Délmagyarország, 1915. február (4. évfolyam, 29-52. szám)

1915-02-14 / 40. szám

8 1IÉLM AGYARORSZÁG. Szeged, 1915. február 14. hajózni és mivel ez benne van az -angol törvényben, az egész világra akarják ezt ráerőszakolni. Valamely jog azonban csak jog-társak, azaz olyan államok között lehetséges, a melyek alapelvileg egyen-joguaknak tartják magukat. Amikor azonban valamely állam a világu-r-ataat a maga számára igényeli, a nép-jog -lehetetlen. Amíg Anglia hatalma nincs letörve, lehetetlen a tengeri népjog is. A békekötés által ismét Ihelyreáilnak az államok érdekközösségiéi. lUj szerződések jönnek létre. Ami -azonban a tengeri háboru-jogot illeti, mi amellett fogunk állást foglalni, hogy ez csalk akkor lehetséges, ha Anglia lemond a világuralomról, vagyis csak egy Anglia elleni koalíció révén lehetséges. Németország feladata, hogy a néptj-og uj felépitésénél vezetöleg lépjen fel. Ebben -azonban az elérhetőre kell szoritkozn-ia. Ez a háboru végeredményben küzdelem Németország és Anglia között. De azért nem arról van -szó, kié legyen a vlláguralo-m. Minket a történelem1 megokosított annyira, hogy ne indítsunk -harcot a világuralomért. Mi Angliának a tengeren való világuralmával szemben a tenger szabadságáért küzdünk és ez ennek a háborúnak a végső cél-ja. •••••••••••••.•.••BBaaBBBBaaBgisaBiBCBBBaaiiattniaas.sa Szeged szaib. kir. város f-anáesátó'1. 2920—1915. tan. szám. Vadászati jog bérbeadási hirdetmény. -Szöged sza-b. kir. város tulajdonát képező alábbi vadászterüll-eteke-n és pedig: I. .számú (Tápéi nétii1); -IV. száimu (IBodomi réti); V. számú (Város -körül-i -alsó feikete földeik) ; VI. számú (Város körüli felső -fekete földek) ; VIII. számú (Gajgonya és Fehértó) és IX. számú (-Csengelei1) vadászterületeiken 1.915. évi augusztus lió 1-;étől 1921. évi julius Ihó végéiig terjedő 6 év alatt gyakorolható v-adászati jog 'bérbeadása iránt f. évi március hó 13-ik napján délelőtt 10 órakor az I. tanácsi ügyosztályiban (Várotei ibértház I. em.) tanácsi jóváhagyás ifenta-rtása mellett zárt -ajánlati versenytárgyalás s ezt követőleg ajánlattevők között 'nyilvános szóbeli árverés fog tartatni. A megígért egy évi bérösszegnek megfelelő bánatpénzzel ellátandó s mindegyik vadászterületre külön-külön benyújtandó, szabályszerűen ikiállitott zárt ajánlati levelek -az árlejtés napjának délelőtti 10 órájáiig a tanácsi iktató hivatalba (Várcsháza földszint) nyújtandók be. A város tanácsa fentartj-a magárnak azon jogot, hogy a beérkezett ajánlatok közül, a vadtenyésztés érdekére való tekintetből, a pénzügyileg kedvezőbb ajánl-at (mellőzésével esetleg az -alacsonyabb ajánlatot fogadja el. Elkésve érkezett, Ik-eldő bánatpénzzel el nem 'látott, szialbálytalan tavagy ntóajánlatcik figyelembe nem vétetnek. A von-atkozó szerződési félt-ételiek az I. tanácsi ügyosztályban a Hivatalos órák alatt betekinthetők. Szeged szab. kir. város tanácsának, 1915. február hó 11-én tartott üléséből. BOKOR PÁL, polgármester-helyettes. Auer-fény világítási- és Jókarbantartásl vállalat. Szeged, Kosuiii Lajos-sugárul 1 szám. Csillárok, gázfőzők és mindennemű gázfelszeren lés! cikkek raktára :: Telefon: 468. Telefon: 463. 3657—1915. II. szám. Hirdetmény a jövedelemadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. A 'hadsegélyezés céljaira a jövedelemadónak ideiglenes és részleges életbeléptetéséről szóló 1914. évi XLVI. t.-c. 1. §-ában foglalt rendelkezések alapján mindenki, akinek összjövedelme az 1914. évben u 20.000 K-i meghaladta, ezen őt, illetve a vele közös háztartáshan levőket megillető összjövedelméről, származzék az -akár a .m-agyar szent korona országainak területéről, akár a külföldről, 1915. évi február hó 28-ig bezárólag vallomást adni tartozik. A vallomás az előirt vallomúsi iven adandó. 1. Az 1909. évi X. t.-c. 9. §-a szerint adóköteles jövedelemnek tekintendő az adókötelesnek búrmely lorrásból eredő és akár tényleg befolyó, akár őt megillető pénzbeli vagy értékkel biró egyéb bevétele, a melyhez a saját házában, vagy illetménykép, avagy ingyen birt lakásának haszonértéke, továbbá akár a sajátjából felhasznált, akár illetmény1,kép vagy ingyen kapott gazdasági, üzleti és más cikkeknek pénzértéke is hozzászámítandó. Ennek a nyers bevételnek ,a törvény szerint megengedett levonások után fennmaradó része alkotja adóköteles tiszta jövedelmet. Arra nézve, hogy a bármely forrásból eredő bevétel -alatt mi értendő, kijelentetik, hogy ez a meghatározás nemcsak az 1909. évi X. t.-c. 10. és 15. ólaiban felsorolt jövedelemforrásokból származó bevételekre vonatkozik, hanem mindazt a bevételt is magában foglalja, melyet az adózó — -az emiitett forrásokon kivül — bárhonnét tulajdonul kézhez vett. 2. A vallomást annál a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, a székesfővárosi hivatal kerületi osztályánál) kell benyújtani, amelynek területén a természetes személy állandóan lakik vagy tartózkodik. A vallomás lezárt boritékban is beadható, ez esetben azonban a nevet és a lakást a címlapon pontosan ki kell tüntetni. Az adóköteles állandó lakóhelyének azt a községet (várost) kell tekinteni, ahol viszonyainak megfelelően berendezett lakása van. Csak időleges és átmeneti tartózkodásra berendezett megszállóhely lakásul nem tekinthető. Ehhez képest azok az adókötelesek, akik szórakozás végett, vagy üzleti, illetőleg egyéb okokból (pl. mert védkötelezettségüknek másutt tesznek eleget, vagy tanintézeti hallgatók, vagy üzletük másutt van, mint ahol laknak) az évnek egy részét állandó lakhelyükön kivül töltik, mindenkoi állandó lakóhelyükön adnak vallomást. Több lakóhely esetén, vagyis ha ugyanazon adókötelesnek két vagy több községben van az előző bekezdésben foglalt meghatározasnak megfelelő állandó lakóhelye, a szóbajöhető községek közül az adóköteles vallomását annál a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) tartozik benyújtani, ahol jövedelemadóját tárgyaltatni akarja. Az adókivetés helyének ekként történt megváltoztatását köteles a fél a vallomási Ívbe annak legutolsó tételénél is beírni és arról, hogy az adókivetés helyéül melyik községet választotta, 1915. évi február végéig az állandó lakóhely szempontjából szóbajöhető községek mindegyikének elöljáróságát (városi adóhivatalt, székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályát) szóban vagy Írásban értesíteni. 3. Az adóköteles jogi személyek nevében igazgatóságuk, illetőleg törvényes képviseletűK székhelyén adandó a vallomás. 4. A külföldön Jaikó azok a magyar állampolgárok, akiknek az ország területén sem lakóhelyük, sem tartózkodási helyük nincs, jövedelmi vallomásukat itteni utolsó lekóhelyükön kötelesek benyújtani. Ha pedig ilyen lakóhely nem ismeretes, a vallomási iv bármelyik községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, a székesfővárosi adónivatal kerületi osztályánál) beadható, amelynek területén a jövedelmi forrás létezik. 5. Az országban nem lakó külföldiek abban a községben (városban) adnak vallomást, ahol az ingatlan, az ipari vagy kereskedelmi vállalat vagy telep fekszik, a követelés zálogjoga biztosítva van, illetőleg a vagyonjog letezik. Több ilyen jövedelemforrás esetén a \ állomási iv bármelyik községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) beadható, amelynek területén a jövedelmi forrás létezik. 6. A külföldön lakó azok a magyar állampolgárok, akiknek az ország területén sem lakóhelyük, sem tartózkodási helyük nincs (4. pont), valamint az országban nem lakó külföldiek (5. pont) vallomásukat a székesfővárosi adófelügyelőnél (központi osztály) is beadhatják, aki azt szükség esetén az illetékes pénziigyigazgatósághoz haladéktalanul továbbítja. 7. Az ingyen kiszolgáltatandó vallomási iv a félnek hivatalból kézbesítve nem lesz, hanem azt a* adóköteles a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) maga vagy megbizottja veszi át. 8. Ha a vallomásadásra kötelezett a vallo-mási ivet kiállítani nem tudná, a községi elöljáróság (városi adóhivatal, a székesfővárosi adóhivatal kerületi asztálya) köteles a tollha mondott vallomás alapján a vallomási ivet díjtalanul kitölteni s ennek megtörténtét hivatalból bizonyítani. 9. A vallomást nem önjogu (gyámolt vagy gondnokolt), valamint jogi személyek nevében a törvényes -képviselő (gyám, gondnok, igazgató stb.) adja, aki ezeknek érdekeit a továbbiakban felelősség mellett szintén képviseli. A szolgálatban álló kiskornak azonban, ha kincvezésszerü rendelvénynyel (szerződéssel vagy más -nódon) biztosított szolgálati illetményük van és en•ek betudásával összes jövedelmük a 20.000 K-t megaladja, vallomásukat önmaguk adják. 10. A vallomásadásra kötelezettek vallomásukat :iegh.atalmazott.iaik utján is benyújthatják, a meghaalmazott ténykedéséért azonban a meghatalmazó anyagilag felelős. A meghatalmazottak e minőségüket ivatalos felszólításra igazolni tartoznak. A meghatalmazás bólyegmentes. A vagyon kezelésével vagy ondozásával megbízottat külön meghatalmazás néliil is meghatalmazottnak kell tekinteni. 11. Aki vallomását az előirt határidőben, vagyis 1915. évi február 28-ig be nem adja, a kivetés során megállapított adónak 1%-át, ha pedig a pénzügyigazatóság (adófelügyelő) részéről a vallomás beadása végett hozzá intézett felhívásnak meg nem felel, u megállapított adónak további 4%-át fizeti pótlék leiében. 12. A vallomás átadójának kívánatára a vallomás iiiyuijtásáról hivatalos elismervényt ke-11 adni. Ha pedig a vallomási iv boríték alatt nyújtatott be, ez a körülmény a hivatalos elismervényben külön is 'megemlítendő. 13. Ha a vaillomásadásra kötelezett hadbavonurt és olyan meghatalmazottja, aki az 1909. évi X. t.-c. 73. §-ához képest a vallomási ivet helyette és nevében kiállíthatná és aláírhatná, nincsen, a községi elöljáróság (városi adóhivatal, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztálya) a vallomási ivet hivatalból fekteti fel és annak első lapján a név- és foglalkozásra és a lakóhelyre vonatkozó rovatokat kitölti; azután pedig i vallomás elmaradásának fentebb emiitett indokát a - állomási iv vég-én pecsét alatt igazolni köteles. Ebben az esetben az adópótlék alkalmazásának 11. pont) helye nincs. 14. Az 1909. évi X. t.-c. 71. §-a szerint jövedéki : üntető -eljárás alá eső kihágást követ el a vallomás idására kötelezett, ha a jövedelemre vonatkozó vallomásában, vagy illetékes helyről hozzá intézett kérdésekre adott Írásbeli vagy jegyzőkönyvbe mondott válaszában, vagy jogorvoslatának indokolásában tudva valótlan és szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, mely az adó megrövidítésére alkalmas, illetőleg adóköteles jövedelemforrást szándékosan elhallgat. Büntetlen marad azonban a tettes, ha a feljelentés megtörténte vagy a vizsgálat megindítása előtt nyilatkozatát illetékes helyen 'kijavítja vagy kiegészíti, illetőleg az elhallgatott jövedelmet bevallja. Kelt Szeged, 1915. február 5. Am. kir. pénzügyigazgatóság. Ha jé ruh41, felöltőt, ISílJjlsíllt olcsón, készpénzért akar vásárain , KERESSE FÖL ABONYI Ü RUHAÁRUHÁZÁT = Szegeden, SZÉCHENYI-TÉB 2. hí. * Felelős szerkesztő: Pásztor József, Kiadótulajdonos: Várnay L. Nyomatott Váriay L. könyvnyomdájában Szeged. Kárász-u, 9,