Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)

1915-04-28 / 100. szám

Szeged, 1915. április 28. ÜELMA GY A ROSSZÁ 0. o Konstantinápoly, április 27. A Milli táv­irati ügynökség jelenti: A főhadiszállásról a következő kommünikét teszik közzé: — E hó. 25-én az ellenség hadihajóinak védelme alatt a Galüpoli félsziget nyugati partjának négy pontján kísérelte meg a part­raszállást: A Sighhmdere torkolatánál, Ari­Burnu partvidékén, Kuba Tepe és Tekke Bar­mitól nyugatra, valamint Kumrele mellett. A Tekke Burn-u mellett partraszállót! ellenséges csapatot katonáink szurony rohama a tenger­be dobtu, Az Ari Bur-n-u mellett partraszállott csapatok, amidőn előre akartak nyomulni, kénytelenek voltak csapataink ellentámadá­sának engedni. Csapataink a partra vetették őket vissza. Emez ellenséges haderő e-gy ré­sze jónak látta tegnap éjjel hajójára mene­külni. Csapataink ma sikerrel folytatták tá­madásaikat az összes frontokon. Tegnap egyidejűleg egy ellenséges flotta közeledett a tengerszoroshoz, hogy a tengerről hajtsa végre az áttörést, de tüzérségünk visszavonul Iásra kényszeritette. Közben egy ellenséges torpedónaszádot elsiilyesztettünk, egy másik súlyosan megsérült. A sérült naszádot Te­ri ed-as irányába vontatták. -Ma az ellenség a tengerről nem tett kí­sérletet a szorosok ellen. A többi hadszinté­ren nem történt fontos változás. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) minisztertanács bukarestben. Bukarest, április 27. Bratianu miniszter­elnök vezetése alatt vasárnap délután öt óra­kor a román kormány tagjai minisztertaná­csot tartottak. Porumbáriu külügyminiszter beteg és igy nem volt jelen a tanácskozáson, de a miniszterelnök a minisztergyülés össze­ül áse előtt hosszabb ideig tartó látogatást tett a beteg külügyminiszternél. A minisztertanács egyebek közt elhatározta, hogy megkezdeti a, bukar'esl•—hrajoviai második vasutválgdjiy kiépítését. orosz vélemény a boszporusról. Szófiából jelentik: Az ideérkezett orosz lapok részletesen fejtegetik a Boszporus ellen* akció nehézségeit. -Mihajlovsz-ky ezredes a Russkoje Slovóban majdnem lehetetlennek mondja a Boszporus elfoglalását. A Rjecs szerint a törökök rendkívül- megerősitették a Boszporus -erődítményeit. MEGJELENT az uf — Irta : — Bródy Sándor. í A képviselőház illése. (A munkapárt és az ellenzék magatartása. — Hazai báró nyilatkozata a 42-50 éves népfelkelőkről.) A mai ülés. csendesen kezdődött. A mun­kapárti -oldalon az ellenzék hétfői magatartá­sa igen jó hatást tett, mert ebből megállapitot­ták, hogy az ellenzék felismerte szerepét és a külföld előtt is a magyar nemzetnek párto­kon felül való egységességét illusztrálja. Hazai Samiu báró honvédelmi miniszter rna délelőtt a folyosón több képviselő előtt a nyilvánosság számára kijelentette, hogy az ellenzék magatartása az uj katonai javaslatok körül helyes és rokonszenves volt, miután több olyan kérdés és szempont felvetését pro­vokálta, ami különben esetleg háttérbe szorult volna. Kijelentette továbbá a miniszter, hogy a tizennyolc éves, valamint a 42—50 közti népfölkelőket legkorábban augusztus 15-én fogják sorozni és legkorábban novemberben kerülhetnek a frontra. Ez a tény remélhetőleg meg fogja nyugtatni a közvéleményt. Az -ülésről -ez a tudósítás szól: A képviselőház mai ülésének napirendjé­re elsősorban a képviselői mandátumok meg­hosszabbításáról szóló törvényjavaslat volt kitűzve. Az ülés előtt gróf Tisza István, gróf Andrássy Gyula és gróf Apponyi Albert ta­nácskozásra ültek ös-sze, hogy megbeszéljék azokat a módosításokat, amelyeket az ellen­zék az egy-es javaslat-oknál kíván. A mandá­tumok meghosszabbításáról szóló törvényja­vaslatnál kiván -elsősorban az ellenzék módo­sításokat. Gróf Apponyi azt a módosítást ter­jesztette elő, h-ogy a képviselőház időtartama a békekötés után még hat hónapig tartson, ne pedig ugy, mint a törvény kontemplálja, fix -egy esztendeig. Tisza István ezt a módosítást elfogadta. IAZ ülést tizenegy óraikor nyitotta meg Beöthy Pál eilhök és a fonmenáigok éli' rózsás? után megszayaztíraiHáz barmiad .swvklv sás tan ia népfelkelés- kiegészítéséről ezé ló t.-gna-p elfogadott javaslatokat és azután áttért m országgy űlés mandátuma inak •m egkosszab­bitásáról szóié íörvlényjiaviaslat tárgyalására. Az első szónok Rakovszky Iván előadó veit, aki elfogadásra ajánlotta a javaslatot. iGróf Apponyi Albert ta függetlenségi párt nevében szólít a javaslatihoz, 1915. július 21-én lejár -ennek a képviselői!) áznak a meg­bízatása. IA mai helyzetiben sem szabad sem­miféle opportunisztikus szempontok előtt meghajolni. Az előadóval sz-eimihen a fix ha­táridő megállapítását íhelytekmiti. Ez vagy hosszú, vagy rövid volna. Helyesebb annak a kimondása, hogy -mihelyt -megszűnik a kényszerhelyzet, rögtön álljon elő az uj vá­lasztás kötelezettsége. Természetes, hoigy bi­zonyos -határt itt is 'be kell tartani, de olyant, amely lehetői,eg megfelel* az igényeknek. Sze­rinte leghelyesebb kim-cinldani,. Ihogy a béke­kötés után hat hónap lejártával az ország­gyűlés megköss zialűütott mandátumna vé­get érjen. Beszéde véglón megemlíti imóg azt, hoigy az országgyűlés -meglbosszaíbbitásának tartamára az -országgyűlés tagíjadnak jogvi­szonyai is érvényesek légyenek. Különösen a mentelmi jogra gondéi. 'Gráf Tisza István miniszterelnök .az-za! kezdi felszólalását, ho-gy tudniillik -a magyar parlamemtáriz-muiSt és a magyar al-kot-má­ny-caságot érintő kérdésről van iinost itt sz-ó, amely -annál kevésbé alkalmas pártpolitikai megítélésre, mert a magyar pa-rlaimantáriz­mras és -a -maigyar alkotmány drága kincse minden emberinek. A kormány miag-a is át­érzi a kérdés inehéz és kényes voltát, és ép­pen -ezért, ha nem is teljes mértékben, d-e inesszemenőileg magáévá teszi gróf Apponyi kívánságait éis ki fogja azokat elégíteni egé­szen addig a határig, amelyen a kívánságok teljesitése szintén fontos és nagyjelentőségű alkotmányos kérdésekbe ütközzék. App-: nyi súlyt helyez arra, Ihogy ennek a kivételes ál­lapotnak a körülírása magáiban a törvény­ben is ünnepélyes formáiban kifejezésre jus­son. Élhez a maga részéről hozzájárul. (He­lyeslés a baloldalon.) ;Ha gróf lAppcnyi :•."/.t tartja, hogy helyesebb magát a képviselőház tartamának meghosszabbítását nem naptári időhöz, ha-nem a kényszerhelyzet tartamához kötni, ennek a kívánságnak is deferá-1. (Élénk helyeslés -a jobb- és baloldalon.) D-e neim fogadhatja -el Apponyi előterjesztését a harmadik, kérdést illetőleg, tudniill'-Iik, hogy a meglhösszatibdtott országgyűlés hatásköre borlátoztlaséék. Határvomallat feléTitani ab­ban a tekintetben, hogy -mit kel'l állaimérldelk­ből a törvényibezásmak elintéznie -a kivételes idő alatt, neim lelhet. Az a néz-ete, hogy az állam rnlalgát nem foszthatja meg bizonyta­lan időre attól a lehetőségtől, hogy a maga akaratát szabadom kifejezésre juttathassa. Gróf Batthyány Tivadar sajnálja, hogy a kormány nem fogadja el gróf Apponyi Albert egyik módosító indítványát. Az a nép, amely itthon a legnagyobb fegyelme­zettséget, a harctéren pedig páratlan hősies­séget és vitézséget tanúsít, ,az megérett az általános választójogra. Vázsonyi Vilmos: iA mandátumok m-eg­bcsszalbbitá-sá-ra néz-ve egyetért greif Apponyi Alberttel, de az ő összes alkotmányjogi skru­putliusait neim osztja. iAz országgyül-és kötelessége, Ihogy azt az igazságtalanságét, amelyet a csenevész vá­lasztójog megalkotásával elkövetett, jóvá­tegye.. 'Azt -a népfelkelő osztályt, amely öt­yen éves korig tizenkilenc éves korétól és a jövőben ezentúl tiz-ennyoilc éves korától fegy­veresen védi meg a nemzetet, tehát a nemzet sorsát intézi, he kell vonni a nemzet sorsá­nak intézésébe-e. Haezekkájbo-raTban megvédik a nemzetet, ha döntenek a nemzet sorsa fö­lött, akkor a békében is he kell ők-et vonni a nemzet sorsának intézéséhe. (Nagy tet­szés.) Vázsonyi után az elnök a vitát bezárta. A többség az alkotmányipárttal együtt általánosságban elfogadta a javaslatot. A i üg'getlenlségi párt ellene szavazott. Következett a részletes tárgyalás. Ap­ponyi Albert gnáf az első Szakasznál módo­sítást nyújt be és felhasználja az alkalmai, ho-gy feleljen arra a váratlan támadásra, melyben Vázsonyi Vilmos őt részeisitette. Alig hiszi, b-ogy Vázsonyi az alkotmányos skrupulozitiáenak és a nemzeti -zelileimnek tett sz-olgálatot felszólalásával. A délutáni ülésen is többen felszólaltak, majd háromnegyed' ötkor sor került a tör­vényhatósági választások javaslatára. Ra­kovszky Iván előadó elfogadásra ajá- Íja a javaslatot. A törvény átmeneti állapotot te­remt. Kimondja, hogy neim az, 19,15., lil-an-e a az 1914-iki névjegyzék alapján választana,k. ­Budapesten speciel az 1914-es képvis-elővá­lasztási névjegyzék alapján. Sághy Gyula neun fogadja, el a javaslatot, mert a választás a maindátuím-olk mintájára - ugymon-d — elhalaszt a n dó, még pedig három "hónlappal a, békekötés után, Palányi Géza kizá­rólag a fővárossal foglalkozik, szerinte Bu­dapesten a választások elhalasztása szüksé­gesebb -még -a képviselőinél is. Spri nyer Ferenc, Vázsonyi és Mezössy felszólalása után befejezték a, vitát és- elfo­gadták a javaslatot, •Sándor János belügyminiszter felszóla­lását holnapra halasztotta. Fe.l-o-1 vatták -az in-diitványkönyvet. Ra­kovszky István a harctéren Levőknek köve­teli a választójog megadását. Farkas -Páll a hadseregszál lilásról interpellál. Na gy-atád i Szabó a lórekivirálásról, Bikád n Antal öt, Szm recsányi György egy interpellációt jegy­zett be, liol-naip, szerdán fóllbettőkcr térnek át az interpellációkra. Az ülés este 8 órakor végződött.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom