Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-20 / 69. szám

iSaeigied, 1915. márcdus 20. DÉLLMÍAG Y AROŰRSZ ÁG. 8 1 Verdimtől délkeletre is harcok dúlnak. Berlin, március 19. A nagy főhadiszállás jelenti: Champagneban a franciák két részleges támadása Lemesniltöl északra és Beau Sejourtol délre ismét meghiusult; 2 tisztet és 70 főnyi legénységet elfogtunk. A visszavert ellenség hatásos tüzelésünkben súlyos veszteségek után állásaiba visszavonult. Verdimtől déíkeltre a franciák több helyütt előretörtek, a Veuvre sikon visszavertük őket. A Maas magaslatok keleti szélén még folyik a harc. A legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) MOTORÜTEGEINK REIMSNÁL. A londoni Morningpost tudósítója jelenti: A német t-kzérség az osztrák-magyar hadsereg harminc és fél centiméteres mozsaraival bombázza Reims városát. Ezeket a hatalmas Párisi jelentések hir-t adnak arról a pénzügyi egyezményről, mely Franciaország, Anglia és Oroszország között létesült. Ha ezeket a jelentéseket a tények megerősítik, akkor bebizonyosodik, liogy Oroszország csakugyan pénzügyi összeomlás előtt állott és hogy a háborúnak a folytatását Oroszország ahhoz a feltételhez volt kénytelen kötni, hogy két szövetségese megakadályozza állami csődbejutását. Csak Oroszország ezen nyomása alatt történhetett meg, ihogy Anglia és Franciaország szövetségesükért oly óriási kötelezettségeket vállaltak magukra, viszont azonban az adósra oly kötelezettséget róttak, aminőt csak ridegszivii hitelező varrhat az exisztenciáját féltő adós nyakába. Franciaország és Anglia fizetik az orosz államadósság kamatait és az államilag garantált vasúti kötelezettségeknek is ők tesznek eleget a háborít tartama alatt, úgyszintén rendezik Londonban, Parisban és Newyorkban a hadi szállításokért vállalt esedékességeket, A háború előtt ugy számítottuk, hogy az orosz állampapírok külföldön elhelyezett értéke 20 milliárd. A háború kitörése óta Oroszország 10 milliárdot költött el, melynek csak a kisebb része teremtődött elő Londonban és Franciaországban. Ha föltételezzük, ihogy Anglia és Franciaország félévi háborús időtartamot vettek alapúi, akkor ezen lid-ő alatt az orosz állampapírok utáni kamatok cimén közel egy milliárd frank volt ezen papírok angol, és francia tulajdonosainak fizetendő. Ehhez jönnek a hadiszállításokért fizetendő összegek, amelyeknek szintén igen tekintélyeseknek kell lenniük, mivel e tekintetben Oroszország ugyancsak rá van utalva a külföldre. Aligha tévedünk, ha ezeket az összegeket néhány száz millió frankra. tesszük. Angliának ebben a háborúban önmagáért is óriási terheket kell viselnie és ha most Oroszországért olyan mélyen nyal a zsebébe, az bizonyára azért történt, mivel a cári birodalomnak a háborúban való további aktiv részvétele kérdésessé vált. Franciaországot magát ez a háború pénzügyileg nagyon is meggyöngítette, a 'legnagyobb pénzügyi szervezetei isi ingadoznak. Azonban Franciaország és Anglia, nem telhetett imáskép, mint hogy szövetségesüket kisegítsék, ha a háborúban való további részvételét biztosítani akarták. erejű, borzalmas pusztítást végző ágyukat nagyon könnyen lehet egyik helyről a másikra szállítani s igy a városok ágyúzására igen alkalmasoknak bizonyultak. Az osztrák-magyar monarchia ágyiuóriásai rettenetes pusztítást visznek véghez. Franciaország deficitje havonkint 1250 miliió frank. Rotterdam, március 19. Parisból táviratozzák: A kamara csütörtökön tartott ülésében Ribot pénzügyminiszter javaslatára elhatározták, hogy a kormánynak felhatalmazást adnak 4500 millió frank kincstári utalvány kibocsátására, Egyúttal felhatalmazták a kormányt, hogy 1350 millió frankot bocsásson a szövetséges államok rendelkezésére. Ribot közölte a kamarával, hogy az állam jelenlegi kiadásai 1250 millió frankkal múlják felül a bevételeket. Mindig annak a föltételezésévei, hogy kapott jelentéseink igazsága beigazolódik, állíthatjuk, hogy Oroszország pénzügyi történetének lealázó fejezete az Angliától és Franciaországtól való legteljesebb pénzügyi függéssel kezdődik. Oroszországnak ugyanis kötelezettséget kellett vállalnia, hogy a békekötés aláírását követő év elteltévet ezt a kölcsönt az összes kamatokkal és költségekkei visszafizeti. Mekkora kamatterhet és egyéb költségeket vállalt magára Oroszország, azt nem tudjuk; mindenesetre azonban igaz lesz Wittenek az a kijelentése, hogy Anglia ebben a háborúban megcsinálja a maga üzleteit szöhetséges társa bőrére. Hogyan lesz majd tehetséges a békekötés után egy évre ekkora összeget előteremteni, arról az orosz pénzügyminiszter aligha adhatna egykönnyen felvilágosítást. Minden államinak minden, erejét kell a háború után latba vetnie, Ihogy pénzügyeit rendezhesse és az entente államainak egymással szemben, való aktiv és passzív kölcsönzési •képessége ugyancsak csekély .mértékre fog leszállani. Egyik legnagyobb állami pénzügyi segédlforrásáról, a pálinka monopóliumáról, mely az országnak évenkint száz meg száz millió rubel jövedelmet hajtott, Oroszország a háború kitörése előtt lemondott és vájjon ez a .monopólium visszaállitható-e újból és hogyan, az kérdéses. A visszafizetés kötelezettségének a határideje egyrészt azt mutatja, micsoda borzasztó pénzinségben keltett Oroszországnak lennie, de mutatja azt a vasmarkot is, mely lyel hitelezőit torkon ragadták. A párisi és londoni hitelezők az odesszai gábonaraktárak készletét foglalták le zálogul. A kis Balkánállamok legnagyobb pénzinsége idején sem fordult elő, hogy ilyen zálogot követeltek volna tőlük és nemrégiben is, .előfordult, hogy az egyik 'Balkán-állammal a pénzügyi tárgyalások azért nem vezettek eredményre, mivel ez az állam, ilyen speciális zálogadásökba nem ment bele, bár azok távolról sem lettek volna olyan nyomasztóak és lealáznak, mint a mostani orosz zálog. Egyetlenegy nagyhatalom sem vállalt az utolsó évtizedekben ilyen pénzügyi lealázást magára. Nem sok idő fog eltelni Witte .meggyilkolása után és Oroszországban be fogják látni, milyen éleseknéjüséggei itélte meg Oroszország szövetséges társát. Angliának és Franciaországnak azonban' nemcsak Oroszországot kell 'pénzügyi eszközökkel ellátniók, hanem Belgiumot, Szerbiát és Montenegrót is. Sőt beérkezett jelentéseink szerint azoknak az államoknak a pénzügyi támogatását is magukra vállalják, amelyek a világháború folyamán netalán hozzájuk csatlakoznak. Az entente nem mondott 'le arról a reményről, ihogy csábításaival mégis csak magával fogja ragadni egyik-másik Balkán -államot. Mindezeknek az államoknak most biankó-hitelt áliitottak ki. Ámde Görögország nem ment lépre és a többiek is tisztában vannak vele, mit jelent az, ha Konstantinápoly és a Dardanellák orosz kézre jutnak. A Balkánon megtanulták, hogy az entente iránt a legszélsőbb bizalmatlansággal viseltessenek és az ottani ez ,idö szerinti politikai hangulatot ismerve, Franciaország ésl Anglia (Oroszország nem számit e tekintetben) nem kerülnek abba a helyzetbe, hogy az eddig semlegeseknek' megmaradt államoknak a háborúban való részvételéért áldozatot kelljen hozmok. Erről a pénzügyi egyezményről a Hamburger Nachrichten jelenti: Párisi híradások szerint a Francia-, Oroszország és .Anglia közti pénzügyi egyezmény főbb pontjai: 1. Franciaország és Anglia a háború további folyamára vállalják Oroszországnak összes fizetési kötelezettségeit Londonban, Parisban és Newyorkban, továbbá az orosz államadósság kamatainak és az orosz állam által garantált vasúti kötelezettségnek a fizetését. 2. Oroszország kötelezi imiagát, Ihogy a kölcsön kapott pénzeket, kamatokat és költségeket a békeszerződés aláírása után legkésőbben egy évre visszafizeti. 3. Oroszország az Odesszában elraktározott gabonakészleteket speciális zálogul adja és azokról a párisi és londoni kölcsönadók rendelkezhetnek. 4. Ugyanezen- f el tételek mellett támogatják Anglia és Franciaország Belgiumot, Szerbiát és Montenegrót is pénzügyileg, valamint azokat az -országokat is, amelyek ezután sorakoznak ebben a világháborúban az entente hatalmai mellé. A PRINZ E1TEL FRIEDRICH HŐSEI. Amsterdamból jelentik: A Daily Chronicle-ben ez a n-ewyorki távirat olvasható: Temérdek különvonat és kéjutazási gőzös hétfőn ezer és ezer kiváncsit vitt Newport N-ewsba. Mindenki látni- akarta a virginiai kikötőben dokkon, tevő Prinz Eitel Fridrich német segédcirkálót. -Egy brit páncélos hadihajó áll -Newport News kikötőjének -torkolatától három mértföldnyire és őrködik, nehogy a német segédcirkáló elmenekülhessen. Az Eitel Friedrich kapitánya igy nyilatkozott amerikai hírlapírók -előtt: — Ami tőlünk telik, meg fogjuk tenni, hogy még ezentúl is mentől több ellenséges hajót siilyessziink a tenger fenekére. És ha r.incs -tovább, ha ellenséges hadihajó .minket sülyesz't el, ám jól van, ez a forgandó hadiszerencse. Egy brit cirkáló lepecsételt parancscsal uton van Amerika felé, hogy egyesüljön azzal a hajóra'jja], amely most német hadihajókat hajszol. Rendkívüli filmszenzáció ! Szombat, vasárnap, 20.21 én | Rendkivüli filmszenzáció! Nagyvárosi bünügyi történet 3 felvonásban. — A főszereplő: a „Gólem" személyesitője. Előadások 5, 7 és 9 órakor, •• I 1 « A « ! c •¥• nk -4>> Telefon •• _ , r . , . . vasárnap d.u. 2 órától kezdve. XX „U R 8 11 I 8 " S Z I FL II 3 Z 872. XX R«"deS helgarak. A bűnös ember vére. Oroszország pénzügyi gyámság alatt-