Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-01 / 1. szám

Szeged, 1915. január 3. DÉLMAGY A ROSSZ ÁG 7 nemcsak ezek miatt, hanem a lényeges változások nagy komplekszuma miatt is jelentőségteljes az uj perjog életbeléptetése. A hatáskör, az illetékesség, az ügyvédi meghatalmazás, a keresetlevél, a per előkészítése, az érdemleges tárgyalás, az ellentmondás, a telebbvitei, a perújítás, stb., stb. mind-mind olyan részei az uii perjognak, amelyek a többivel együtt egyik legkitűnőbb törvénykönyvünkké avatják az uj polgári perrendtartást. Az államférfiúi előrelátás legzseniálisabb letéteményese, Tisza István gróf miniszterelnök böleseségénelk és erélyességének köszönheti az ország, hogy a mai terminusról nem halasztották későbbi határnapra az uj polgári perrendtartás életbeléptetését. Uj perjogunkra való- el- és tel nem készüléssel indokolták a hlasztás iránt való kérelmet azok, akik mindig görcsösebben ragaszkodnak az öreg rosszhoz, mint az uj jóhoz. Ámde az igazságügyi kormányzat véleményezése után nem szenvedett halasztást az éj perjog életbeléptetése. Ami nagyon helyes- is, hiszen, épen e háborús állapotok közt létező igazságszolgáltatási viszonyok a legalkalmasabbak arra, hogy mintegy átmeneti időül szolgáljanak a régi perrendi eljárások és az uj perjogi rendelkezések áthidalására. Kívánatos, hogy általában a régebbieknél jobb viszonyokat teremtsen az uj perjog. Reméljük, hogy igy -is lesz. BULGÁRIA KÖVETELI A BUKARESTI BÉKE REVÍZIÓJÁT. Londonból jelentik: Radoszlavov bolgár miniszterelnök a Daily Chronicle munkatársával beszélgetést folytatott. Az int-erv-ju, melynek szövegét a miniszterelnök átnézte és hielesitette, a következő: Bulgária magatartása az, hogy a legszigorúbb semlegességét most és a jövőben is meg fogja őrizni. Bulgária követelése, azaz a macedón-kérdés az, hogy mi követeljük a mai Szerbia ama részét, amely Bulgáriát illeti az 1912, évi szerb-bolgár szerződés értelmében. Görögországtól követeljük Ravallát, Szerreszt és Drámát. Bolgárra felfogása az, ihogy szigorú semlegességének a háború végéig való megőrzésével Szerbiának is nagyjelentőségű szívességet tesz, s ezért el is várhatja Szerbiától az 1912-iki szerződésnek megfelelő területéket. Bulgária ugy érzi, hogy szigorú sem legességén ök megtartásával egyaránt segíti a kettős szövetséget és a hármas ántántot, s elvárja, hogy a hatalmak ezt nem fogják elfelejteni akkor, amikor a Balkán-államok uj határainak kijelölésére kerül a sor. Görögország kijelentette, hogy Macedóniája egyetlen részéi se köteles nekünk átadni. Jó. Mi elismerjük ,azt az elvet, hogy semmiért semmit. Görögország pedig végül előkészületeiket tett Dél-Macedónia okkupálására. Ha ezt a megszállást megvalósítja és még -mindig -meg fogja tőlünk tagadni azt, amit Macedóniából magunlkna'k követelünk, akikor igen veszedelmes helyzet fog előállani. Amikor mi állandóan megtartjuk szigorú semlegességünket, ismétlem, ez lesz a mi rendithetetlen magatartásunk a háború egész tartama alatt, akkor tekintetünket ama hatalmakba irányijuk> amelyekn-ök legnagyobb érdeke e magatartásunk. Azt kivánjuk tőlük, hogy minden befolyásukat vessék latba, Ihogy Bulgária követelései Görögország részéről is teljesülést nyerjenek. a bukaresti békének természete olyan, hogy valóban nem lelhet elvárni, Ihogy fenntartassák. A bukaresti békét revízió alá kell venni. Mi Görögországnak jó szomszédai va• vünk és azolk is kívánunk maradni. V zonyunk Romániával és Törökországgal feltétlenül jónak mondható. Elvárjuk azo ban és követeljük is, -hogy a mi kérdésünk most kerüljön megoldásra. Az utolsó nap. — A Szilveszter-est Szegeden. — (Saját tudósítónktól,) -Furcsa hangulatban telt el az idei Szilveszter, ami nem is csoda. Csak az a. szomorú vigasztalás van benne, hogy hála Isten, vége vau. Nem sírunk utána könyet, inert köny-eink már-már elfogytak azokért, akiket holtan magával hurcol- a semaxáséghe, kedveseinkért, akik a csatatéren vesztek, a civilizációiba vetett hitünkért, -melyet megölt. Dobijuk a háromszázhatvanöt után ezt az utolsót, menjen a többi fekete után és jöjjön az uj év. Az se tudja visszahozni mindazt, amit harácsoló elődje elvitt-, de hatalmában van viszáhozni hitünket, reményünket, nemcsak a világ békéjét, de a lelkünk békéjét is, ha szenvedéseiért, hűségéért, önfeláldozásáért, vitézségéért ez a nemzet elnyeri azt a jutalmat, melyet megérdemelt. Az emberek, -akik augusztus elején az elképzelhető legnagyobb érdeklődés mellett kisérték figyelemmel -a háborús eseményeket és akik a gyors sikerek reményében 19i5-ötmár mint a nyugalom és a béke évét várták, még mindig lázasan olvassák ugyan a csataterekről érkező híreket, -de bizonyos megszokottság is kezd uralomhoz jutni. Az esztendő végén annyira belejöttünk a bábomba, hogy szinte már -majdnem nélkülözhetetlennek tartjuk, ugy vélve, hogy a napirendhez tartozik. Azzal pedig, hogy bizonyos megszokottság jutott érvényre és hogy ezzel, együtt. ® harcok iránt való tulcsigázott érdeklődés egy kicsit csökkent a minidennapi élet -s-ok minden aprósága iránt is -fogékonyabbak lettek a halandók és rncst már olyan kisebb, közönségesebb események is érdeklik, amik a háború első időszakában sammilféle figyelmét sem kelthettek. A muló esztendő s-ck minden máson kivül elvitte magával a vérengzések iránt érzett nagy felindulásainkat és ha nem is annyi külsőleges lelkesedéssel, de- belső acélozottsággal nézünk neki az uj évnek, az uj eseményeknek. Mert már ma, az év utolsó napján, ha higgadtan is, de rendületlenül tudjuk, hogy a mérleg mind kedvezőbben hajlik felénk, tudjuk, li-ogy az igazi megpróbáltatások még ezután következnek, de tudjuk, hogy mindent kibírunk, mindent megteszünk a diadalért. Ez a hangulat valósággal uralkodott az utolsó napon a. lelkeken, egész iSzegeden, hihetőleg az egész országban is, Ausztriában csak ugy, mint Németországban és a harctereken küzdő katonáinkon. A városi színház a szokástól eltérően szintén Szilveszter-estély t tartott. Kabarészámokat, apró tréfákat adtak elő a társulat tagjai, akiket a közönség gazidagon honorált tapssal. A nézőtér teljesen megtelt és erről örömmel számolunk, be. A színházi -esztendőnek nagyobb részét már megúszta a sziinház, még pedig anyagi sáklerrel, hihető, hogy a hátralevő időben sem vonja -meg tőle a kivánatos pártfogását a közönség. Mindenkor büszkesége lehet majd a szegedi közönség- ; nek, hogy ezekben a nehéz napokban sem kellett a szi-níházi előadásoknak szünetelni és hogy minden elismerésre méltó támogatásé val tisztes megélhetést biztosított és -enyhet adó .fészket nyújtott- a színészetének. A kaibaré-estélyt az igazgató vezette be és Solymo-s-i Sándor (konfer-álása mellett az összes tagok részt vettek a kabaré-előadásban. A Korzó-maxi hatalmas nézőtere zsúfolásig megtelt. Este 9 órakor kezdődött az előadás, a legjobb kabarészámok váltakoztak, fővárosi jeles szinészek és színésznők adtaik elő aktuális -dolgokat, természetesen a hatás sem maradt el. Különösen Zilahy Gyula aratott tetszést, aki régebbi szegedi emlékeket ujdtott fél. Ugy érezte mindem szegedi, hogy ez még legjobban Ifelel meg a mali hangulatban, hiszen kedves emlékek röpködnek mindnyájunk előtt, ha nem is régebbi időből, de azokról, akiikre most is, minden pillanatban szeretettel gondolunk s akik érettünk küzdenek. Éjfélkor a Korzó-moziban a. Himnuszt játszotta a zenekar, majd a Wadht. a-m Ebein t és a török indulót, Ami-kor Ferertv József, Váilmosi császár és Mohamed szultán vetített képe feltűnt, a közönség percekig tapsolt és éljenzett, majd az uj évi k-ezidet legjobb dokumentumát, a Wolff-ügynökség hivatalos jelentését olvasta fel Fos §>ándor igazgató, amely szerint a németek Lengyelországban százharmiinchatezer oroszt fogtak el a döntő harcok xttán. Az Uránia- és Vass-mozi ünnepi előadást rendezett, kitűnő műsorral, amely njév napján is bemutatásra kerül. A kávéházak, vendéglők és éttermek megteltek emberekkel és szinte mindenki szolidan és ébren várta meg- az utolsó nap utolsó pillanatait, majd az uj évet, a — boldog uj évet! ÚJÉVRE MEGJELENIK A VÖRÖS KÖNYV. Bécs, december 31. A legközelebbi napokban már megjelenik a Fó'rös Könyv, német és magyar nyelven. Az ©gyes diplomáciai okiratok eredeti f rancia nyelven fognak megjelenni. Mintán az osztrák ós a magyar országgyűlés' nem tart üléseket, a Vörös Könyvet a két állam képviselőházad elnökségének fogják -megküldeni, amely gondoskodni fog annak szétosztásáról. Az osztrák és magyar Vörös -Könyv kiadását több héttel ezelőtt határozták el. Tisza István gróf miniszterelnöknek egyik bécsi látogatásán alkalma volt Berchtold gróf külügyminiszterrel alar posan -megbeszélni a közzéteendő anyagot. Rendes viszonyok között az ilyen diplomáciai iratgyűjtemény közzétételét nagyon körülményes tárgyalások előzik oa-eg. Az ilyen színes- könyvek ugyanis' nemcsak a mi külügymin iszt-eriumunlknalk saját dipcmáclaá képviselőinkhez intézett táviratait és utasításait, valamint az idegen államok kormányaihoz intézett jegyzékeit tartalmazzák, hanem az idegen államok kormányainak nyilatkozatait és válaszait, is. Erre a körülményre való tekintettel az a di-plomálciai szokás1, hogy mielőtt az idegen államok kormányainak nyilatkozatait közzétennók, megkérdezik az illető állam kormáinyát, ihogy nincs-e ez ellen kifogása. Részletes tárgyalások szoktak ilyen kérdésiben lefolyni. Az annexió után közzétett Vörös Könyv dolgában például Berchtold gróf, aki akkor nagykövet volt Pétervár ott, hónapokig tárgyald az orosz kormánnyal. Ez alkalommal azonban nem. volt szükség ezekre a hosszadalmas tárgyalásokra, mert hiszen a szóbanforgó külföldi államok legnagyobb részével hadban állunk és igy csak a velünk szövetségi és barátságos viszonyban levő államok kormányaival kellett megbeszélni a diplomáciailag közzétehető anyag mértékét. A külügyminisztérium munkáját megkönnyítette még az is, hogy nagyköveteink és követeink, akik a háború kitörése előtt Ausztria-Magyar-országot azdknál az államoknál képviselték, amelyekkel most háborúiban vagyunk, valamenynyien Bécsben időznek. Igy sikerült rövid pár bét alatt elkészíteni a Vörös Könyv-et, ugv hogy az újévkor megjelenik.