Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)
1915-01-08 / 8. szám
4 D É-LMAG YA R O RSSZÁ G Sz-eiged, 1915. január 8. Az szlárn szent háborúja. A Corriere della Sera jelenti Kairóból: Az angol cenzúra arra törekszik, 'hogy a harctéri 'jelentések elterjesztését megakadájlyozza. A Sinai-félszigeten, hir szerint, nagy összecsapás történt. A törökök ugyanis előkészületeket tesznek az Egyiptom ellen való előnyc'miulásra. Már el is érték 'Machelt és a medinai vasút elágazását. Elárisban húszezer reguláris török katona állomásozik erős tüzérséggel, hasonlóképen Gazában. A törökök főereje Jeruzsálemben van koncentrálva. A lakosság a török katonaságot mindenütt nagy lelkesedéssel fogadja. Jelenleg százhúszezer főnyi reguláris török katonaság és hatvanezer beduin áll készen arra, hogy Egyiptom ellen vonuljon és még további csapatok érkezését is várják, Dsertsal basát nem ölték meg. Konstantinápoly, január• 7. A török távirati ügynökséget felhatalmazták, hogy a leghatározottabban megcáfolja azt a hirt, hogy Dsemal pasát megölték, Elsüllyesztett orosz torpedónaszád, A Vossische Zeitung levelezője jelenti Konstantinápolyból, hogy a legutóbbi tengeri csatában a törökök egy orosz torpedónaszádot elsiilycszteitek. Az oroszok üldözik a krimi rrsoíiametfánoka!, Konstantinápoly, január 7. A Krímben letelepedett mohamedán török alattvalókat az orosz hatóságok Melipopolban egv koncentrációs táborban gyűjtötték össze. A mohamedán közművelődési egyesületeket az oroszok bezártak. Szebasztopol katonai parancsnokának rendeletére a tengerparti helységek mohamedán lakosait az ország belsejébe szállították és ingatlanaikat elkobozták. Elég volt a levelekből. A „Berliner Tageblatt" inja: Pár nappal ezelőtt közöltünk néhány levelet, melyeket a karácsonyi és újévi ünnepek alatt kapott Hindenburg. Ezeket a -leveleket berlini iskolás- leányok irták és részint komoly, rászánt tréfás bangón fejezték ki jókívánságaikat, kérve a hadvezért, Ihogy adja át üdvözleteiket sere-gében harcoló fivéreiknek és ismerőseiknek; az egyik kérte, küldjön neki egy oroszt. Ámbár ez mind nagyon kedves volt, mégis azt a sürgős tanácsot adjuk a kisasszonyoknak, hogy intézzék leveleiket ezután direkt rokonaikhoz, nem pedig a komoly ügyekkel foglalkozó hadvezérhez. Be fogják ezt látni a szülők és a tanítónők is és remélhetőleg -igyekeznek majd visszatartani az ifjúságot effajta irodalmi működé-'üktől. De nemcsak az ifjúság levelezését kell beszüntetni, hanem a ifelnőtteknck is őrizkednlök kell, hogy ezt a nagy elffoglaltsá gu 'férfiút, kitől -Németország oly sokat vár, fölösleges levelekkel zaklassák. iHindenhurgnak nincs szüksége ilyenféle levelekre; bizonyára tudja ő ezek nélkül j®, hogy 'a- német nemzet szeretettel, hálával és bizalommal tekint felé. Díszebéd Reimsban, a benibázás alatt. A iPolitbken haditudósítója leír egy díszebédet, melyet a francia kormány adott meghívott iiaditudósit-ók részére. Végigutaztam a déli fronton és Reimsban éreztem először, hogy a tomboló csaták közvetlen közelében vagyok. Itt kaptuk meg a tűzkeresztséget és pedig egy ünnepság keretében. Csodálatos, majdnem történelmi jelentőségű ünnepély volt ez, mely véleményem szerint „erimen laesae hutnanitatis" volt oly pillanatban, midőn Franciaország és az egész világ a legborzalmasabb háborút vívja, mely valaha népek közt dult. A köztársaság adta ezt a villásreggelit a semleges tudósítók tiszteletére, kik idejöttek látni lés hallani. Meglehetős későn érkeztünk -Epernayből Reimsba és anélkül, hogy a várost megtekintettük volna, a Hotel du Nordba sietünk, ahol az ebéddel vártak bennünket. A-z én autóm volt az utolsó a sorban és egy teljesen összeromboU homlokzatú ház előtt állt meg. Megkérdeztem az előzékeny hotel szolgát, mikor történt ez. „Tegnapelőtt uram", volt a válasz. Azt hinné az ember, hogy ez az erőteljes intőjel kissé megdöbbentette a vendégeket. De egyáltalán nem. Ugy látszott, mintha ránk ragadt volna a tréfás vidámság, melyet a harctéren tapasztaltunk és a természetes nyugalom, mellyel Reims lakói járkáltak, ugy, hogy 'mindnyájan kitűnő hangí.:latban és jó étvágygyal ültünk asztalhoz. Az ebéd pompás volt. Az étterem ablakai arra a térre néztek, melyre a legutóbbi német bombák hullottak. Talán nem is jutótt eszünkbe, hogy a teritett asztal közepére explodáló német üdvözletet kaphatunk esetleg, — annyi tény, hogy a társalgás igen élénken indult meg, különösen mikor néhány tiszt jött be a lövészárkokból, kik nem győztek beszélni az ottani különös viszonyokról. A kitűnő bordeauxi után pezsgőt kaptunk, ami egész természetes, lévén ez honi gyártmány, itt terem köröskörül a do'mbokou és még az utcák is róla vannak elnevezve, például: bculevard Pommery vagy boulevard Lonis Roederer. Még nem- ürítettük ki az utolsó üveget, midőn — gránát robbant fel ablakaink előtt. Ez volt a németek mindennapi bombázása. Legidősebb kollégánk, egy svájci, 'fölugrott, mintha ágyúból lőtték volna ki és poharat emelve üdvözölte a köztársaságot és a társaságunk!:eli tiszteket. Beszéde igy kezdődött: „Messieurs et elhers contfréres de,s paysneutres, ce coup de oanon nous rappel-le no:tre devoir." (Uraim és kedves honfitársaim, ez az ágyúlövés kötelességünkre emlékeztet.) A beszéd végeztével -kinéztünk az ablakon, hogy megállapíthassuk, hová csapott a gránát. A vendéglősné mosolyogva mondta: — Nem, uraim, ez a pályaudvar felé volt, kétszáz méterny-ire innen. De máris ujabb gránát jött, mely a levegőben explodált. ÍKKBSBEBaSBBniEaSIMSESBgSSBSSBaSSBEOaKSSES'eSSKiíSe.* V Hozzájárulhatunk sok könny felszáritásához, ha varrási, javítási és kötése munkáinkat a feministák varrómiiheiyében rendeljük meg. **cBBsg»aac:>BSR7E9G98BsaasaBBa®3SSBaiiBa*aB8as*iiagB* — Ez már közelebb volt, — mondá, —• körülbelül száz méternyire az ellenkező oldalon. Azután jött a harmadik. Tisztán láthattuk, amint egy ház összeomloit az utca végén. Erre kissé elkomolyodott a vendéglősné és mintegy mentegetődzve mondta: — Uraim, mindent elkövettem, hogy titokban tartsam ittlétüket, de kezdem hinni, hogy az ellenség mégis megtudta, hogy önök itt vannak! Egyik francia tiszt erre élte.te az ország legbátrabb hoteljét, mely a háború óta egyetlen egy napon se volt zárva, dacára annak, hogy a csaták központjában fekszik. Stockholmból jelentik: Rendkívül érdélkes manifesztációval adnak kifője est a finnek iránt való rokonszenvüknek az itt megjelenő lapok. Csaknem valamennyi sto klholrnl lap egész terj-edelrrébea leközli és igen -meleg Kommentárral ki éri finn les véreinknek egv most 'megjelenő k' '.Irányát, amely rávilágít a finn állapotokra ás a finnek elnyomására, de egyben dokumentuma is . noak : z orosz módszernek, amellyel Oroszország a h 'bo-ru kitörése óta a fi::nikkel és 'engyelekcí bánt: a kezdetien mindent igérév és semmit sem adás módszerének. Ez a kid tvány az egész Európának szól: az eoíente 'hatalmainak ép ugy, mint a másik hatalmi csoportnak. A finn kiáltvány egy részét szó szerint itt közöljük: — Finnország nem szegte meg Oroszország iránti kötelességét. Oroszország azonban nem törődve ezzel, végleg letörte Finnország alkotmányát, nemzeti egzisztenciáját végveszedelemmcl fenyegeti. Számos fia e hazának, amié: t nem ak u t a teljesen törvénytelen orosz uralom alatt meghajolni, keserűen meglakolt ezért, orrsz fogságba hurcoltatott. Finnországban olyan alapon rendelték el a hadiállapotot, amelyhez semmiféle törvényes ok nem- szolgált ürügyül. Ez a hadiállapot még inkább lehetővé tette az orosz uralom erőszakos politikáját országunkban. Lengyelországnak ugyanekkor teljes autonómiái igért az orosz kormány, nekünk is igért jogúkat, de még a meglevőket is egymásután szünteti meg. A háború dacára is s noha az orosz sajtó is állandóan hangoztatta, hogy a teljes egyetértést óhajtják velünk s felhagynak üldözésünkkel. egymásután hurcolják el a finn hivatalnokokat s vetik fogságba, a tartomány gyűlés elnökét elfogták s Szibériába. Tomskba száműzték. Oroszországba és Szibériába naponta indulnak orosz csendőrség fedezete alatt finn hazafiak, akiket a legkisebb gyanú ok .alapján letartóztatnak.. Egym'st érik a házkutatások és más gyanúsítások. A lapjainkat ártatlan közléseiké:' hallatlan pénzbírsággal sújtják, vagy egészen elnyomják. Újságírókat zárnak tömlöcbe vagv viszik Sz-'bériába. Maga a főkormányzó áll a provokáció élén. A kiáltvány azután elmondja, hogy az orosz állam' halálom korlátlan ur lett Finnországban s hogy azt Oroszország egészen be akarja kebelezni Oroszországba. Finnország teljes eloroszositását és elnyomását az orosz törvények fogják betetőzni. — Oroszországtól nem várjuk többé szabadságunkat. A fmn szabadságot kívülről jövő faktorok fogják megszerezni. Ezzel végződik ia kiáltvány, am ly egész Svédországban mély benyomást kellett.