Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-18 / 116. szám

2 DÉLMAG Y ARORSZÁÜ. Szeged, 1915, máin 18. Az oroszok veszteségei pótolhatatlanul naggok. A sajtóhadiszállásról jelentik A Napnak: A szövetségesek a Pilicát átlépve, előnyo­mulnak. Rudníktól délre csapataink vissza­vetették a San balpartján védekező oroszo­kat, kiknek utóvédjeik hősies harcokban el­pusztultak. Az oroszok veszteségei pótolha­tatlanul nagyok. Az oroszok bukovinai kudarea. Bakarópt, május 17. Az „UniVersül" je­lenti Burdeniböl : Bukovina északi részében a harcok makacsul tovább folynak. Az oroszok tűzbe- vitték •minden rendelkezésre álló erejű­iket. Minden erőfeszítés azonban 'hiábavaló, céljaikat el nem érik, mert az osztrák-magyar csapatok, amelyek pompásan működnek, ne­héz tüzérségüket is akcióba léptették s egy­' rámásra elhallgattatják az orosz tüzelést. Bó­ján irányában is heves harc folyik. Az oroszok beismerik galíciai vereségüket. Frankfurt, május 17. Az orosz vezérkar május 14-én este bét órakor kiadott jelentése ezeket mondja: Öavle vidékén a harc reánk nézve kedvező körülmények között fejlődött. A nap folyamán több mint ezer németet fog­tunk el és kilenc gépfegyvert zsákanányol­tunik. (A német hadvezetőség vasárnap esti jelentése szerint itt a németek minden orosz támadást visszavertek és több mint 1500. oroszt fogták el.) íNyugatgáliciában a csaták hevessége csökkent. Május 10-én csapataink fokozatosan visszavonultak egészen a Szan­íolyóig, hogy igy egy koncentrikusabb el­helyezkedést nyerjenek. Az osztrák-magyar hadserg május 11-én a román határig vomilt vissza, május 12-én visszavonult a Pruth vonaláig. AZ OROSZ VASUTI VONALAK GALÍCIÁ­BAN. Bécs, május 17. Az oroszok a legutóbbi harcok folyamán több izben meglepő gyorsa­sággal kaptak aregerősitése'ket a galíciai ál­lásaikban olyan helyekről, melyek nem vol­tak egyenes vasuti összeköttetésiben rendes gyülekező helyeikkel. Ennek magyarázata az, 'hogy az ehnult félévet a legnagyobb siet­séggel összekötő vasuti vonalak építésére használták fel iKözép-Galiciában. Igy elsősor­ban Dembicáig építették ki'vonalukat s Oem­bicán rendező pályaudvart állítottak fel Tar­nov felé való közlekedés biztosítására. A (ha­társzéli Rozvadovtól, amelynek közelében a San a Visztulába ömlik, kiépítették a vonalat Lubliii'g. Hasonlóképen kiépítették a vonalat Lemberg és Biefce között s ennek folytatását Choliin felé, ahonnan az orosz fővonal már 'Brest-iLitovsk felé 'vezet. Rzeszov bevétele azután megfosztotta az oroszokat az uj vas­utvonalaik nyújtotta előnyöktől. i A PILICA MENTÉN. Giolitti hiveit megfélemlítették. Luganóból jelentik a Berliner Tageblatt­nak, liogy nem hiszik, miszerint Giolitti csü­törtökön, a kamara iiiésén állást merne fog­lalni Salandra ellen. Giolitti pártjának sok hí­vét az intervencionalisták fenyegetésekkel megfélemlítették, annyira, liogy sokan közü­lök a kamara ülésén meg sem fognak jelenni. Az olasz képviselőházat elnapolják Ráma, május 17. A Tribuna szerint , a képviselőházat ismét el fogják napolni, me t a kormányválság miatt nem lehetett az első ülés napirendjét a törvényes határidőben 'köz­hírré tenni, de azért is, mert semmi sürgős ok sincs a képviselőház összehívására, minthogy a költségvetési provizórium jatníus végéig tart. i . < A meghiúsított mozgósítás. Lugano, május 17. A legutóbbi aniniszter­tanácson elhatározta a kormány, hogy május 20-án közölni fogja a kamarával, hogy el­rendelte az általános mozgósítást. Bülow herceg közbelépésére azonban — irja a Sec'o­lo — meghiúsította ennek a tervnek a keresz­tülvitelét. AZ ENTENTE NAGYKÖVETEI SALAN­DRÁNÁL. Rónia, május 17. A Tribuna jelenti, hogy Barrére francia nagykövet, Remmel Rod an­gol nagykövet és báró Giers orosz nagyikö­vet háromórai együttes tanácskozás után föl­keresték Salandra miniszterelnököt, akivel közölték a kormányuktól kapott uj utasításo­kat. A KORMÁNYVÁLSÁG HATÁSA. Milano, május 17. Az olasz sajtó kom­mentárjaiból kitükröződik a teljes megütkö­zés, amelyet a kormányválság váratlan híre váltott ki. A Corriere della Sera „Hová me­gyünk?" címmel vezércikket irt, amelyben azí mondja, hogy Giolitti és barátai, de még inkább Biilovv diadalt arattak. „Bülow ke­resztülvitte, hogy az a kormány megbukjék, amely Itáliát a bábomba akflúia vinni". Giolitti és pártja segédkezet nyújtott ehhez és Salandra, valamint minisztertársai kény­telenek voltak belátni, hogy a háborút elha­tározó ajánlatot nem terjeszthetik a parla­ment elé. Ez a krízis az országot a legsúlyo­sabb helyzetbe hozza. A leszerelés Iaz egész országban meg fog indulni. A Corriere "cikke természetesen (azzal végződik. (hogy bár visszatérhetne Salandra. A Secolo és a Po­polo d'ltalia hasonlóképen irnak. Az utóbbi lap, amely tudvalevőleg Mussolini lapja, a következő felkiáltással végzi cikkét: Éljen a köztársaság! A kamara szocialista tagjai felhívást intéztek a háború propagálói ellen, akik Olaszországot nemzeti szerencsétlenség felé igyekeznek hajlani. Kiegészítik a Salandra kormányt Milano, május 17. Rómában már teg­nap este elterjedt a hire annak, hogy a király a Salandra-kabinet lemondását nem fogadta el. A király azt kívánja, hogy A kabinet híg­jai továbbra is maradjalak ftivatahiklkm és tárca nélküli minisztereket is akar kinevezni. Erre első sorban komoly jelöltek: Bisolutti, Barzilai és Bostlli. Hír szerint Boselli nagy korára való tekintettel, továbbá azon okok miatt, amelyek Marcora kabinetalakitásait is lehetetlenné tették, a felajánlott tárcát vi sria­utasitja. Forrong az utca népe. Chiasso, május 17. Az izgalom az olasz­ország: városokban egyre nagyobb mértéket ölt. Már az elmúlt bét utolsó napjaiban több helyen forradalmi jellegű tüntetésük volkik, igy Barmában, Bolognában es Velencében. Az utcai tüntetések olyan méretűek, aminőre még alig volt példa Olaszországban. Génuá­ban ismételten zajos tüntetéseik voltak a né­met és osztrák-magyar konzulátus ellen. Mi­lanóban tegnap a háboruspártiak nagy töme­ge vonult fel az utcákon zászlók alatt. Este­felé a (háború 'ellenzői és a háboruspártiak kö­zött heves összeütközés volt. A Porta Vene zíátiái, a német konzulátus közelében ütköz­tek össze a kél párt hivej. Kődobálás támadt, revolverlövések történlek. Midőn aztán a tün­tetők egyike holtan összeesett, a tüntetések még inkább elfajultak s csak a késő éjjeli órákban állt helyre a nyugalom. Chiasso, május 17. Milanóban már a Sa­landra-korminy lemondásának napján heves tüntetések voltak, melyekben elsősorban diá­kok vettek részt. A zavargásokat a technikai főiskola hallgatói kezdték meg. Viselkedésük­kel a rektort az előadások beszüntetésére kériyszeriteíték s az intézetre 'kitűzették a némzeti lobogót. Később csatlakozásra hív­ták a többi főiskola hallgatóit s a gimnáziu­mok és reáliskolák növendékeit is. Majd ta­náraik egy részével együtt a város közepe fe­lé' vonultak Giolittit gyalázó felkiáltásokkal. A Piazza della Skálán megállapodtak, kény­szeri tették a polgármestert, hogy a városhá­zát fellobogóztassa nemzeti zászlókkal. Olaszország nem kezdhet háborút. Basel, május 17. A „Bund" jelenti, hogy az olasz békepárt most is hatalmas erőfeszí­téseket tesz. Egy jelentékeny személyiség szavai szerint Olaszország nem mehet bele a bábomba, mert még bakancsai sincsenek ka­tonái számára. Olaszország katonai előké­születei valószínűleg csak a diplomáciai ak­ció támogatását szolgálják. A kormány tud­ja. hogy az ország többsége nem akarja a há­borút. ALBÁN KÜLDÖTTSÉG RÓMÁBAN. Róma, május 17. A Giornalle d'ltalia je­lenti, hogy Durazzóból az albán küldöttség Rómába érkezeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom