Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-18 / 116. szám

Szeged, 1915. május 18. BÜLLOW ÉS MACCHIO TANÁCSKOZÁSA. Milano, május 17. Báró Macchio osztrákmagyar nagykövet tegnap délelőtt meglátogatta Biilow herceget a Villa Maltában. A két nagykövet teljes háromnegyed óra hosszat tanácskozo11 egymással. A szövetséges csapatok ujabb veresége a Dardanelláknál. — 35.000 ember a szövetségesek eddigi vesztesége. — Konstantinápoly, 'május 17. A iMilli távirati ügynökség jelenti: A (főhadiszállás közli: A Dardanella arcvonalon tegnap reggel Ari Burnu mellett három ellenséges zászlóalj tekirkai csapatoktól támogatva, több váratlan támadást intézett jobbszárnyunk állásai ellen. A támadásokat mindannyiszor veszteség mellett Visszavertük és az ellenséget ellentámadásokkal főállásig visszavetettük. Az ellenség háromszáz halottat hagyott a harctéren. 100 fegyver ós sok hadianyag jutott kezünkre. Részünkről aránylag csekély veszteség volt. Az ellenséges hajók tegnap is eredménytelenül bombázták ütegeinket a tengerszoros bejáratánál. Sed il Bahrnál hevesen tüzelték ütegeink az ellenséges állásokat. A Vengeance angol páncéloshajót hároim lövedékünk találta. A'viatkusaink eredményesen 'bombázták a Sed 11 Bahr 'mellett álló ellenséget. Május elsején az akabai öbölben cirkáló Viktqr Hugó francia páncéloshajóról egy hidroplán szállott fel, amelyet tüzelésünk megrongált és a tengerbe zuhant. Május 2-án a hadihajó bárkával csapatokat akart partraszállitani, de visszaűztük őket, miközben öt halottat és sebesültet vesztettek. (Erre a Viktor Hugó visszavonult. A többi harctéren ncín történt jelentős esemény. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Athén, múljus 17. iMyti'lenéből jelentik, hogy Tenedos ós Lem nos szigetén nagy előkészületeket tesznek a Dardanellák elleni harcok erősítésére rendelt csapatok elhelyezésére, ímbros és Sed il Bahr között állítólag több mint háromszáz szállítóhajó fekszik. Athén, május 17. A 'Neon Asti jól értesült diplomáciai forrásból jelenti, hogy a szövetségesek vesztesége az operációk megkezdése óta a Gallipoli félszigetnél 15.000 halott és 20 ezer sebesült. A sebesültek legnagyobb részét egyiptomi kórházakba szállították. Svájc megvédi semlegességét. Róma, május 17. A Tribun a munkatársa eiőtt Wille tábornok, a svájci hadsereg főparancsnoka a következő kiféle iitést tette: — Amennyire lelhet, a mozgósított csapatok számát redukálták ugyan, de azért kellő erő őrzi a határokat. Svájcot nem fenyegeti egyik állam s'em, ha azonban mégis megtörténnék, hogy egyik vagy másik állam bármikor megsértené semlegességét, a svájci hadsereg meg fogja mutatni, hogy tudja kötelességét. A viszonyok nem olyanok, hogy a svájci hadseregeket le lehetne szerelni. Bármi történnék határainkon, készen állunk, hagy semlegességünket és jogainkat 'megvédjük. Mi becsületesen és szigorúan semlegesek vagyunk és azok is akarunk mindenesetre maradni. Ha valaki meg akarná sérteni semlegességünket, — cz csak feltevés, 'mert hiszem, senki a világon sem gondol erre — innak előbb bennünket meg kell semmisíteni. DELíMAGYAROB^ÁG, A képviselőház ölése. — Tisza István Olaszországról. — (Saját tudósítónktól.) 'Nemcsak Magyarországon és a monarchiában, de hihetőleg Olaszországban is tudomásul veszik gróf Andrássy Gyula interpellációját és gróf Tisza István válaszát az olasz kérdésről. A magyar nemzet ereje, nyugodtsága lendületes, fenséges. szavakban nyilatkozott a két nemes gróf ajakán. Ahogyan Andrássy hivatkozott arra, miszerint a magyar nemzet nyugalommal és férfias elszántsággal néz a jövőbe, — azok az elhangzott szavak minden magyar lelkéből ilyen szellemben sarjadzanak, 'Nyugalommal és férfias elszántsággal, — igen, mindig igy tiz hónap óta s ma nyugodtabban és el-' szárdabban mint valaha. És Tisza István szavai csupa jóakarattól és becsületes szándéktól sugárzanak. Magyarországon minden ember ugy érezte, hogy Olaszországnak nemzeti aspirációit lehetőleg segíteni kell. kiváltkép akkor, amidőn a tartós békéről és hűségről van szó. És Tisza őszintén ki is mondta ma a Házban, hogy a monarchia teriilet:' engedményeket is,hajlandó adni Olaszország semlegességének biztosítására. A magyar miniszterelnök beszéde alapjában véve optimista s igy mi is vele együtt 'bízunk a békés megoldás bekövetkezésében. A inai ülésről ez a tudósítás szól: Beöthy (Pál díjck háromnegyed tizenegykor nyitotta meg az ülést. Bejelentette, liogy Csuha István képviselő katonai szolgálatra jelentkezett. Ezzel a katonáskodó képviselők száma kilencvenre emelkedett. Jelentette, hogy a király gróf- Tisza Kálmánnak a lil-ad osztályú hadiékitményes, .katonai érdemkeresztet adományozta, Bárczay Ferencet pedig legfelsőbb elismerésben részesítette, Mindkettőjüket az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásukért. Az elnök ezután igy szólt-; — Jelentem ,a t. Háznak, hogy gróf Andrássy Gyula sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt u mofiarchla és Ohiszotózág közli viszony tárgyában. Az 'interpelláció meghallgatására délután fél három órakor tér át a Ház, amennyiben azonban a napirend előbb letárgyaltatnék, közvetlenül a napirend letárgyalása után. Ezután a kúriai bíráskodás tárgyában benyújtott törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása következett. Az első szónok Súghy Gyula volt. Azt fejegeti, hogy az ellenzék kezdettől fogva elitélte a fuvar- és ellátási költség fentartását és nagy sérelemnek tartja a javaslatnak azt az intézkedését, hogy a titkos szavazás alapján történt választásokat elvonja a lKuria ítélkezése alól és pártszemponttoö'l elfogult fórum elé viszi. Nem fogadja el a javaslatot. Pető Sándor szerint a választási visszaéléseket csak helyes választási törvény fogja megszüntetni és mihelyt cz meglesz, teljesen közömbös, hogy ki bíráskodik, a Kúria vagy a parlament. Giesswein Sándor beszélt, majd Huszár Károly (sárv.). A választások tisztaságának biztosítását követeli. Rátli Endre élesen birálja a javaslatot ® nem fogadja el. Elnök a vitát .félbeszakítja. A 'holnapi ülés napirendjén á képviselőház négyszázezerkor ronás hiklikölcsönjegyzésé lesz. Tiz perc szü3 net után fél 3-kor u'jra megkezdődött a mai, délutáni ülés. Ezután általános figyelem közepette emelkedett gróf Andrássy Gyula .szólásra. Andrássy Gyula ifelvilágosítást kér Tisza István miniszterelnöktől arra nézve, Ihogy ez idő szerint milyen a viszony a montrehia és Otaszodszág között és .a következő kérdést intézi a miniszterelnökhöz: — Vájjon a Stampa révén a német lapokban megjelent híradások a területi ujánlakikra, vonatkozó^g igaza-e? Ha igazak, reméli, ez nem taktikai okokból történt, hanem a régi barátság melgszihirdfttísádi? Gróf Andrássy: Előterjesztem sürgős interpellációmat, abban a történelmi felelősségben, mely ilyenkor mindenkit terhel. E kényes kérdésben felelőssége tudatában szólal fel. Magyarország egész közönségét az olasz kérdés foglalkoztatja. Hiba volna, — úgymond — a 'Háznak hallgatni a kérdésről. — (Nem foglalkozik a kérdéssel felmerült politikával, nem bírál, részletkérdéseket se tárgyal, valamint a kilátásokról sem időszerű most még teszélni, a mai stádiumban. — Bármiként laldkut a helyzet, a1inja gyár nömzet \nyugoiómmnl, férfias elszáMságé'il néz u jövőbe! (Az egész IHáz feláll és hosszan tapsolja, éljenezi szónokot.) A magyar nemzet nem fél semmitől. Minél súlyosabb a hehezet, annál hősiesebb elszántsággal tekint a jövő elé. (('Hosszú ideig hangzó taps.) Andrássy Gyula: 'Ismétli, hogy nem a részletkérdés érdekli, hanem megkérdi, a berlini lapok közléseiből mik igazak, nevezetesen, hogy területi kompenciókat Ígértünk Olaszországnak. Gróf Tisza István miniszterelnök azonnal válaszol Andrássy interpellációjára. A hírlapi közleménynek a monarchia részéről Olaszországgal szemben tett ajánlatokról nem hiteláSick. Nem megy bele a kérdések részletes taglalásába, hogy a közlemények hol s mennyiben fedik a valóságot, de megjegyzi, hogy a közlemények 'főbb vonásokban helyes képet alkotnak a' kérdésről. — Leglényegesebb az, hogy Iazok a közlemények, mélyek a terűtek föfajdnktsfél szófyidk, megfelelnék fi valóságrhk, mert tényleg területi JájúnMöt •tatáink ÖltSs'zországifak, ia kirt'ós iSemldifAsöc ginek Inzíidsitásáiia. — Akik a külügyek vezetéscért felelősek vagyunk, meggyőződésünk, hogy a moiprchXi és OÍusziii\szág állandó bd'dládéi ugy MfigiÍn\íHAszügtt:fkt mint Itáliának iiihtás 'életérdeke. Ezek a tartós, nagy éíetérdekek parancsolják, hogy 'igyekezzünk még súlyos áldozatok árán is a közös, jóbaráti viszony útjából a most folyó nagy háborúból felszinre vetett ütköző poptokat, miután meggyőződtünk róla, hogy az ütköző pontok elhárítása, Olaszországban a lelkek megnyugtatása, csakis ilyen területi koncessziók Utján eszközölhető. Ily áldozatokkal Olaszországgal való viszonyunk bensőbbé, hűbbé, őszintébbé tételének útjára léptünk. Gróf Andrássy Gyula tudomásul veszi a miniszterelnök válaszát, a Ház szintén. Ezzel az ülés bezárult.