Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-28 / 25. szám

Szeged, 1915. január 26. DÉLMAGYARORSZÁG. 183 — Itáliára figyel. Szemelvények bukaresti lapokból — (Saját tudósítónktól.) Az utóbbi időben sok szó esett egy olasz-román megegyezés­ről, anélkül azonban, 'hogv ennék a megegye­zésnek a megtörtén téré vonatkozólag pozitív bizonyítékok merültek volna fel. Az Adeverul németellenes bukaresti lap mai száma fájda­lommal állapítja meg Biilow herceg római küldetésével kapcsolatban a következőket: — Abban a helyzetben vagyunk, hogy megállapíthatjuk, miszerint a kölcsönös biza­lom dacára ezideig semmiféle diplomáciai tár­gyalások egy olasz—román megegyezésre vonatkozólag nem történtek. Vannak politiku­saink, akik kritizálják az't a passzivitást, hogy oly hosszú időt elhagytunk múlni, kizárólag platonikus olasz—román barátságra töreked­ve, mialatt Németország Bülow herceget Ró­mába küldte. A németek most kijelentik, hogy az olasz kormány sietett beleegyezését nyil­vánítani iBülowirak rcmiai követté való kine­veztetéséhez. Ez a tény jellemző azért is, mert ebből nyilvánvaló, hogy Olaszország hajlandó tárgyalásokat folytatni végleges semlegessé­ge ientarlása esetére is. Ezek után tehát a politikai viiágot nálunk ismét izgatottság jel­lemzi. mert bizonyos, hogy már régen lvva­talosan ismernünk kellene Olaszország, állás­pontját, hogy ennek alapján tárgyalhassunk mi is. A román kormány félhivatalos lapja, a Viitorul a háború időtartamával foglalkozva a következőket irja: — Minden jel csak arra vall, hogy a háború hosszú ideig fog tartani. Ez a tény szerencsétlenséget jelent ugyan a hadviselő országok népeire, azonban 'mindenesetre elő­nyöket nyújt azon semleges országoknak,. a melyeknek érdekeik vannak a nagy konflag­ráeióban. A háború tartamának kitolódása le­hetségessé teszi, hogy ezen államok várako­zó magatartása egyre több előnnyel kecseg­tessen. 'Mindenekelőtt alkalom kínálkozik a további előkészületekre, a lehetőségek figye­lembevételével. valamint egy belső egyetértés létre hozására az elkövetkező akció alkalmá­val. Azon államoknak, amelyek az általános konfiagráció forgatagában jogaiknak érvényt akarnak szerezni, áldozatkészségüket ezen jo­gok szolgálatába kell helyezniük. A romén konzervativpárt hivatalos lap­ja, a Steagul a 'következő, a hivatalos Románia álláspontját megvilágító sorokat közli: — A miniszterelnök ur személyes kör­nyezetéből értesülünk, hogy Bratianu minisz­terelnök ur valósággal fel Van háborodva Dia­mandy György ur külföld,? utján követett ma­gatartása miatt. Anélkül, hogy bárkitől fel­hatalmazást kapott volna, a nemzeti színház direktora körutazásra megy a külföldön és olyan nyilatkozatokat tesz a banketteken, a melyek jelenleg politikai érdekeinkre káro­sak lehetnek. Senkit sem lehet megakadályoz­ni abban, hogy akárhová utazzék. De hogy valaki, egy képzeletbeli misszióban olyan he­lyeken hozzon nevetséges helyzetbe bennün­ket, ahol követeink vannak, joggal kelthet fel­háborodást. Ez a felháborodás az összes libe­rális körökben is tapasztalható. Ezek a kö­rök, ugy tudjuk, felvilágosítást fognak kérni a miniszterelnöktől egv olyan kérdésben, a mely Diamandv úrra következményekkel jár­hat. A 'kon-zérvativpárt egyik hivatalost orgá­numa. a Bolitique jelenti: — Amint értesülünk, a Nemzeti Liga ma este megtartott értekezletén határozatot ho­zott egy nagy /nyilvános tiltakozó népgyűlés összehívására. A népgyűlés célja: tiltakozni azon borzalmas kegyetlenkedések ellen, ame­lyeknek a román lakosság az invázvós orosz hadsereg részéről Bukovinában ki van téve, továbbá a román légionáriusok kivégzése, va­lamint a bukovinai román lelkészeknek Szi­bériába való deportálása ellen. És ezekhez a bukaresti lapszemelvények­hez ideillesztjük egy Bukarestből hazajött magyar kereskedő kijelentéseit: — Mondhatom', hogy az utóbbi két hét­ben Romániában alaposan megváltozott a hangulat. Habár a felelős kormányzási' körök mindig mellettünk voltak, de eddig előfordul­tak különböző tüntetések ellenünk, népgyűlé­sek s más demonstrációk. Ezek az utóbbi idő­ben egészen elmaradták, amit /főleg annak le­het tulajdonítani, hogy Romániában elterjedt hirek szerint Bülow római missziója sikerrel járt s Olaszországgal sikerült a megegyezést létre hozni. — Hogy a hangulat s általában a hely­zet javult, az nem egyéni impresszióm, mert legutóbb a német követségen, ahol megfor­dultam, előkelő állású férfiak szintén meg­erősítették azt. Különben is megnyilvánul a hangulat változása abban is, hogy a Magyar vagy Németországba Irányuló vasúti szálli­tásoknál, amelyek eddig nehézkesen és csak szukcesszive történhettek, olyan intézkedést léptettek életbe, mely azt a jövőben meg fog­ja könnyíteni és gyorsítani. — Ami Románia mozgósításáról szóló híreket illeti, azt a saját tapasztalataimból iis meg tudom cáfolni. Történtek ugyan behívá­sok, amit annak lehet tulajdonítani, hogy Ro­mánia semlegessége fegyveres s már a háború kitörése óta /fölemelt békelétszámban van a hadsereg, de mozgósításról egyelőre szó sem lehet. — - Kijelenthetem azt is, hogy Romániá­nak a magyar határon egyáltalán nincs ka­tonasága koncentrálva. A határvidéket több­ször beutaztam, az összes utakat, szoroso­kat, amelyek Erdélybe vezetnék, de sehol sem lehet román katonaságot látni. Rögtönifélő eljárás Szegeden A honvédelmi miniszter rendelete foly­tán a balkán haderők körletében rögtönitélő eljárás lép életbe. Ehez a körlethez tartozik a temesvári hadtestparancsnokság ,is, tehát a rögtönitélő eljárás Szegedre is kiterjed.. So­mogyi Szilveszter dr. főkapitánynak erre vo­natkozó hirdetménye a következő : 55—1915. Eín. sz. HIRDETMÉNY. A m. kir. jhonvédelmi miniszter urnáik 1915. január hó 1-én kelt 20,091. eh). 15—a—19.14. számú rendelete folytán ezennel közhírré teszem, hogy a iBaíllkánhaderők cs. és kir. főparamosncikiségának a rögtöni télő eljárás tárgyában 1914. december bó 18-án Nr. 540. Ok. száan alatt kiadott rendeleté­nek hatályon kívül .helyezése mellett, a Bal­káhbaderők ikörletében (inosztári, ragnzai, szerajevói, •zágrábi, "temesvári katonai pa­rancsnokságok és a budapesti katonai pa­raneteinclkságtóil Bácslbödrogmegye) a követ­kező /rögtönitélő eljárás lép életbe, megje­gyezvén, hogy a katonai bíróságoknál a ha­lálbüntetés katonai büntettek miatt agyon­lövés, közönséges bűntetteik miatt pedig kötél által hajtandó végre. I. Az összes katonai egyéneken (Köp. 11. 6. pont) a Ballkánhaderők egész körleté­ben : a!) Kbtk. 167. szerint aninősü'lő lázadás büntette miatt; b) a Kbtk. 183. szerint /minősülő szö­kés büntette miatt; e) a Kbtk. 243. szerint minősülő gyá­vaság büntette /miatt; d) a Kbtk. 243. § szerint 'minősülő fe­gyelem és rendlbáboritáis büntette miatt; ej a Kbtk. 293. §. szerint minősüllő ön­cíGTíkitás büntette aniatt. II. Az őssz.es katonai egyénéken (Kbp. 11. 6. pont) es a hadsereg kíséretéhez tar­tozó összes polgári egyéneken (Ktb%. 11. A 9. pont és a hadiszolgálati törvény 9. 1. bekezdése) a Balkánhaderőik egész körleté­ben : a) a Kbtk. 404. szerint uuinösüílő erő­szakos nemi közösülés büntette miiatt; b) a Kbtk. 407. §. szerint minősülő meg­fertőzés büntette miatt; c) a Kbtk. 413. szerint minősülő gyil­kosság büntette miatt; d) a Kbtk. 419. ós 422. §4-ai szerint mi­nősülő emberölés büntette miatt; e) a Kbtk. 422., 431., 432. és 436. §§-ai szerint minősülő súlyos testi sértés büntette miatt; f) a Kbtk. 448. szerint minősülő gyúj­togatás büntette miiatt; g) a Kbtk. 457. szerint minősülő lo­pás büntette miatt, ha az egy vagy több al­kalommal ellopott doilog értéke az 1000 ko­rona összeget meghaladja; h) a Kbtk. 472. szerint minősülő sik­kasztás büntette miatt, ha az egy vagy több alkalommal elsikkasztott dolog értéke az 1000 korona összeget és a Kbtk. 474. szerint mi­nősülő sikkasztás büntette, ha az egy vagy több alkalommal elsikkasztott dolog értéke a 2000 korona összeget meghaladja; i) a Kbtk. 483. szerint minősülő rablás büntette miatt; k) a Kbtk. 482. szerint minősülő fosz­togatás büntette miatt; 1)'' a Kbtk. 502 szerint minősülő csa­lás büntette miiatt, ha az egy vagy több al­kalommal kicsalt dolog értéke a 2000 korona értéket meghaladja. III. Az összes katonai és polgári egyé­nekre a Balkánhaderőik egész körletében; a) a Kbtk. 306., 314., 316., 321. ós 327. §§-ai szerint minősülő az állani 'hadiereje ellen irá­nyuló büntettek aniatt. Fölhívom a katonai büntető eljárás alá tartozó összes egyéneket, bogy az ily bün­tettek elkövetésétől óivalkodjanak és figyel­meztetem nevezetteket, hogy mindazok, akik jelen hirdetés után ily büntettet követnek el, rögtöni/iélő eljárás alá lkér ülnek ós háláílal bűnhődnek. Szeged, 1915. évi január 28-án. Somogyi Szilveszter dr., főkaiitány. Az egész német nép jövője. A német birodalom megalapításának I negyvennégy éves emlékünnepén a német konzervatív párt vezére, dr. Heydebrand, a magdeburgi cirkusz épületében beszédet mon­dott, amelyben megemlékezett a háborúról, az esetleges békéről és a jövő föladatairól. Különösen érdekes a beszéd következő ré­sze: — A béke, amelyet meg fogunk kötni, nein a diplomatamüvészet békéje lesz, hanem olyan békeegyezmény, amelyet az egész né­met nép megért és helyesel: viszonyainknak biztosítása a hozott áldozatokhoz méltóan. Semmi sem volna rettenetesebb, mintha ez a hatalmas háború azzal végződnék, hogy csa­lódást hozna a népre. A toll már sokszor el­rontotta azt a munkát, amelyet a kard telje­sített. Most, amikor egyedül állunk a világ­ban, rai leszünk egyedül mérvadók arra, hogy meghatározzuk, mi történjék. Addig minden áldozatot meg kell hoznunk. A széthúzás ha­zánkban a háborúval eltűnt. Különösen nagy nyereség volna, ha ez a küzdelem oda vezet­ne, hogy számos dolog vissza ne térhessen, amely régebben egymás ellen vitt bennünket. Bizonyos, iiogy a gazdasági, szociális és a foglalkozással járó ellentétek megmaradnak, de változtatni lehet és változtatni kell azon a helyzeten, amellyel egymásdal szemben alt­iunk. Sok mindent, amit azelőtt lehetetlennek tartottunk, most mint benső igazságot ismer­tünk föl és a bírálat vagy szemrehányás al­kalmával, ezután a tüz- és vérkeres,ztség után azt kell majd mondanunk, hogv most más­képpen állunk egymással szemben. Sohasem fogjuk elfelejteni, hogy az egykori ellenfél a német hazát velünk együtt védelmezte. Már ez maga is áldás lesz a mi német népünkre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom