Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-15 / 14. szám

Szegted, 1915. január 12. DÉLMAGYARORSZÁG. 3 Harcok Déllengyelországban. E címen Klein Ernő a iNeue Freie Presse egyik harctéri tudósítója a 'következőkiben ismerteti a helyzetet: A déllengyelországi harcoknak az orosz előretörés visszautasítása idegén lényegesen más jellegük volt, mint az északiaknak v.agy a galíciaiaknak. Itt a két hadsereg centruma állott egymással szemben és míg a szövetségesek minden erővel azon voltak, hogy a szárnyakon csikarják íki a döntést, a Tím.yrseft-badseregnek, amely a centrumot képezte, az volt a feladata, hegy a Dél-Lengyelországiban működő orosz erőket, amint én tudom a IV. és IX. orosz hadsereget ugy kösse le, hogy ne tudjon kiét szárnyának segítséget küldeni. A Woyrsch-kadseregnek a magva a sziléziai honvéd-hadtest, az, amely a. háború kezdetén Sziléziáhál Kiélvén keresztül a Visztuláig nyomult elő, magát a folyót Jozefovnál átlépte és Dankl Lublinba való előretöréséiben részt vett. •Amikor Dankl hadseregének az ellene dobott orosz erőknek hallatlan számJbeli túlsúlya miatt vissza kellett vonulnia, a sziléziai honvédéi ad test volt az, amely a tarnavkai véres visszavonulási ütközetben oly grandiózus módon kitüntette magát. A derék sziléziai honvédek minduntalan szem beszállottiak az u'tánuik nyomuló oroszokkal, minduntalan visszaszorították az utánuk özönlő túlerőt. Lépésről-lépésre vonultak azután ők magúik is vissza, miközben az ő szuronyaikon .az oroszok minden támadása megtört. Vezérük: Woyr&ch tábornok maga is ott volt a legei ül ső soraikban, nyugodtan szívta a cigarettáját, imiközben újra és újra. lélikesitette az ő derék sziléziai legényeit. Nem is egyszer kerültek az orosz huszárok az ő és a törzsének veszélyes közelségéibe; egy 'helyütt maguknak a törzsbelieknek le kellett •-zállniPk a lovukról, hogy az oroszokat vére:fővel visszaverjék. Azután következett a szövetségesek offenzívája Galiciában és Orosz-Lengyelországban, amelyet Hindenburg Varsó Lapujáig vezetett, nekünk pedig Przemysl felszabadulását eredményezte. A német és osztrák-magyar csapatoknak ezen előnyouiitlásával az oroszok szemlbeszállot'taik és minden rendelkc zésükre álló hadtestükei, mindenekelőtt a turkeisztániakat és szibériaiakat, a leginkább fenyegetett pontokra, igy Varsó alá vetették, miáltal támadásiunkkal szemben akkora, túlerőt állítottak sorba, hogy a döntés elő'l ki kellett térnünk és 'az egész vonalon visszavo tudnunk. Két és fél millió emberével most az orosz hadsereg Pozen és Szilézia határai felé özönlött és csak a szövetséges cápátok novemberben keresztül vitt uj csoportosításának köszönhető, hogy megállítottuk az orosz „gőzhengert." Ezekben a kritikus novemberi napokban állotta ki a német és osztrák-magyar if egy veres testvériség a, legnehezebb próbát. Az osztrák-magyar hadsereg Galiciában az egész vonalon győzelmes előny omvlóbam volt, Przemyslt felszabó ditotta, meglehetősen veszedelmes közelségben volt Lembevghn, Bukovinában fölszabadult Csernavicz — de ugyanekkor előállott a német halárokon a Berlin felé való orosz előnyomulás óriási veszedelme. Itt nem sok idő maradt vezetőcégünk számára a fontolgatásra. (Ha az oroiszcik elérik Berlint, akkor nemesük a németeknek, de nekünk is héfellegzlett. iEz a veszély a 'megfontolás ebben az egyetlenegy pillanatában a két hadsereget egybeolvasztotta egyetlenegy közős céllal és közöis érdekkel ós ezen közös célnak, közös érdeknek dobott oda áldozatul az osztrák-magyar hadsereg vezére min den eddig elért eredményt. Egy mozdulatával 'visszarántotta előnyomuló seregeit és azokra a helyekre dobta, ahol ia németekkel közös ügyünket a legnagyobb veszély fenyegette. Ez az átcsoportosítás — mondta nekem egy magasrangu német tiszt — a modern hadvezetés leglángeszübb ténye. Az áldozat azonban, amellyel járt, megtermette gyümölcseit. Amikor az orosz offenzíva a német határokhoz közeledett, a német és csztrák-magyar csapatok által alkotott oly szilárd falra talált, amelyen elkeseredett, december elejéig tartó miniden támadása összeomlott. Ennél az átalakításnál keletkezett a 11'oyrsch-hadseregrész, amelyben a német ós osztrák-magyar fegyver testvériség legjobban jut kifejezésre. Woyrsch táborszernagy operációinak a vezetésében >az osztrák-magyar hadsereg főparancsnoksága alatt áll, ő maga osztrák-ingyar hadsereg csoportot vezényel, azt, amely Mackensen hadseregét Piotrkov ellen való sikeres előretörése által Lodz ellen irányuló támadásában oly hathatósan támogatta. Az északlengyelországi harcok alatt, amelyeknek folyamán a németek dreeimber 6-án elfoglalták Lodzot, megfordult a kocka Dél-Lengyelországban is. Első rohaná-ukban az oroszok közel jutottak Censtcchovoh; z, de itt szembeszállottak velük a sziléziaiak és 18vészárkaikhoz kötötték őket. Woyrsch seregének a szárnyán Dankl serege harcolt, amely körülbelül november közepén uj offenzívéiba lépett. Ezekben a napokban különösen kitüntették magukat a bécsi fiuk: a deutschmeisterek. A v\lodovicei sziklákba az orsozok belevájták magukat és nem voltak onnan kiemelhetők. November 17-én éjjel támadtak a deutechmeisterek, 18., 19., 20-án újbóli ós újból. . „Nagyszerű volt nézni — beszélte nekem egy tiszt — mint mennek ezek a fiuk előre. Kezükkel .a (köpenyzisebb'en, a puska a vállon, j tekintetük a. földre szegezve ingadozás nélkül masíroztak bele ebbe a pokolba. Slhrapn eltek, gránátok, gépfegyver ós gyalogsági tűz árasztotta el őket és ennek dacára előre mentek és 'minidig csak előre!" ötven-hatvan lépésnyire kerültek a bécsiek az orosz lövészárkokhoz. Itt aztán nem lehetett setm előre, sem hátra. Itt, az ellenséges lövészek fegyvercsöve előtt, el kellett bújni a földbe. És kitartani. Harminchárom napig. Éjjel és mindig más órában, Ihogy az éber ellenség észre ne vegye, kellett a tábori konyháknak állásainkhoz sompolyogniok. Harminchárom napig feküdtek ott és mindig szemben ,a leselkedő halállal. Eleinte megpróbálták, hogy az oroszokat a harminc és felesékkel1 kirobbantsák szikluoduikból, miután előzőleg a nehéz mozsarak sem tudtak bárt tenni bennük. Jó is lett volna, mert ahol egy ilyen óriási gránát lecsapott, a levegőbe repült minden: a szikla, a lövészárok, a 'katonaság, ámde a nagy területen szétröpk'ödő szikladarabck a saját csapatainkat is veszélyeztették és 'miután ezeiket nem lehetett visszavonni, aiblha kellett hagyni a velük való tüzelést. Nem maradt hátra más, miint várni és kitartani. December 15-én azok a vereségek, 'melyeket az oroszok Limanovonál és Lodznál szárnyaikon szenvedték, a centrumban is érezhetővé váltak. Innen, ahol határainkhoz a legközelebb állottak, szintén visisza kellett voMulnidk. Kielcén át Ivangorod félé. De ívnint mindenütt, itt Dél-Lengyelországban is elkeseredett ellenállást fejtenek ki az utánuk nyomuló szövetséges csapatokkal szemfben. A védelmezett vonal mögött mindig van egy, kettő, három, sőt mégy előre elkészített és megerősített vonaluk. Kielce, amelyet a németek első előnyomulása idején egy ágyu. lövés nélkül engedtek át, most nagyon meg van erősítve ós az utóbbi betekben oly sokat emlegetett (NIda-szakasz is igen erőteljes, már a termézset által is rendkívül kedvező védelmi vonal. A PÁPA SEBESÜLT-KÓRHÁZA. Rómából jelentik: Benedek pápa kívánságára száz sebesültet a Santa Maria-kórtiázban elhelyeztek. A pápa a Vatikánból elment a kórházba s így megszüntette az évtizedes hagyományt, hogy a pápa nem hagyja el a Vatikán területét. A harctéri helyzet. Bécs, január 12. Ma csak a rossz időjárásról folyik a szó, amely Keleten a Visztulától nyugatra és a Kárpátokban akadályozza a hadműveleteket. Lengyelországban is szünetelnek most az akciók. Csak néhány helyen volt balladás lehetséges. A fölázott, sáros, ebnoesarasodott talaj nagyobb stílű támadási mozdulatokat, a tüzérség alkalmazását, iá 'lőszer kiegészítését a legnehezebb problémák egyikévé teszi. E tekintetben csapataink hallatlan teljesítményeket produkáltak. Érthető, hogy végüli is előállhatna a hajlandóság, hogy komolyabb hadműveleteink folytatásához szárazabb időre várjunk. Az offenzíva ezzel mindenesetre időt adna a defenzívának a minél jobb berendezkedésre, iEz a hátrány és időveszteség az egésznek az érdekében általában elviselhető. Az ellenség számára a viszonyok ugyanilyenek. Rá nézve sem lehet kívánatos offenzívába átlépni, még 'az estben sem, ha a szükséges túlerővel rendelkezik. Igy megtör ténhetilk, hegy a legközelebbi időkben élénkebb akciók nem lesznek. •A rossz időjárás a Kárpátokban másként válik érezhetővé mint a síkságon. Nagy hóesés, hóvihar megakadályozhatnak, vagy elodázhatnak hadi vállalkozásokát. Kelet - Poroszországban nincs újság. Észak-Lengyelországban orosz előretöréseik. A Pilica keleti partján nincs változás. A Nidánál az ellenség kísérleteket tesz az átkelésre. Az egész arcvonalon heves tüzérségi harc és a déli szakaszon ma délelőtt az ellenség egy csoportja újból támadt. Azért változás nincsen. Az oroszoknak a Nidá-von álon való tevékenysége azt ia benyomást kelti, mintha ki akarnák tapogatni állásainkat a Nida hatalmukba való 'kerítésének minden komoly szándéka nélkül. Talán ugyanez áll Észak-Lengyelországra és a Pilica keleti partjára. A Visztulától délre is tüzérségi harc folyt.. Egy üteg kizavarta az ellenséget egy majorból. A Kárpátokban az orosz az Ung felső völgyében közelebb húzódtak az wzsoki szoroshoz. Nyugaton a La Bassée csatornától délre, Crowytól északra, Perthestől keletre (északra Chalonstál) és AiUynél, iSt. IMilhieltől délre kisebb jelentőségű harcok folytak. Ezek csak arra való vállalkozáisok, hogy az ellenséget foglalkoztassák és nyugtalanítsák. Jelentősebbek az eseményeik aa Argonnesekben, amelyre most már, mint a Berliner Tagéblattnak Kopemhágából sürgönyzik, a franciák is ráirányítják a figyelmüket. A németeknek e mintegy 15 kilométer széles területen hosszabb idő óta folyó előnyomulása bizonyára már nagyobb haladást tett. Dacára annak, hogy a franciák keleten Verdunban ós nyugaton a Chalous-sur-Marne vidékén vannak, ez az akció nagy következetességgel tovább folyik. Egyelőre la végső kilátás nem ítélhető meg. A német argonnesi akciójának az el'lenképe a franciáké \Sundgauban. A franciák a magaslatok birtokában vannak, melyeket a németeknek a lapályhól kell tálmadnidk. A Sennheim melletti 425 méteres magaslat december közepe óta állandóan a támadási pont. A francia jelentés ugy találja, hogy az egész német front erős várhoz hasonló, melyet neihéz elfoglalni. Ugyanazon jelentés szerint a franciák azt remélik, Ihogy az angolok Zeebrüggénéi való partraszállás után kb kényszeritik laz ellenséges arcvonal visszavonulását. Erre az a 'megjegyzésünk, hogy az előre bemondott hadmüveletek rendszerint nem sikerülnek. A háború egyik lényege mindig a meglepetés. A TÖRÖK NEM VÁNDOROLHAT AMERIKÁBA. Konstantinápolyból jelentik: Törökországban megtiltották az Amerikába való kivándorlást.