Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-19 / 117. szám

4 DÉLMAG Y AEOBBZÁG. Szeged, 1915. május 11. terjed. Ti-sza István gróf ifelele/téből kitűnik, hogy Olaszország nemzeti igényeit a semlegesség politikája által is kielégítheti. A magyar miniszterelnök és az eillenzék vezérének a beszéde a területi engedményekét Olaszországgal szemben1 való alapvető és maradandó politika következményeinek tüntették föl. pedig rendszerint készpénzben, az aláírási helyül kijelölt takarékpénztáraknál és bankoknál azonban elfogadható értékpapírokban is. A jegyzett összeget csak ezt követően kell megfizetni négy egyenlő részletben, még pedig az első részletet a jegyzett összeg 25 százalékát, legkésőbb junius 8-ig, a második szintén 25 százalékos részletét legkésőbb junius 18-áig, a harmadik, szintén 25 százalékot, junius 28-áig, végül a negyediket, szintén 25 százalékot, julius 8-áig, A teljes befizetés megtörténtekor az aláírási hely a letett biztosítékot elszámolja, illetve a mennyibon értékpapírokban deponálják, visszaadja. A nagyobb budapesti jegyzésekot itt közöljük : A Pesti Magyar Kereskedeli Bank igazgatósága elhatározta, hogy az intézet részéi e 10,000.000 korona n. é. 'hadikölcsönt jegyez. A Magyar Általános Hitelbank az uj hadikölcsönből saját részére 10,000.000 koronát jegyzett. A Magyar Jelzálog-Hitelbank igazgatósága 3 millió koronát jegyez. A Magyar Országos Központi Takarékpénztárnál a következő nagyobb jegyzések történtek: Wolfner Gyula és Társa ' 750.000 koronát Adriai biztosító társulat 200.000, Pannonhalmi főapátság 200.000, vasmegyeri Domokos Géza 100.000 koronát. A Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál többi között a következők jegyeztek: Budapesti közúti vaspálya társaság 1,500.000 koronát, ebből 750.000 a Pesti magyar kereskedelmi banknál és 750.000 a Magyar általános hitelbanknál, Kalocsai főkáptalan 550.000 koronát, Rimamurány-Salgótarjáni vasmű 500.000, Budapesti áru- és értéktőzsde jegy zett 500.000 koronát, ebből a Pesti magyar kereskedelmi banknál 250.000 és a Magyar általános hitelbanknél 250.000, Huber József 250.000, Mandel József paprikanagvkereskedő 200.000, megyeri Megyery Izidor dr. 200.000 Unió élet- és gyermekbiztosité intézet 200.000 Weiss Manfréd gyár nyugdíjintézete 100.000, Athenaeum irodalmi és nyc mdai r.-t. 100.00C, hámori Bíró Ármin 100.000, Heinrieh A. és Fiai 100.000, Királyserfőzde r.-t. 100.060, Faragó Lajos földbirtokos 100.000, ikvai Pfeiffer Mátyás 100.000, Sváb Gyula 100.000 Debreczenyi Erzsébet és Bulyovsky Margit 100 000, Bründl János cég 100.000 koronát. A Magyar Agrár és Járadékbank Részvénytársaság-nál a következők jegyeztek nagyobb összeget: Wolfner Gyula és Társa 750.000 koronát, ezenkívül másutt szintén 750.000. Schönborn Buehheim Frigyes Károly gróf 100,000 koronát. A Magyar királyi Folyam- és Tengerhajós Részvénytársaság 500.000 koronát jegvez. Lederer Emil és Ágoston 1,000.000 koronát, Strasser és König 300.000 koronát jegyeztek. — Neuman Testvérek cég összesen 1Í200.000 koronát jegyzett. A vidéki városok jegyzését és a városokban történt jegyzések eredményeit itt közöljük : A rövid négy nap alatt Aradon nem kevesebb, mint két és fél millióra tehető a jegyzett kölcsön összege. Nagybecskerek városa 20.000 koronát jegyzett az uj hadikölcsönre. — Szabadka város polgármestere vasárnap délutánra a törvényhatósági bizottság tagjait értekezletre hívta. A polgármester javaslatára elhatározták, hogy a város az uj hadikölcsönből ismét egy millió koronát jegyez. Stancsics Béla kétszáz láncos bunyevác gazda a polgármester szavainak hatása alatt nyomban félmillió koronát jegyzett. — Székesfehérvár 200.000 koronát jegyez. — Pozsony szab. kir. város e héten a hadikölcsön ügyében rendkívüli közgyűlést fog tartani. Érdekes, hogy egy község, Dunapentele 200.000 koronát jegyez a hadikölcsönből. —• Kassán csak az egyik pénzintézetnél négy nap alatt 1.256,000 koronát jegyeztek. - Makón az első napon 70.000 koronát tett ki a jegyzett összeg. JEGYEZZÜNK HADIKÖLCSÖNT A második hadikölcsön. Négy nap alatt 400 millió koronát jegyeztek. — Lloyd George angol pénzügyminiszter mondta, hogy a népek közt folyó gigantikus harcot az a nemzet fogja megnyerni, amelyik az utolsó milliárdot tudja felhajtani. Két csatát kell tehát Magyarország népének és szövetségeseiknek megvívni. — Az egyiket a háborús fronton tűzzel és vassal, a másikat a front mögött kenyérrel és pénzzel. Már hat hónap telt el azóta, hogy Magyarország pénzügyminisztere a háború finanszírozására, a háború óriási költségeinek fedezésére, az ország népéhez fordult kölcsönért. Első eset volt ez Magyarország pénzügyi történelében s a siker, ami mégis eléretett, meglepett műiden pénzügyi szakembert, A magyar nép milliói tanújelét adták annak, hogy tisztában vannak azzal, hogy a nemzeti léttűnk fentartásáért, a nemzeti vagyonnak megóvásáért és védelmééri, a jövő gazdasági fejlődés és virágzás megalapozásáért, minden hazafias érzelmű s gondolkodású polgárnak, nemcsak az életét és vérét, hanem vagyonát is fel kell áldozni. De nem is áldozatról van szó! Tisztán bizalomról. Mint előrelátható volt, a hat hónappal ezelőtt felvett három és fél milliárd hadi kölcsön csak tavaszig fedezte az előállott hadügyi kiadásokat. Az előrelátó pénzügyi kormányzatnak gondoskodni kell tehát arról, hogy a háborús financiák folytatásában zavar elő ne álljon. Németország a háború kezdete óta kétszer fordult népéhez kölesönért. Első izben 5 milliárd, másodízben 9 milliárd márkát kapott. Franciaország és Oroszország a jegybankot vették igénybe, hogy a háborús kiadásaik fedezésérc a szükséges összeget előteremtsék. A monarchia pénzügyminiszterei ismét az ország millióihoz fordultak kölcsönért. — Tették ezt pedig azon meggyőződésben ós reményben, hogy akkor, amikor a mi virágosán, dallal, férfias harcikedvvel hadbavonult katonáink a halál torkában kockázlatják életüket és vérüket, családjuk boldogságát a hazáért száz meg száz ellenséggel szemben, akkor a nemzet millióinak áldozatkészségével, gazdasági és pénzügyi felkészültségével nyernek itt a front mögött is csatát. Meggyőződésük ós reményük szilárd alapokra van fektetve s hisszük is, hogy a fölöstőkék előjönnek a rejtekhelyeikből, a polgárok félreteszik aggodalmaskodásukat s sietnek alkalamat adni a kormánynak, hogy a hadviselés segédeszközeit megszerezze. Reméljük, mert remélhetjük, hogy a harisnyákba és a derékaljakba eldugott pénzek napfényre kerülnek s a lehető legkedvezőbb feltételek s a lehető legbiztosabb módozatok mellett az államhoz jutnak. A pénzügyi kormányzat ezúttal kétféle tipusu járadékkötvényeket bocsájt aláírásra : 6°/o-os és 5V2°/o-os járadékkötvényeiket. Nem célom, hogy a kettő között összehasonlítást tegyek, csak néhány szóval rá akatok mutatni arra, ami a kölcsön formája és feltételei által mindenkinek az érdekeit szolgálja. Ha gondosan ós figyelmmel olvassuk át az aláírási felhívást, s gondolkodunk az elolvasottakon, megállapíthatjuk: 1.) a kölcsön pénznek jó gyümölcsöztetése ; 2.) miután az állam a legjobb adós s továbbá kétségtelen, hogy a háború lezajlása után ugy a 6%-os, mint az 5'/2%-os járadékkötvények magasabb értékeltetéssel fognak birni: a kölcsönnel minden kockázat nélkül szerezzük meg az esélyeket. Mindehhez pedig hozzájárul még az is, hogy a kötvényeket olcsókamat mellett mindenkor lambordizhatjuk, s igy azokat mindenkor pénzre változtathatjuk. Szaucr M. János. Szegeden nagyon szép eredménnyel halad a hadikölcsön-jegyzés. A bankok igazán nemes versenyre keltek egymással az agitáció terén és valósággal presztízs kérdést csinálnak abból, hogy minél több üzletfelüket nyerjék meg a legkedvezőbb tőkebefektetési alkalomnak, At kell menni a köztudatba, hogy a nemzeti vagyonosodás szempontjából is milyen fontos a nép kezében lévő tőkének államhitel számára való megnyerése és épen ezért fontos, hogy Szeged polgársága méltóké pen vegye ki a részét a kölcsön-jegyzésből. Ezt a folyamatot nagyban elősegiti a szegedi közigazgatósági hatóságok páratlan buzgalma, mellyel az ügy szolgálatába szegődtek. Á főispáni hivatalban örvendetesen folynak a jegyzések és egész nap jönnekmennek az érdeklődők. Kedden függesztették ki a városban dr. Somogyi Szilveszter polgármester lelkes hangú felhívását, amely bizonyára megteszi hatását. Kedden délelőtt a városi tanács ülésén Balogh Károly tanácsnok előterjesztette, hogy a városi pénztárnál letétbe helyezett alapítványi tőkéket hadikölcsönre fogják fordítani. Ilyen alapítványokból összen 42,000 koronát jegyeznek, a tanácsi letétbe helyezett 292,000 koronából pedig 250,000 koronát dr. Somogyi Szilveszter polgármester indítványozza a közgyűlésnek, hogy az útalap költségeiből 50,000 koronát fordítsanak a hadikölcsön jegyzésekre. A szegedi bankok az eddigi jegyzést még nem hozzák nyilvánosságra, mert részint nem lehet pontos adatokat közölni, részint pedig a további jegyzéseket befolyásolhatja. A főispáni hivatal azonban a hét végén közzéteszi az ottan történt jegyzéseket. Nagyobb összeget jegyzett ma a May banknál a Szegedi Kenderfonógyár: 75.000 koronát, Budapesten pedig 125.000 koronát. Jegyezni iehet a főispáni hivatalban, a postahivataloknál, a Szeged-Csongrádinál, a Szegedi Hitelbanknál, a Kereskedelmi és Iparbanknál, a May- és Szécsi-banknál. Az aláírások nagyobb tömege az élőbbről szerzett tapasztalat szerint az utolsó na pókban fog jönni. Mégis impozáns eredményre enged következtetni az, hogy az országban az első négy négy nap alatt történt jegyzések összege 400 millió koronát tesz ki. Gondoskodás történt arról is. hogy a jegyzés tehetően megkönnyittessék és kisebb tőke részére is hozzáférhető legyen. A kölcsönkiboesátó fölhívás a száz koronát meghaladó jegyzésnél megengedi, hogy az aláiró a befizetést részletben és későbbi időpontban is teljesíthesse. A ki a részletekben való befizetésnek kedvezését igénybe óhajta venni, az aláíráskor a jegyzett névértéknek csupán tiz százalékát tartozik biztositékképpen letenni, még