Délmagyarország, 1915. február (4. évfolyam, 29-52. szám)

1915-02-14 / 40. szám

Szeged, 1915. február 14. DÉLM-AGY-ARORSZÁG. 1 rom-'liárom hónapi börtönre Ítélték. A nmlt év május havában ezt a lapot éppen huszon­ihatszor kobozták el, néhány hét múlva -pe­dig végképpen (megtiltották megjelenését. Ehhez hasonlatos meglepetések csaknem mindennapiak az orosz újságírás életében bé­ke idején. Most, a -háború forgatagában meg végképpen lakat alá van helyezve mindenne­mű gondolatközlés. Számot vethet s-orsával az, aki most a -mindenható censoroknak nem tetsző — bár elejétől végig igaz — sajtóköz­leménnyel merészkedik kedveskedni olvasói­nak. Az elkobzások napirenden vannak s leg­gyakoribbak az 500 rubeles (1995 -kor.) pénz­bírságok. A-m int azt egy európai látkörü orosz újságíró: G. Raffalovics az orosz sajtót is­mertető egyik ügyes cikkében — természete­sen nem orosz, hanem angol folyóirat hasáb­jain — példának okából feljegyzi, -hogy az 1913. év folyamán volt olyan hét, mikor há­rom nagy újságra sújtott le az orosz rendőri -hatalom haragja; a pétervári Bourse -Gazette­nek 500 rubel pénzbírságot kellett fizetnie csupán azért, -m-ert az orosz birodalom rend­őri szervezetét s annak működését ismertet­te; aztán a charkowi Utro ci-mü újságra 150 rubel pénzbüntetést szabtak ki az orosz de­tektivtestületről szóló cikkéért, mig a Golos Moskoy cimii lap 200 rubel pénzbüntetést volt kénytelen kiizzadni tisztán azért, mert egyik cikkében a szent synodu-ssal bátorko­dott foglalkozni. Raffalovics — tehát már hivatásánál fog­va -is arra -legilletékesebb tényező — nem is tétovázik kellő kifejezést adni abbeli, meggyő­ződésének, hogy -az oroszok összes belső kor­mányzati bajainak korántsem a bureukratia, hanem maga a most -már évenként több mint hatvan millió rubelnyi államköltséggel fenn­tartott orosz rendőrség az egyedüli oka. Hogy ez a szervezet mekkora kiadásokat emészt fel, legtalálóbban az az összehasonl-itás jel­lemezheti, hogy -például a legutóbbi eszten­dőben a százhatvan milliónyi lakos-u Orosz­ország egész óriási területén az elemi nép­iskolák összes költségvetési tétele 67 millió Jön! Jön! • sorozat III. része. 9 tei-noii. Jön! Jön! HUHPÜ^il^MBil^PlI rubel volt s ezzel szemben a rendőrség fenti 60 -millióján felül csupán a börtönök fentar­tási költségei is meghaladják ma -már a 38 millió rubelt. Ahol ekkora nyomasztó teher nehezedik az állami élet -működésének összes ágaira, ott nem lehet szabad sajtó, ott el van fojtva a szellemi élet termékenyitő világossága. A saj­tó munkásai ott leláncolt Prometheusok. I-me, (most a szegény Den-nek is potom tizezer ru­beljébe -került, hogy a világháború borzall­masságai közé egy kis enyhitő sugarat töre­kedett vetíteni olvasói lelkébe, netalán! béke­kilátásokról szólván. És minden bizonnyal •sok hasonló -esetről fogunk még hallani a -most folyó háboru tartama alatt is, már a mennyire ez az orosz censura jóvoltából egy­általán megtörténhetik. Zsoldos Benő. A háboru és a népjog. Berlin, február 12. Liszt Ferenc dr. tit­kos tanácsos, egyetemi tanár a berlini keres­kedők -és iparosok egyesületének a -felszólí­tására fönti cimen előadást tartott a mi­nap. A népjogról — ugym-ond — azt hittük, hogy büszke épület, amely a szerződések m:nd szorosabban összefonódó hálóján épült fel, amely szerződések alkalmasak arra, hogy a föld összes népeit egy nagy jogi közösségbe olvasszuk. Azt hittük, hogy ezt a -büszke épü­letet a világgazdaság és, érdekközösség meg­renditlhetetlen alapjaira építettük. Aztán jött a háboru s ugy látszott, hogy ez az épület egyik napról a másikra romba dőlt. Az ér­aekközösség helyet engedett az érdekellen­téteknek, a világgazdaság fölé a nemzetgaz­daság kerekedett és a népjog elpusztulni lát­szott. Azonban különbséget kell tennünk a népjognak bizonyos esete-kiben való megsérté­se és a nép-jognak ala-pelvs-zerü megtagadása között. A nép-jogot bizonyos esetekben sére­lem érte. A gyűlölet és szeretet néha keresz­tültör olyan akadályokon, amelyek rendes körülmények között visszatartják az embere­ket jogellenes cselekedetek -elkövetésétől. Há­borúban is ól — sőt fokozott mértékben, — a hazaszeretet és az ellenség gyűlölete mind­egyik fél részéről. Sok panasz hallatszott a hágai egyez­mény megsértése miatt. Azonban a -legtöbb jogász azon az állásponton van, Ihogy az 1907-iki hágai egyezmény egyáltalán nincs érvényben. Mert -van egy záradéka, mély sze­rint ennek az egyezménynek a határozatai csak aik-kor alkalmazhatók, ha az összes had­viselő hatalmak ennek az egyezménynek a kötelező érvényét elismerik. iMár pedig sem Szerbia, sem Montenegró, s-em Törökország nem ratifikálta ezt a zegyezményt. Ugyanez áll az 1909. évi londoni dekla­rációról is, amely a blokádról és a hadi dug­árukról szól. Ennék a deklarációnak azért nincs érvényessége, mert a felsőház annak idején nem hagyta jóvá, amiért azután egyet­lenegy -hatalom sem- ratifikálta. Az előadó azután több példával azt bizo­nyltja, 'hogv a nép jog nem omlott össze, bár tagadhatatlan, hogy érte sérelem, ha érvény­telen szerződések alapján ezeket elfogadjuk sérelmeknek. Máskép áll a dolog Angliával. Angliának a népjoggal szemben való maga­tartása más jelentőségű, mint a nép-jog alkal­mi megsértése. Franciaországról, Oroszor­szágról és Japánról nem mondhatjuk, -hogy alapelvszerüen sem-mibe sem vették a népjo­got, Angliáról azonban ezt kell mondanunk. Anglia magatartása -szerint népjog az, ami Angliának hasznára és másoknak ártalmára van, ellenben a népjog megsértése, ami árt Angliának és másoknak használ. A legjobb példa arra az, hogy Anglia augusztus 20-án kinyilatkoztatta, hogy a had-i dugáru'kat il­letően alkalmazkodik az egyezményhez, de egyúttal olyan határozatokat hozott, hogy egyes áruk, amelyeket -az egyezmény szabad áruknak nevezett meg, a hadi dugáruk listá­jára veendők. Az angol törvény szerint -meg van engedve, — mert Angliára nézve ez elő­nyös, — hogy idegen lobogó alatt lehessen a s 0 0­0 0 0 a 0 0 0 0 0 0 0 0 0 S 0 0 E © 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 URÁNIA Bllallsilai 0 Magyar 1=3 Tud. 0 Színház r«T Telefon 872. Vasárnap Ganghoffer Lajos és N. Bronciner nagyhatású drámája 0 0 0 0 0 0 0 0 0 5 felvonásban. Háborús aktualitások A német császár a keleti harctéren. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Rendes helyárak ® 0 0 0 0 0 0­0 VASS MOZGÓ-SZIN H AZ TELEFON 807. 0 0 0 0 43 0 Vasárnap g 0 0 Szenzációs repríz!® 0 0 0 0 0 I (Spartacus.) Klasszikus filmtragédia, egy elő­játék és 5 felvonásban. 0 Rendes helyárak | as®®®®®®®®®®®®®®®

Next

/
Oldalképek
Tartalom