Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)

1915-04-07 / 82. szám

7 DÉLMAGYAHGRSZÁG. iSzeged, 1915. 'április 2. Orosz-élet iPrzemysIhen. Milyen volt a híres vár az átadás után. — Mit mondanak az oroszok. Egy olasz újságíró cikke az orosz sajtóhadiszállásról. Bukarest, április 3. A Higih-Life-kávéházban ültem ma reggel. A Caliea-Viiktorein van ez ,a kávéház, egyik legnagyobb forgalmú kávéháza a román fővárosnak. A szomszéd asztalihoz leült égy olasz újságíró. Megismert. A 'háboriu első napjaiban Budapesten járt, innen az ismeretség. Rövid beszélgetés a viszontlátás után. — Honnan jön? kérdezi. — Budapestről. És ön? — Az orosz sajtóhadiszállásról. Közelebb ültem, a neutrális, kollégához. Kezdett nagyon érdekelni a dolog. — Hol volt utoljára? Lembergben. — És Przemysíben is volt? — Természetesen! — válaszolta, mintha ennél semmisem volna közönyösebb, mintha ez egészen érdektelen, volna s rámnézve neim a legnagyobb szenzáció. Izgatott a téma s egyenesen megostromoltam kérdésekkel az olasz újságírót, alki egyike a legkitűnőbb haditudósítóknak és a kinek tudósításai abszolút .megbízhatók. Amiket .Przeimyslröl mondott, szenzációs adatai a március huszonkettedike után történt világtörténelmi eseményeknek. Az olasz újságíró március 23-án Przemyslben volt. IMárcius 25-én Lembergbe utazott; a cenzúra szigorúsága és szekatúrái elől nyomban tovább utazott Bukarestbe, hogy onnan továbbítsa tudósításait, amelyek első közelebbi adatai Przemysl elfoglalásának. — Az orosz hadvezetőség — mondotta az olasz újságíró — ugy látszik, tudta, hogy iPrzemysil eleste küszöbön van. Przemysl előtt folyt harcokról nem engedtek írni, még Przeimyslröl sem volt szabad solk említést tenni. Ha érdeklődtünk a kérdés iránt, kitérő válaszokat kaptunk és sugalmazva olyan közlemények jelenhettek csak meg Przemystről, amelyek arról szóltak, hogy a „vár bevehetetlen", hogy a „vár évekig el van látva élelemmel", hogy a „vár elestére egyáltalán nem lehet számítani", hogy a „vár (közeli eleste merő kombináció, üres fecsegés". Akkor még neim tudtuk, most azonban kétségtelennek tartom, hogy ezit azért csinálták, hogy Przemysl eleste Oroszországban nagyobb szenzációt és örömet keltsen s hogy a kérdés hamis beállítása Przemysl egész bizonyosan várt elestét mint meglepetést készítse elő. Március tizenötödikén valamennyien Lembergben voltunk. Ekkor már nem volt más téma, mint Przemysl és már nem titkolták, ihogy Premysl eleste még márciusban be -fog következni. Az, hogy valamennyiünket Lembergbe rendeltek, s hogy a harctéren lévőket táviratilag visszarendelték, szintén ezt jelentette. Most már nem is titkolták. Przemysl elestéről, a vár őrség éhezéséről regényeket adtak elő, de 'tudósítani róla nem volt szabad. A Novoje Vremja, a Ruszkoje Szlovo, a Rjecs — nyilván utasításra — még március 'huszadikán azt írták, hogy Przemysl elestéről beszélni sem lehet. sUja a gazdasági függetlenségünkettaoihtao Március tizenkilencedikén, a kirohanás napján, éjfélkor nekünk már azt mondták, hogy Przemysl elesett, hogy több mint húszezer foglyot ejtettek, 'hogy vataimenniyen tartsuk magunkat (készen a Przdmyslbe való utazásra. Március 22-íén indultunk el Lembergből és délután hat órakor érkeztünk Przemy síbe. Útközben foglyokkal találkoztunk, ezek a foglyok azonban még nem az erődben elfogott várőrség tagjai voltak, hanem azok, akik a kirohanáskor kerültek fogságba. Ezek a katonák. valóban hősök, magyar honvédek, a Przemysl és Lembcrg között levő falvakban voltak, az oroszok jól bántak velük. A katonák valóban elcsigázottaknak látszottak, nagy üstökben főztek nekik teát,. szállónál és főtt krumplit ettek hozzá. Ezek a katonák még nem tudták, hogy Przemysl elesett, a mi tisztjeink mondták meg az ő tisztjeiknek, hogy mi már Przemyslbe megyünk, az erőd ma reggel megadta magát. A Micikievieki-utcában, a Festungskoimmando-n gyülekeztünk. Itt volt még Kuzmanek generális, ugyanabban a hivatalos helyiségben, áhol ezelőtt. A zászlók, a német felírások .még mind a helyükön, a tisztek kardjaikkal, egyáltalán nem látszott meg, hogy ezek foglyok, a Feslungskomimand ón épp oly munka folyt, mintha a vár rendben lett volna. Osztrák-magyar vezérkari tisztek írásokkal a kezükben szaladgáltak le-fel a lépcsőkön, intézkedtek, tárgyaltak, francia, orosz és német beszélgetéseket lehetett hallani. Az egésznek semmihez sem hasonlítható képe volt, látszott, hogy senki nem tudja, hogyan szokás ilyenkor viselkedni, mit kell ilyenkor tenni. Á tisztek a kommandón rendkívül elegánsak voltak s bár csodálatos történeteket beszéltek a hősies szenvedéseikről, egyáltalán nem. látszottak túlságosan megviselténelk. A legénység szintén egész jókarban volt. Ruhájuk kifogástalanok, cipőjük, csizmájuk rendben. Láttam huszárokat, akik ragyogó egyenruhában voltak. Az utcákon rengeteg katonát láttunk, szuronyos orosz katonák fedezete alatt, a barakkokba kisérték őket. Voltam a Barakkenlager Nr. Il-beo. Itt csupa magyar katona volt. Beszélni nem tudtam, velük s csak ugy hallottam róluk, hogy lelkesek, nyugodtak, az utolsó percig hiven kitartottak, lelkiismeretük nyugodt. Egyáltalán nem voltak olyan rossz külsejűek, mint amilyennek képzeltük őket. A robbanások még egyre tartottak, veszedelmes volt az erődök közelében járni és több orosz katona megsebesült, amikor a romok között épségben maradt ágyuk után kutattak. Siralmas azonban a kép, amit a város nyújt. A Habsburg-, az Elité-, a Stich er-, a Mi'kádó -kávéházak, az összes vendéglők, kórházak. Civil és katona férfi és asszony vegyesen volt a betegek között. Meg keli állapitanom, bo'gy az oroszok a legjobb igyekezetet fordították, hogy segítsenek. Társzekereken hozták be az élelmiszereket. A FranciskanshaMicskievicki utca és Quei sarkán nagy Fahrkiichékben leveseket, teákat főztek s a bevonuló hódító katonák nem katonai szolgálatot teljesítettek, hanem ápolóit, valamennyien itt sürgölődtek, a betegeknek levest, teát vittek. Az oroszok között nagy volt a lelkesedés, a foglyokat nemzetiségek szerint csoportosították és külön barakkokban helyezték el őket. Az orosz katonák főkép azért voltak lelkesek, mert tisztjeik azt mondották nekik, hogy Przemysl eleste a háború végét jelenti s most már nem tarthat soká, sőt nemsokára vége lesz. Mindenhol csak a háború végéről beszéltek. Az orosz katonák elvegyültek az osztrák-magyarok közé és álmélkodva hallgatták az ostromlottak elbeszéléseit. Három napot töltöttem Przemyslben. Az oroszok terveiről azt hallottam, 'hogy hozzálátnak az erődítési munkálatokhoz és hogy minden áron szeretnék helyre szeretnék állitani Przemysli. Ez azonban szinte lehetetlennek látszik, mert Pompei és Herkulánuim virágzó városok Przemyslíhez és környékéhez képest. — Nagy tipusu ágyút egyáltalában nem láttam, de a régi és kisebb kaliberű ágyukat — persze egész 'hasznavehetetlen állapotban — sokat szállítottak el az oroszok. _ - bosszankodás és kellemetIffn ffllinfl 'en kezelési költségek a • l|||l|||| házicsengő berendezésénél, UJ ÜUUu ifciiiilinlillin kapcsoltat a világitási hálózatra. Kezelését s fentartást egyáltalán nem igényel. Kapható FONYÓ SOMA világítási vállalkozóná Kölcsey-ulca, Wagner palota. korzo-mozi Igazgató VAS SÁNDOR. Telefon 11-85. Szerdán, csütörtökön, 7,, 8-án Óriási műsor! Két nagy sláger. Detektív dráma 3 felvonásban. Vígjáték 3 felvonásban. — ii az uj kisérő műsor! i _ » m Rendes helyárak!!