Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-20 / 69. szám

4 DÉLMAiGYARORSZAG. Szeged, 1915. március 20. Bukaresti levél. Tizenöt millió rubel a ruszofileknek. — A legjobb barátunk és legnagyobb ellenségünk. A román főváros izgatott atmoszférájában egyes személyiségek, akik az egyik vagy a másik állásponthoz szegődve: döntő pillanatokban, befolyást képesek gyakorolni az ország történetére, á ,.(; snrdluthcioafmecmf nek szert. A bukaresti közönség jelenleg élénken figyeli több államférfi működését, akikről érdemes néhány sort írni s, politikai arcképüket vázolni. Az a férfi, aki addig — eredménytelenül — a legtöbbet tett abban1 az. irányban, hogy Románia, beleavatkozzék a háborúba és pedig Oroszország javára, nem román, hanem orosz ember. Ez senki más, mint a bukaresti orosz követ: Poklewszky-Roziell. Az ő pályafutásában sok nevezetese dlolog van. PoklewszkyKoziell (fia egy lengyel forradalmárnak, akit az oroszok ezernyolcszáznegyvennyolc után Szibériába küldtek. Azt állítják, hogy az öregebb Poklewszky aképen állott hosszat Oroszországon, hogy egész Szibériát rászoktatta a pálinkaivásra. — Annyi mindenesetre tény, hogy a Poklewszky-IKoziell ház még ma is Oroszország legnagyobb pálinkafőző cége. Ennek folytán Poklewszky-IKoziell, a bukaresti orosz követ is rengeteg anyagi eszköz fölött rendelkezik, melyet az orosz politikai érdekek előbbrevitelére és saját politikai, pályafutása érdekében 'használ fel. Beszélik róla, Ihogy mindig előszeretettel, zsíréiba feljebbvalóinak váltóit. Igy sikerült neki aztán Londonba jutnia, ahol Edward király kegyeibe férkőzött. Az angol király ajánlatára küldték különleges misszióval Perzsiába. Ebben, az időben a Novoje Vremja sajtóhadjáratot folytatott ellene. A lap azt állította róla, hogy Poklewszky lengyel ember létéré nem hivatott az orosz érdékek élömozditására. Végül is Poklewszkynek el kellett hagynia Perzsiát,, de előbb tökéletesítette magát abban, hogyan kell embereket Oroszország javára csengő eszközökkel megnyerni. Ezt a virtuozitását aztán Bukarestben szabadon fejthette ki. A bőkezű orosz 'követ a, háború kezdete óta állitólag tizenöt millió rubelt fordított arra a célra, 'hogy Romániában orosz-barát pártot teremtsen. Azonban már azelőtt is a. legnagyobb mértékben űzte az embervásárlást. Havonta kétszázezer frankot költött és nyílt házat vitt. Ért hozzá, hogy házában az arisztokraták a legradikálisabb elemekkel szívélyesen érintkezzenek. Mi sem könnyebb, mint az orosz követhez meglövet szerezni és asztalánál vendégként szerepelni. PoklewszkyKozielnél ebéden és vacsorán két-háromszáz ember étkezik. 'Különös véletlen, — vagy talán nem is véletlen, — hogy a bukaresti talajon Poklewszky leghevesebb ellenfele, az oroszellens politika legekszponáltabb képviselője, szintén Oroszországban született és pedig szintén egy elnyomott nemzetiség kebelében. Stcre tanár, a jasjjyi egyetem, rektora, a kiváló parlamenti férfi és elnöke az alkotmányt revideáló bizottságnak. Besszarábiából származik, a'hoi atyjának nagy földbirtokai voltak. Dacára román voltának, az orosz szabad gondolkodók szférájában nőtt fel és: diák korában. Szibériába száműzték. Anyagi eszközei lehetővé tették számára, hogy tanulmányait Szibériában, távol az emberi kultúrától, tökéletesítse és befejezze. Nagy könyvtárat hozatott magának számüzetési helyére és mikor végre sikerült neki elmenekülnie, a tudomány olyan nagykészültségét hozta magával, hogy rövid időn beliil meg tudta magának a bukaresti egyetemen a doktori diplomát szerezni. Idővel Stcre lett vezetője a romániai szellemi életnek, mely az általa kiadott Viata Romanesca cimü folyóirat körül tömörül. Szabadság iránti rajongásához és a haladás elvéhez Stere Romániában is hü maradt. Ép áznám, amely tendencia Stere és a román agrámindeti russzofil mozgalomnak. Álláspontjának talán még nagyobb érvényt tudna szerezni, ha szociálpolitikai téren nem hódolna radikális nézeft'nek. Igy például az alkotmányt revideáló bizottságban azt az álláspontot védelmezi és hirdeti, hogy az államnak ineszszemenő föld kisajátítási jogok biztosíttassanak, amely vcndencit Stere és a Román agráriusok között bizonyos áthidalhatatlan .ellentéteket támaszt. Radikálizmusa dacára azonban Stere az ország liberális pártjának korifeusai 'közé tartozik és .még politikai ellenfelei is tisztelik, mert elismerik megvesztegethetétlen karakterét és politikai éleslátását. ,A russzofil újságok azt vetik Bratianu miniszterelnök szemére, hogy túlságos mértékben áll Stere befolyása alatt. A háború kezdete óta Stere mindig azt hirdette, hogy Románia avatkozzék haladéktalanul a háborúba, de Ausztria-Magyar ország és Németország javára és azt követelte mindig, hogy a román hadak vonuljanak be azonnal Besszarábiába. Jelenleg azt az akciót pártfogolja, a mely alkalmas Oroszország gyengítésére, .mert Oroszország győzelmét nemcsak Románia végpusztuíásának, hanem az európai civilizáció tönkreiételének tekinti. A monarchiáihoz és a németekhez szító irányzat barátjaihoz tartozik Sturdza ezredes is, a hadi iskola igazgatója. Álláspontját azzal dokumentálta, hogy németre fordította és kiadta atyjának oroszellenes röpiratát. Sokat beszéltek egy incidensről', melynek ő állott a középpontjában. A hadi iskolában tartott egy előadása alkalmával közötte hallgatóival egy vele baráti viszonyban álló német tiszt levelét, melyben az meggyőző érveket sorol fel a németek győzelméről. Ez az incidens nem tetszett a hadi iskola ama tanárainak, akik a hármas ententenak hívei és kellemetlenkedni próbáltak neki. Az utóbbi időben rohamosan szaporodik Romániában az oroszellenes röpiratok száma. De szaporodik Stere híveinek száma és mind jobban közeledik az idő, mikor Poklewszkyí elhagyják felpénzelt hívei. EGY FRANCIA NAPIPARANCS SZÖVEGE. A WolfHigynökség jelenti a nagy főhadiszállásról1: Az argonnei erdőségben az 5. gyarmatezred egy elesett tisztjénél a következő nyomtatott parancsot találták: „A mi győzelmünk biztos. A francia hadsereg. hét hónapon keresztül a győzelem biztos tudatával küzdött a németek ellen. A német seregek már nem, kaphatnak erősítéseket. Több mint három millió embert vesztettek és az ország nincs többé abban a helyzetben, hogy uj tiszteket adjon a seregeinek. A német a ágyuk elhasználtak és gránátjaiknak nagyrésze nem robban fel. A hadianyag pótlása nagy nehézségekbe ütközik. Az angol és francia hajóhad Németország részére szállátott árukat elkobozza, ugy hogy a kormány a polgári lakosságot nem tudja elegendő élelemmel ellátni. Erről tanúskodnak a német polgári lakosság elfogott levelei. A nemet pénz tizenöt százalék áresést mutat a semleges államokban. A németek szövetségeseit mindenütt megverték. Törökországot saját fővárosában! fenyegeti az angol-francia hajóhad, Görögország és Románia mozgósított, hogy hozzánk csatlakozzék. Az oroszok ép most kísérleteznek az osjtrákmagyar támadások 'teljes visszaverésével. A német hajók nem merészelnek a kikötők védelme alól kifutni. A tengeraalattjárók működése a kereskedelmi hajók elsülyesztésében merült ki. — Németország nem érdemli meg a szánalmat, mivel a népjogok megsértésével teljesen letiporta Belgiumot. A német katonák nyilt városokat lövöldöztek, falvakat felgyújtottak, öregeket és gyermekeket meggyilkoltak, aszszonyökat és. leányokat meggyaláztak. A német fogolytáborokban levő foglyokról jövő hirek azoknak szánalmas helyzetét ecsetelik, sokan az éhségtől halnak -meg. Az egyesült seregek győzelme biztos, Németországot teljesen tönkre fogju htenni." Ehhez a napiparancshoz bővebb megjegyzéséket fűzni teljesen felesleges. Legfőbb hadvezetőség. Katonák itthon. (A kávéházi .sztratégálk és sorházi taktikusok idestova nevetséges figurákká lettek, mivel e háború huzam ossága a hadviselés feladatainál, tevékenységéről és iels zközeiről a. lakosság legszélesebb rétegeit is flelvilágosi totta immáron. De még mindig nincsenek sokan tisztában a hadsereg közigazgatásával, a pótlások kiképzésével, szóval a haderő még itthon levő részének a tevékenységével. Általában ugy képzeltük a dolgot, hogy a mozgósítás után néhány nappal mindenki, akit fegyver alá szólítottak és katonai .egyenruhát visel, a haromezőre vonul és hogy majd csak az annyira kívánt 'győzelem kivívása után fognak valamennyien diadafíkapuk alatt a hozsannák közepette haza térni. Egészen elbámultunk aztán, amikor .a csatározások megkezdése után még mindig akadtak katonák idehaza. Fokozódott ez ta bámulatunk, amikor számúik) itthon .mindinkább megnevekedett, sőt sok helyütt, ahol béke idején egészen kis csapatok állomásoztak, egész, még pedig ugyancsak nagy létszámú ezneclek bukkantak föl. iSém időnk, sem. helyünk, hogy ennek a Jelenségnek az okát bővekben fejtegessük. iCsak annyit kívánunk megjegyezni, hogy a harctérien küzdő haderőnek már nem 'volna életereje, ha nem lenne ideihaza erős pótlás, amely a háború tartamra alatt a hadvezetőségnek állandóan a rendelkezésére állhatna. A batonaanyag a háborúban olyan mint a nagytőke. Itt is ott is a legokosabb gazdaságosságról van szó. A haderőkkel való jó gazdálkodás a. hadi közigazgatás legfőbb gondja, de a legnehezebb is. )A hadsereg fentartására és liarckészséghen tartására tényleges állományú .és hadi .szolgálatra •alkalmas tiszteket vissza, kell tartam. Akik ennek a szükségszerűségét nem látják be, azok vagy tudatlanok, vagy rosszakaratuak. Amint ennek a szükségszerűségnek a felismerése a lakosság szélesebb rétegeibe is behatol, akor az .emiitett komikus figurák mellé harmadikul csatlakozik a — hadügyi tanácsos. Lépten-nyomon hallani gúnyos megjegyzéseket vagy éppen ©lezörnyedóseket, amiért aktív tiszteket ideihaza láthatni. Ez annál sajnálatosabb, mivel ez a nem tetszés sokszor olyanokat ér, akik csak fájdalmas érzéssel: engedelmeskednek a kötelességteljesítés vaskénysze riiségének, akílknek nincs forróbb vágyuk, mint az itthoni szolgálatot a harctérivel fölcserélhetni. Azonban itthon tartja őket a katonai közigazgatás, mert rekon va 1 esoenselkikelj egyszerűen nem helyettesíthetők és nem pótolhatók. Őket .elütötték életük legfőbb céljától, de telhetetlenek a sorssal és tehetetlenek az ellenszenvvel ós rágalmakat szemben is. Mindnyájunk kötelessége az olyan elemeket, akik ostoba tudatlanságból, vagy egyenesen rosszakaratból bárgy.u kritikával iletik itthon maradt katonáinkat és vagy nevetségessé tenni vagy megvetésükkel sújtani. Mert az ilyenek egyenesen ártanak a mi közös nagy és szent ügyünknek. Hangulntrontók és annál veszedelmesebbek, mivel felelőtlenek.