Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)

1915-04-30 / 102. szám

Szeged, 1915. április 30. DELMAGYARORSZAG. 3 re! utasították vissza. Ami Oroszországot!' il!e;;, az orosz flottának a Boszporus ellen indított támadása elsősorban politikai jelentőségű. A Trgovinski Vjestnik többek közt megjegyzi, ihogy ez az orosz akció nyomatékosan mutatja azt a bizalmatlanságot, amellyel Oroszország szövetségesei, nevezetesen Angl'a ellen viseltetik, mert Szentpétervár-oíí egyáltalán nem' hiszik, hogy az angolok és franciák Konstantinápolyt Oroszország számára hódítanák meg. Az a gondolat, hogy Anglia és Franciaország valamilyen módon magának hódítja meg az Aranyszarvat, Oroszország számára egyenesen elviselhetetlen és az orosz flotta a Fekete-tengerről ép azért siet, hogy Konstantinápoly északi kapuját megtámadja, még mielőtt az oroszok szövetségeseinek sikerülne a déii kaput keresztültörni. I A két kísérlet természetesen nagyon problematikus és Konstantinápoly, amelynek kapuit a törökök csodálatraméltó bátorsággal védelmezik, éppen -ugy, mint azelőtt, most is bevehetetlen várnak bizonyul. SONNINO ÉS TITTONI AZ OLASZ KI RÁLYNÁL. Róma, április 29. Tittoni párisi olasz nagykövet Sonnino külügyminiszterrel tegnap délután á Qiiirinál-ba ment és -hosszasan tanácskoztak a királlyal. Az orosz Oehraoa üzelmei. (Reflexiók Miievski grófnő eltűnéséhez. — Witte gróf és Sfolipin esete. Oroszország az agrár forradalom küszöbén.) (Saját tudósítónktól.) Az? a mélységes föiháborodás, amelyet Milevszky grófnő letartóztatása az egész müveit világon felidézett, aktuálissá teszi, hogy immár a magyar közvélemény is bepillantást nyerjen az Ochrana üzelmeibe. Az Ochrana machinációi régi keletűek és az egész kulturemberiség megvetésére méltóak. Évekkel -ezelőtt Stolipin, a legtehetségesebb és -legvakmerőbb -orosz miniszterelnök, a szó teljes értelmében halálmegvetéssel szállt szembe ezzel a veszedelmes bűnszervezettel, amelynek kipróbáltabb tagjai közé a jelenlegi bukaresti orosz követ, Poklevski is tartozik, aki akkor m-ég Perzsiában keverte az Ochrana kártyáit. Stolipin azonban hasztalan fáradozott. Célját, az Ochrana megsemmisítését sohasem érhette el, mert a cár minden alkalommal mereven elzárkózott az Ochrana feloszlatására irányuló eléje terjesztett javaslatok szentesítésétől. Ennek dacára -Stolipin rendületlenül kitartott törekvései mellett, bár jól tudta, hogy előbb-utóbb az életével lakol -ezért. Több Ízben em-litette is hívei -előtt, hogy az Ochrana őt is el fogja tenni láb alól. Miklós cár csak azon a tragikus esténszánta rá magát arra, hogy véget vessen az Ochrana üzelmeinek, amelyiken a kiewi színházban, a szem-e láttára, alig tiz lépésnyire tőle, az Ochrana bérenoe, Bagrow két revob veríöv-éssel leterítette Stolipint, a bűnszervezet 1-egkitartóbb üldözőjét és leghatalmasabb ellenfelét. Ekkor feleszmél a cár. Szigorú parancsot adott ki, h-ogy az "Oéhranát f-el kell oszlatni. A rendőrség nyomban akcióba is lépett és első intézkedése az volt, h-ogy letartóztatta Kurlow belügyi viceminisztert, az Ochrana főnökét. A lapok a legszigorúbb büntetés kilátásba helyezése miatt egy szót sem írhattak az -egész kinos esetről. Kurlow közömbösen fogadta letartóztatását és nem; mentegette magát. Csupán anynyit -mondott, -ezt azonban annál nagyobb nyomatékkal, hogy amennyiben a -legkisebb bántódása esnék, mindent és mindenkit le fog leplezni és őszintén feltárja a dolgokat. Ez. -azonban- ép elég volt ahoz, hogy Stolipin meggyilkolása megtorlatlanul maradjon és hogy az Ochrana garázdálkodásai elleni intézkedéseket is megszüntessék. Kurlow előtt megnyílt a börtön ajtaja, szabadón futhatott Bagrow is és ezzel az Ochrana milliós rablásai és tékozlásai továbbra is titokban maradtak az avatatlan közvélemény -előtt. Az Ochrana ma is él, virágzik s folytaúja bűnös üzelmeit. Egész bizonyos, hogy az Ochrana lelkiismeretét nyomja Witte gróf hirtelen halála is, valamint mindazoknak a Szibériába deportáltaknak a máról-holnapra való eltűnésé, akik elég vakmeröek voltak áh-h-oz, hogy báketörekvései'ket hangoztassák. Witte gróf, aki a háboru kitörésének első pillanatától kezdve nem szűnt meg a békén munkálkodni és hiv-ei nagy számánál fogva sok reménnyel folytatta akcióját az orosznémet közeledés érdekében, Witte -gróf, akinek Orosz-ország egész anyagi fellendülését köszönhette, az Ochrana felbérelt orgyilkosának áldozata lett. Annak az éjszakának az előestéjén, amelyiken meghalt, még előkelő főúri társaságot fogadott palotájában. A gróf kitűnően érezte magát és -jókedvű volt. Néhány órával később meghalt. Hivatalosan azt jelentették, -hogy fülbaja ölte meg. Hát ez -olyanféle fülbaj lehetett, mint a lady Macbeth férjéé volt. De az orosz intelligencia már eszmél. A baj csak az, hogy Miklós cár teljesen akaratnélküli ember, aki állandóan retteg a merénylőktől és a belső forradalmároktól és- aki saját életét csak az Ochrana védelme -alatt látja biztosit-o'ttnak. Ennek dacára rövidesen el kell érkeznie az időnek, amikor az elementáris erővel kitörő agrár forradal-o-m- hullámai elsöprik majd a hatalom éléről a béke ellenségeit. Maga Szasszanov nem tartozik az utóbbiak közé. Ö az 'iit-olsó percig komoly hive volt a béke főn tartásának, de végül -neki is, a cárral együtt úsznia kellett a -megdagadt árral, amelyet Nikolajevics- nagyherceggel az élükön, a nacionalisták és az ochranisták fanatikus őrülete zudit-ott a világra. Az orosz nép már nagyon csüggedt. \A háboru alatt szenvedett borzalmas veszteségek immár átmentek a köztudatba. Tudják azt is, 'hogy a háboru végső kimenetele iránti kilátások igen szomorúak. Az orosz nép egyáltalában nem érti, hogy miért visel háborút? A belső forradalom főként a parasztlázadás első komly jel-ei már mutatkoznak. Nem; szabad elfelejteni, h-ogy Oroszország már egy év óta áll fegyverben. A japán háboru alatt is sok ezer paraszt, diák és polgárember vérébe lehetett belefojtani a forradalmat. Sikerült-e majd ez most is, ki tudja? Bizonyos csak az, -hogy iá Poklevszkiéktvek és- Hartwig-oknak ezután a borzalmas háború után el kell tünniök. Ennek a háborúnak kellett, sajnos, -eljönnie, hogy a Ochrana fertőjébe belepillanthasson az egész müveit világ, hogy megdöbbenve lássa, mint ragadnak el az Ochrana pribékjei a férje oldala mellől egy Mil-evszky grófnét csak azért, mert ez a Milevszky az ő nemes törekvéseivel, őszinte emberbaráti elveivel és becsületes lelkével nem állt az ő gaz céljaik szolgálatába. Milevszky az utolsó pillanatig hü apostola maradt a békének Oroszországban. És ha az Ochrana emberei rátalálnának a külföldön, és sikerülne is őt láb alól elt-enniök, -mások fognak akadni, akik áldásos munkájukat folytatni fogják. A képviselőház ülése. — Tisza István a választójogról. — (Saját tudósítónktól.) A Ház mai ülésén Rakovszky István indítványára került a sor. Rakovszky azt kivánta, hogy a képviselőház mondja ki, miszerint aki a mostani háborúban a harctéren küzd, választó legyen, Tisza István miniszterelnök válaszolt. Megokolta, miért lehetetlen, amit Rakovszky kiván. Hivatkozott arra, hogy az országban mindenki egyformán hősl-elkü s -méltó a hazahoz, a magyarsághoz, legföljebb annyi a különbség, hogy akik itthon maradnak, fizikai okok miatt n-em- -küzdhetnek a fronton. És a miniszterelnök határozottan kijelentette, miért nem lehet szó a Rakovszky-féle idea megvalósításáról. — Az általános választójog behozatala Magyarországon, nemzeti isizérencséélenség volna, — mondotta a miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti: a magyar nemzeti lét a legfontosabb, azt kell -ennél a kérdésnél is, mint mindennél, mindig tekinteni. -A Ház többsége leszavazta Rakovszky indítványát. Az ülésről ez a tudósítás szól: Beöthy Pál elnök -háromnegyed tizenegykor nyitotta meg az ülést. Bemutatta a főrendiház elnökének átiratát a honvédelmi javaslatom elintézéséről. A pe-érkezett indítványok bemutatása után napirend előtt Szuhányi Ferenc képviselő szóialt lei. Huszár Károly tegnapi interpellációja kapcsán, majd Huszár Károly válaszolt. Rakovszky István megokolja a muíí-kor beterjesztett indítványát, amelynek lényege az, hogy husz éves kortól kezdve egészen életfogytiglan mindenki választó legyen, aki a mostani -háborúban a harctéren küzdött a hazáért. A nemzet nem fejezheti ki szebben elismerését azokkal szemben, akik érte harcolnak, mint azzal, h-ogy az alkotmány sáncai közé veszi be katonáit. Itt az alkalom arra, hogy a Ház ünnepélyes köszönetét és elismerését fejezze ki a katonákkal szemben azzal, hogy mindannyiunk elemi jogát: a választójogot minden katonára kiterjesztik, (Taps az ellenzéken.) Grói Tisza István miniszterelnök: Azt hiszem, azokban az érzelmekben, amelyekkel az egész nemzet a harctéren küzdő fiainkiráni viseltetik, csakugyan egyek vagyunk. Megvallom, bizonyos tekintetben nehéznek érzem helyzetemet, mikor az indítvánnyal szemben kötel-ességszeriileg az objektiv analizálás álláspontjára helyezkedem. Azt hiszem, mindnyájan, minden alkalmat felhasználva, kifejezést akarunk adni azoknak a büszke, örömteljes, hálatelt érzelmeknek, amelyek hadseregünk iránt lelkünkben vannak. Förster Aurél: Majd a -katonák is az objektív analízis álláspontjára helyezkednek. (Nagy zaj.) Gróf Tisza István: Azt hiszem, -hogy azt a magyar katonát, aki szembenéz a halállal -és ho-sszu heteken és hónapokon át az emberfeletti nélkülözésekkel, azt is nem bizonyos mámor, hanem a férfinek objektiv analízise vezeti. (Zaj a baloldalon. )Szerintem mindén nemes fellendülésnek az az ideális elhatározás az alapja*amelyüknél, a lélek minden hurja együtt játszik s amelyiknél az érzelem, szenvedély és meggyőződés egyformán dominál. Szóvá tették, hogy a kitüntetésekben bizonyos kiválóan vitéz magyar csapatok nem részesültek megfelelő számban. A honvédelmi miniszter-igen helyesen utalt-arra, ho-gy itt a csapatparancsnokok eljárásában van különbség. Ez mindenesetre olyan dolog, amelyen igyekezni kell segiteni: Nekem ismétebe alkalmam volt találkozni a hadsereg legilletékesebb tényezőivel és közvetlen meggyőző-