó és oly háborúnak a megakadályo­zását célozza, amely ter.mézetellenes volna, meni enlnek a két birodalomnak a világhely­zete egymásra utalja őket. Tisza miniszterelnöknek a beszédjéből megtudja a monarchia, hogy az Olaszország­gal való tartós béke biztosítására súlyos ál­dozatok hozandók. Eddig csak a kormányok tárgyaltak egymással, szigorú titoktartással a diplomaták. Az a politika azonban, amely Olaszországihoz való viszonyunkat területi engedményekkel akarja megjavítani-, ma ki­lépett a nyilvánosságra és a magyar ország­gyűlés összes pártjai helyeselték. Már rtem kormányajánlatokról van szó, hanem (nemze­tek ajánlatairól, olyan politikáról, amely az Olaszországgal való egyetértés szükségessé­gére támaszkodva, nem1 egy miniózter állás­pontja, hanem' politika, amelyet az egész mo­narchia megerősít. Olaszország bizalmának a megnyerése­ért ennél több nem történhetik. Olaszország, amelynek évtizedeken át alkalma volt bizal­mas bepillantást nyerni országunkba, tudja, hogy Andrássy 'Gyula gróf nem túlzott és hogy őt nem a szó csengése ragadta magával, amikor azt mondta, hogy meg fogjuk tenni a kötelességünket, ha a háború elkerülhetet­len, tudja, hogy nyugalommal és férfias el­szántsággal várjuk az eseményeket és hogy komoly nehézségek sen fognak bennünket visszarettenteni. íMert békét akarni nem egy­értelmű a háborútól va'ló félelemmel, a meg­értést keresni, sőt territoriális engedményeket is adni, miként helyesen mutatott rá az ellen­zék vezére, egyáltalán nem a készültség hi­ánya. Olaszországgal való viszonyunkban súlyos a válság. Akárhogyan végződik, ma Olaszország felé békejobbot nyujtottunk és olyan példát mutattunk, amelyhez hasonlót a történelem nem mutathat föl. Andrássy Gyula gróf nem az az ember, aki csupán átmeneti célszerűségből egy haj­szálnyit is eltérne az igazságtói. Az ő érint­hetetlen korrektsége bizonyára az Olaszok előtt sem meretlen1 és Andrássy nem is puha. Az ő kérdése és a miniszterelnök felelete azt a benyomást kelti, hogy megmutatják az olasz népnek a közvélemény gondolkodását és viszaut'asitják a gyanusitást*. Andrássy Gyula gróf az'onfelül fia azon külügyminiszternek, aki Crispivel való tár­gyalásai közben kinyilatkozltatta: „Ellenséges politika Olaszországgal szemben ellentétben áll -az osztrák-magyar monarchia érdekeivel." A legközelebbi órák mozgalmasak lesznek; a kormány csütörtökön meg fogja mondani a kamarának, vájjon a tartós semlegesség biztosítása keresztül vihető-e és vájjon lekö­tötte-e már magát Olaszország a központi ha­talmiakkal hadat viselő enteníte hatalmaknak. Bizonyára nem' árt, ha addig a pillanatig amig megtörténik a döntés, nem szünetel a béke in egrire ütésének a munkája, hogy az olasz nép és egás-z Európa megtudja, mire voltunk készek és hogy ne nehezedjék ránk a felelősség árnyéka, ha az a szerencsétlen­ség, mely az emberiséget érte, még tovább

Next

/
Oldalképek
Tartalom