Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)

1915-04-07 / 82. szám

Szeged 191 április 7. DÉLYfcAG Y ARORSZÁG. 7 A férnrekvráló rendeletek. Ismlereteselk azok a rendeletek, amelyeket a kormány az egyes megbatározott fémek­ből és ötvözetekből' készült fél- és készgyárt­mányok kötelező bejelentéséről és egyes fé­mek lefoglalásáról a hivatalos .lap máreius barmineadilki számiáiban kiadott. A bejeiéntés természetesen egyetemesen kötelező, elleniben a lefoglalási rendeletek merevségét bizonyos mlTrtékhn meg enyh i tette a kereskedelmi mi­niszter külön ,ronideilet.e, amely a lefoglalásra kötelezett férnek egy részét a saját üzem fen­tartása céljából ,a tulajdonos saját, rendelke­zésére bocsátja. E -rendeletek végrehajtására vonatkozó Intézkedéseket -a 'kereskedelmi mi­niszter már megtette s az elsőfokú iparható­ságokhoz irányitott körrendeletéhez a szük­séges bejelentő lapokat is mellékelte. Aiz, ér­dekelt i páni- és kereskedői szakmáknak' .min­denesetre érdekükben van e rendeletek ala­pos áttanulmányozása. Nevezetesen a beje­lentés az összes a kereskedőknél ós gyárosok­nál található fél- és készgyártmámyokra ki­terjed, holott a lelfqgilaMs csak azokra az anyagokra vonatkozik amelyeiket már feb­ruár 6-i.káin lefog/lalt a kormány, s amelyek­nek most az azóta keletkezett és ia jövőben termelendő .készleted foglaltainak le. A •keres­kedelmi miniszter rendeletében különös1 figye­lemre érdemes az a rendelkezés, hegy a saját üzemhez, illetve eladásra okvetlenül szüksé­ges és a rendeletben megállapított irészmeny­nyisiégek felszabad itásáin kiivül M: van szaba­dítva minden ezentúl külföldről behozanun készlet, bármily mennyiségű Is legyen, az, s azért (itt a kereskedelemnek igen gyümölcsö­ző vállakózásul kínálkozik az esetleg kipu­hatolható .fémbehozatali alkalmak miinél1 bő­ségesebb kihasználása. Mindenesetre fontos, hogy az ilyen külföldről behozott féimek a küldemény ,beérkezése után azonnali bejelen­tessenek a kereskedelmit minisztériumnak, amely a fémeket .csalki a bemutatott beszállí­tási bizonyítványok arányában szabadítja fél'. .•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••.•••a Szabadalom a dum-dum lövegekre. Amit az Egyesült Ullamok müveinek, az egyeszerüen gyalázatosság. Most kapjuk a hírt, hogy október 20-án, tehát oly időben, amikor Európában már dülhöngtött a viláig­iiáboiiu, az amerikai szabadalmi hivatal meg­adta a szabadalmat olyan találmányra, mely az emberiesség parancsait fölrúgja, A dum­dum löveg szabadalmáról van szó, a,mely­nek használatát a nemzetközi jog,tiltja. Azon­ban az üzletbajhiász amerikaiak remélik, hogy talllálmáinyuik érdékllődést főig kelteni a hadviselő államoknál, kitűnik ez már abból a reklámból is, amelyet e löveg- ímeOlllett csap­nak. Egyébként a duun-diuim löveg- használata ebben a háborúban angol-francia részen már nem újság. A föltaláló igy irja le találmányát. A találmány célja olyan löveg élőálíMtása„ mely egyesíti magába a közönséges burkolt lö­veig minden, tulajdonságát s emellett a ta­lálatnál gombaialakuvá válik, vagyis kiter­jed, szétlapul. Elzt az eredményt ugy értem ét, hogy a goilyó hegyének köpenyegén bevá­gásclkiat tettem, aimjeffiyek az egész fémen át­hatolnak, de oilyképem, hogy a szélek szoro­san zárva maradnak. E bevágásoknak, ame­lyek a 'legkülönbözőbb formájúak lehetnék, abban áll a hatásúik, hoigy a burkolatot gyön­gítik, anélkül, hogy a fém, amellyél! a gcllyó magva födve van, leválnék. Egyébként. nem tekintve a bevágásokat, a lövedék ép olyan, mint más közönséges burkolt lövedék. Ami­kor azonban behatói a tárgyiba, mint egy gomba, szétterjed olyanformán, mint a kö­zönséges burkolatlan hegyű lövedék s a go­lyó hegyénák kÖPienyeige szét tárul, mint egj esernyő. És ezt az ördögi találmányt szabadal­mazták. Egy őrnagy, aki a 'keleti harctéren küzd, ezt irja erről a találmányról: Alkalmam volt az ilyen elvék .szerint szerkesztett dum-dum lövegek hatását tanul­mányozni. Mig a katonának olyan lövegre van szüksége, amely a,z éllensélget harckép­telenné tegye, die ne ölje meg, « vadásznak .hasznosabb az a lövleg, amely minél gyor­sabban öl, minél erősekben sebesít. Ez a lö­veg nagyon alikaimas a. vadászatira, mert meg­vannak .mindazok a tulajdonságai, anielyeik pusztitóan hatnak az eltalált testre, azonban Németországban legalább egyáltalán nem használják, mert hatása rettenetes. Én, csak­licigy a hatását kipróbáljam, őzlblakclkra lőt­tem vele. Bár a löveg rendes .kaliberű volt, az első őzbaíkon tenyérnyinél ás nagyobb volt a sebesülés. A löveg renidkivüli pusztítása a,kép megy végbe, hogy meghasogatott kup­alakja a találásnál szétreped, tenyéri ormára szétterjed és csipkés, élies széleivé! a lőcsa­torna közelében mindent összetép, ugy hogy rendkívüli nagy lőseb táimad. A kupak a leg­! több esetiben nem marad még az ólcimtf ejien, 1 baném -attól elválik és a testben Ikülliön pusz­f titó utat tesz meg és benne m'ar'aid, S ezt a lö­veget-, anielynek hatása egyenesen borzalmas, amely túlságos erős még a vadászathoz is, most emberek ellen fogják használtai! íMilyetn .nybmorueágcls kcmtár-clk voltak tehát a középkori háhénlegényék a, XX-ik század Kitalálóihoz képes. A karóba húzás és liüvalyiszoritás ésatöbbi bizonyára .aljias dolgok voltak, de a kéziipar körében marad­tak. A mai fölvilágosodott technikusok és nagyműveltségű gyárvezetőik azonban gyá­rilag űzik ugyanezt. Amint a modern cipő­gyár kinőtt Bains Sachs szűk műhelyéből, ugy áll az ő tömeges mészárlásuknak tech­nikája a régi fajta, hóhér ölés fölött-. És mily nyomorúságosak a régi ipari rendszabályok, amelyek a kantárversenyt megtiltották, a jelen kor magas szabadalmi hivatalához ké­pesít, -amely, a tömegmészárláls lángelméjé­nek biztosítja ia tisztességes hasznot! ^••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••flafi OROSZ SEBESÜLTEK BAJÁN. Bajáról irják: A iSzábadlkárlóllí érkezett vonaton kétszáz sebesült katonát hozlak a bajiai kórházakba. A derék hősök a Kárpá­tokban vívott küzdeleimlbein kaptáik sebesülé­süket. A derék bakáikkal, akik klöaött túl­nyomó többségben voltak a vitéz bosnyák harcosok, tizenhárom sebesült orosz fogoly is érkezett. Az oroszok mind tizenkilenc-húsz év körüli fiatál legény, aikik között csak égy beszél németül. Tudósifónlknaik alkalma volt a németül tudó oosz sebesülttel .beszélni. A fogoly sebesült egyáltalán nem fogja fel' tra­gikusan azt, liogy fogságba jutott. Nagy al­ismenósseii beszél arról, hogy milyen kitűnő bánásmódban részesülnék. Elmondotta, bclgy Varsó környékén, egy kis faluban lakik, nős; családos'. Nyáron fölldmivesj, télen- pedig esz­tergályos. Arra a kérdésre, hogy miiétia tel­jesít katonai szolgálatot, meglepő választ adott: i — A .mi faluinkban és egyáltalán az egész környéken már a mult év julius havá­ban minden fegyverfogható embernek be. kel­lett vonulnia. Talán tiz napig voltunk Var­sóiban — mondja áz orosz — és akkor vonatra tették -bennünket lés vittek az. osztrák ha­tárra. Azt mondották, hogy háborúja lesz a cárinak iaz osztrákokkal és elvesszük tőlük az országúikat. — -Szívesen menteik háborúba? — kér­dezte tudósítónk. —Az kiérem, -mindegy. Bennünket nem kérdeznek. A cár, mindannyiunk ura, Így akarta, nekünk mieinnünlk kéül ott. .Háborúba, azt hiszem, senki se megy szívesen. Mindenki szívesebben van a családjánál ós a földjén. saaabbabbttaaaanbaabbflaaababbbabbbbaaaaaabbaaaaaiiaab SPORT 0000 Cseli-magyar mérkőzés. — A 28. gyalogezred 9 :1 arányban győz a honvédek ellen. — (Saját tudósitónktól.) Élvezetes sport­esemény színhelye volt húsvét vasárnapján a SzAlK újszegeid! sporttelepe. A jelenleg Szegeden időző 28-áOc gyaillctgezred és a szegedi ötös honvédek legénysége futball verseny ke­retében miérté össze erejét miély — eltekintve szenzációs sportvom atk ázásától — a jótékony­ságot szolgálttá; szép összeget juttatva a Vö­rös-Keresztnek. A .meccs mely elé Szeged sporttárs-adallma érthető kíváncsisággal te­kintett egyik-e volt a legórdékesiebbmek, me­lyek iaz újszeged! pályán lefolytak. Tudnunk kéli, hogy a 28-asolk Prágából lettek átilie­JyeziVe hozzánk s hogy legénysége között nem egy nagyszerű prágai futballista névével ta­lálkozunk, kik egyiesületünkmék nagyon, sok­szor szereztek dicsőségeit nemcsak a félelme­tes dánok, hanem az angolok fölött aratott győzelmükkel is. Képviselve volt fölállítá­sukban a prágai naigyineVü egyesületek szi­rie-java s igy ha az elért eredményt tekint­jük, — mely laikus ellőtt, talán tutnagy vere­ségnek látszik, — meg lehetünk élégieidlvei a honvédek felljes 1 timényéve 1, kik között szin­tén találunk egy pár tizenhárom próbás Szakkiistát, i A csehek imponáló fölény,ü győzelmüket önzetlen összejátszásuknak köszönhetik, mi­hez még nagy technikai fölényük is járult. Labdakezelésük, helyezkedésük, eddig még nem látott erőteljes és megállíthatatlan tá­madásuk oily kivállíó együttest alkotott, hogy a honvédek, — ikik ezúttal meglepő stílusban játszottak — ellentállllnii nem tudtak. Hozzá­járult a honvédek vereségéhez .szerencsétlen felállításuk; is, mert neim lett volna szabad egy olyan kiváló csat ár játékost, .mint Stmn, (Haipa) a fedezetsorha tenni és Szolcsányit, aki mindig a jébhszélt képviselte, a centeribe állítani. Csizik, vagyis Horváth éleiméiben volt (ő lőtte a magyarok egyetlen s a nap legszebb gólját), de hiányzott mellőle Hapa s igy lövésre rátán jutott alkalma. Rónai és Krachtusz nagyon indliszponálva játszcittak, a feidoizetsor pedig nagyon imiesisze dlkalan­dozott a csatársortól s igy ezek, kellő támo­gatás hián, teljesen magukra hagyatva, kép­000000000000000001 FOGAK 000000000000000B® szájp adlás nélkül. Az általam készitett rágásra kitűnően használható a valódi fogak­tól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat tel­jesenpótolják. Készitek továbbá arany koroná­kat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve » Barta Ágoston fogtechnikus H SZEGED, KIGYO-UTCA 1. SZ. Ü TELEFON 1634.

Next

/
Oldalképek
Tartalom