Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-28 / 25. szám

2 DÉLMAGYÁRORSZAG. Szeged, 1915. január 22 Statisztika a város háborús hónapjairól. (Saját tudósítónktól.) A háború nagy­szerű szociológiai megfigyeléseik és kutatások bőséges forrása, lesz. Az érdekesebbnél érde­kesebb adatokat már is gyűjtik. Az országos statisztikai hivatal az elmúlt liéten átiratot intézett a városhoz, amelyben egy kérdőív kitöltését kéri. A kérdőíven a városi közigaz­gatásnak é>' háztartásnak a háborúval kap­csőlátás változásairól kér adatokat. Ezek az adatok, amelyek minden fejtegetésnél beszé­desebben 'illusztrálják a kérdéses változáso­kat, a következők: A szervezési szabályrendelet szériát 1914. január 1-én 443 vo'lt a tisztviselőik, 45 a dijno­kok és 480 az altisztek és szolgáik száma. Be­vf nu'U katonai szolgálatra a.z 1914. december 31-iki állapot szerint 96 tisztviselő, 12 idij­nok, 130 altiszt és szolga. Felmentésit kapott ugyancsak az 1914, december 31-áik'i állapot szerint 35 katonailag kiképzett ós 30 katonai­lag (ki nem képzett városi alkalmazott. A be­vonult imunkaerők közül 20 'díjnok és 43 szol­ga pótlása vált szükségessé. Ingyen munka­erőt a város nem vett igénybe ó- humánu­san szabályozta a katonai szolgálatra bevo­nult alkalmazottak illetményeit, A közgyű­lés ugyanis kimondta, Ihogy a városi alkal­mazottak, tekintet nélkül arra, Ihogy katonai havidíjas ekként vagy mint nem havidijasok teljesítik katonai kötelezettségüket, a háború tartama alatt is összes rendszeres illetmé­nyeik élvezetében maradnak, A városi pótadózásnál az állami adóalap 1913-ban 1.732,034, 1914-ben .2.047,295, 1915-ben 2.061,712 korona volt. ,A pótadó kulcsa 50 százalék és a kivetés 19134)an 1.189,033.46, 1914-ben 1.050,305.61 korona, imig »: befizetés 1913-ban 917,755.75, 1914-be,n 868,485.43 koro­na vélt. A pótadókból befolyt 1913. harmadik negyedében 254,225.70, negyedik negyedében 260,469.70, 1914. első negyedében 218,008.50, második negyedébein 243,720.72, harmadik ne­gyedében 190,228.22 és negyedik negyedében 216,528.44 korona. Az 1914. év második félé­ben a pótadó kulcsának felemelése nem vált szükségessé. A ipótadón kivül egyéb bevételi forrásoknál is érezhető volt a háború ha­tása. IA város összes bevételi költségelőirány­zata volt 1913-ban 6.169,218, 1914-lben 6.585,914 és 1915-be,n 6.478,581 korona, lAiz összes tény­leges bevétel 1913-ban 6.215,497.39 és 1914-ben 6.507,468 korona volt, A háború folytán na­gyobb megtakarítások voltak elérhetők: vá­rosi gőzfürdő 17,394, egyéb városi épületek fentartása 5638, sétányok, fasorok munkál­tatása 8030, külterületi dülő utak javítása 26,673, rendőrségi épületek fentartása 10,283. katonai laktanyák fentartása 4182, népiskolai helyiségek fentartása 5896, iskolák fűtése 4714, iparoeinasiskola 11,615, egyházi épüle­tek fentartása 2357, tűzoltó szerek és eszkö­zök Ím,szerzése 3578, belivizszivattyuzás 7830 korona. A város ölsszes kiadási költségelő­irányzata volt 1913-ban 6.169,218, 1914-ben 6.585, 914 & 1915-ben 6.477,518 korona. Tény­leges kiadás volt 1913-lba,n 6.463,161.77 és 1914­ben 6.554,008 korona. Az ,1914. óv második felében a bevételek­nek a háború okozta csökkenése és háborús céll érdekében hozott áldozata folytán a vá­ros hitelműveletre szorult. A városi házi­pénztár ugyanis saját alapjából igénybevett 294,913 koronát, amely összeg után a betéti kamatokat a házipénztár fizeti, az 'összegeit magát pedig a hátralékokból befolyó bevéte­lekből! határidő kikötése nélküli téritik visz sza. A hadikölesönre 2 millió koronát jegy­zett a város. Háborús célokra a mült évben a következő áldozatokat hozta: az országos jellegű segélyakcióik támogatására 11039.17. lielyi jellegű segélyakciók támogatására 42.769.08, saját maga által fant ártott intéz­ményekre 20,000. mozgósítási és sorozási munkálatokra 2000, a bevonuló katonák el­szállásolására 28,000 koronát. A badbaivonul­tak családtagjai az állami segélyezésen kivül 1914. 'végéig halaszthatatlan, esetiben 2—10 ko­rona városi segélyben részesültek, azonkívül a iliadisególyre előleget is nyertek. Ezen a cí­men 1914. végéig 1500 koronát fizetett ki a város. lAzok a nagyobb közmunkák, amelyeket 1914. második felében költségfedezet vagy munkaerő lliiányában a város kénytelen volt elhalasztani: a fogadalmi templom, kövezósi munka (160,000 !Kl), alsáközpointi plébánia ki­bővítése (20,000 K), paprikapalántadelep ópi­tóse (6000 K), közegészségügyi barakk építé­se (20,100 K), a tápéi komphoz vezető ult kő­burkolata (15,000 iK). Arra a célra, hogy munkanélkülieket keresethez juttasson, köz­munkákat nem végeztelett a város. A városi közüzemek közül csak a gőzfürdőben törtónt üzemredukció az esetleg előállható szónhiány és a kereslet cisöklkiené'se folytán. Ugyancsak a gőzfürdő hevétele csökkent és pedig 1913­hoz viszonyítva 7932 koronával. KORZO /VVOZI Igazgató: VAS SÁNDOR. Telefon 11-85. : : Ma, csütörtökön 5 és 7 órakor S I : : jótékonyeélu előadás j : 1. I 2 3 5. 1 6. Jókai-Zimay: Király himnusz. Előadja a Kegyesrendi főgimnázium vegyeska/a. Spanyolországi utam 1914-ken. 'rta és felolvassa: Varga Borbála. Költemény. Szavalja: Szászné Kain Vilma. Dell' Acqua: VILLANELLE. Énekli: Károlyi Adrienne. — Zongorán kiséri: MEÁK GYULA. Magyar tánc. járja: Püiich Gica. A rajnai őrszem. (Die Wacht am Rhein.) Előadja a Kegyesrendi főgimnázium vegyeskara. Aktuális dráma 3 felvonásban. Rendes heiyárak. 1" O €i M, WL szájp adiás nélkül. Az általam készített rágásra kitűnően használható a valódi fogak­tól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat tel­iesenpótolják. Készitek továbbá arany koroná­kat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégitve r Barta Ágoston togtpchnikus Ü SZEGED, KIGYO-UTCA 1. SZ. m TELEFON 1364. HÍREK oooo Lodz—-Lille. Szeged, január 27. Kedves Barátom, mikor a minap éppen csak hadi menetrendszerű gyorsasággal ro­bogott végig velünk a vonat az Alföldön, a mély sima és kerek, mint a gyúródeszkán ki­nyújtott tésztalap és felhívtam a figyelmedet a vasút mentén néma csöndben ós- 'nyugodt békében elterülő vidékre, hogy ime, ki hin­né, hogy a 'legvéresebb világháborúiban ál­lunk, téged az ,a csöndes, istenii béke, amely otft iilt az Alföldön, amelyre a színpompás, színét minduntalan változtató égboltozat óriási korongként borult, téged aiz a csönd, az a béke nem nyugtatott meg. Téged a grandió­zus képből csak egy tagadott .meg: a szélma­lom, mely mereven kinyújtott karjaival tőle szokatlan gyorsasággál hányta a cigánykere­ket. És neked arról az jutott az eszedbe, liogy ott őrölnek; őrölnek a katonák számá­ra s a szélmalomtól elesapongtak a gondo­lataid a harcimezőre és egyébklónt is élénk ós izgékony fantáziád vénbe mártott ecsettel fes­tette le eléd a háborút, .annak minden rette­gésével, miniden, borzalmával. 'Hiába mutat­tam rá a szántóföldeiken fakadó zöld életre, hiába mondtam néked, hogy nézd a zöíld ve­tések és barna ugar közt húzódó ós a napsü­téstől fehér, hideg fényben ragyogó sársza­lagot, melynek országút a neve ós ame'ly a maga kihalt néptelenságével a legnagyobb bi­zalomra gerjesztő, inert annak .a jele, liogy fiainknak határainkon ós azokon tull küzdő vitézi ereje mennyire távol tudja tartani tő­lünk ádáz elleneinket, te mindezek .ellenére egyre azt hajtogattad: iDe mi lesz, ha . . . Végig sem .merem írni a mondatot, a melyet végig kimondani néked volt bátor­ságod. És ebben a bátorságodban megnyilat­kozott a te nagy-nagy gyávaságod. Leírni azért nem merem a mondatot, amelyet gyá­vaságodban akkor nagyibátran kiejtettél, mert nem akarom még gondolatiban sem meg bántani hősiesen és rettenthetetlen bátorság­gal küzdő hadseregünket és annak bölcs ve­zéreit azzal, mintha nem biznám az ő vitézi küzdelmük diadalmas befejezésében. És nean merem leírni azért, mert .szavaidnak a papír­ra vetésével nem akarlak szembehelyezni rendíthetetlen bizalmunkból fakadó nemzeti közérzésüukkel. Soraimat most azért intézem hozzád, hogy a múltkor veled szemben meddően vég­ződött küzdelmet uj érvvel folytassam és meggyőzzelek a mi .nagy-nagy bizalmunk jo­gosultságáról. E lap hasábjain pedig azért intézem hozzád, mert olyan kételkedő kishi­tűek és olyan bátor — mert rettegésüket ki­mondani merő gyáváik, mint te, sajnos, még többen is vannak, bár hál' Istennek, a nem­zet hízó nagy zöméhez képest elenyésző ki­sebbségben. De ezt a törpe, pöttömnyi mino­ritást is meg akarom győzni veled együtt arról, hogy a legkisebb bizalmatlanságra sincs okunk, inert — mint Szalay János hír­lapíró barátunk szokta az ő megkövesedett meggyőződésével mondani: jól állunk! Hogy igy állunk, arra csak egy, egyet­len egy, de bizton reméltem döntően meg­győző érvet akarok neked és valamennyiőtö'k­nek, akik kételkedők és kishitűek vagytok, felhozni. Ez a döntő és meggyőző érv: Lodz—Lillc, B német vasúti vonalak .legújabb két végál­lomása. Az egyik orosz, a másaik francia föl­dön. Meghódított orosz ós meghódított fran­cia földön. Miután pedig az adott viszonyok között nincs módodban, hogy elmenj a hely­színére és egyik végponttól a másikig vas­úton és a valóságban röpüld be a pályái, tedd meg ezt az utat fantáziádban, melyet támogatni fog a térkép. S ha megnézed és látod, liol vetette meg sarkantyús csizmáját a német óriás ,aki lőporfüstös arcával és rettenthetetlen erejével diadalmasan áll min­den ellensége fölött, lehetetlen, hogy meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom