Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-13 / 321. szám

2 DÉLMAGYABO.RSZAG Német győzelmek a nyugati harctéren. Berlin, december 12. A nagy főhadiszál­lás jelenti: Flandriában tegnap Francika Lan­gemarcktól keleti irányban támadott az el­lenség; visszavetettük őket, miközben mint­egy kétszáz halottat és háromszáznegyven foglyot vesztettek. Tüzérségünk bombázta az yperni pályaudvart, hogy ellenséges csa­patmozdulatokat megzavarjon. Arras körül előbbre haladutok. Svain környékén a fran­ciák ismét támadtak, de minden eredmény nélkül. Az argennei erdőségben franciák több heti tisztára passzív magatartás után néhány előretörést kísérlettek meg, de ezeket min­denütt könnyűszerrel visszavertük. Ezzel szemben a német csapatok ismét egy fontos francia támaszpontot foglaltak el aknarobba­nással. Az ellenség súlyos veszteségeket szenvedett elesettekben és földomlás foly­tán; azonkívül kettőszáz franciát foglyul ej­tettünk. Apremontól, Saint Michieltöl délke­letre a franciák többrendbeli támadását visz­szavertük, szintúgy a Vogézek gerincén is, Marckirchtöl nyugatra. AZ YSER MELLETTI HARCOK. Milano, december 12. A Corriere della Serja londoni levelezője, természetesen angol jelentések alapjait, foglalkozik \dz Yser mel­letti harc ókkal. A tudósítás megállapítja, hogy az Yser mentén a németek Hagy haderőt kon­centrállak és hogy támadásaiknak erőssége és a cúapatók hösiéssége minden képzeletet felülmúl. A németek gépfegyverei iszonyú pusztítást visznek végbe az ellenség sorai között. A FLANDRIAI HARCOK. Rotterdam, december 12. A Times Észak­Franciaországból azt jelenti, hogy a németek szerdán megint elkezdték Furnest ágyúzni. Több gránát egy ;belga sebesülteket vivő vo­nat mellett robbant széjjel és néhány viaggont szétroncsolt, három katonát pedig megölt. Angol lapok a német arcvonal több pontjá­ról jelentékeny csapateltolásokat jelentenek. SZERBIAI GYŐZELMÜNK HATÁSA. Szófia, december 12. Egy bolgár diplo­máid kijelentette a Dnevnik munkatársi elölt, hogy ö, épp ugy az egész bolgár közvéle­mény, riagy örömmel fogdáid azt a hírt, hogy osztrák és magyar1 séregek diadalmasan ha­ladnak előre Szerbiában, Véleménye szórni a Kardgyőrgyevicsek unalma elveszett Szer­biában. A bolgár nép is te.ttm fogja magát el­határozni végije! Rövid idő kérdése, hogy megszállja Macedóniát. AUSZTRÁLIAIAK A FRANCIA HARC­TÉREN. London, december 12. Rómán át. A Reuter-ügynökség jelenti: Azokat -az ausz­tráliai és uj-zélandi csapatokat, amelyeket előbb egészükben az egyiptomi partok védel­mére rendelt ki és akart felhasználni, a had­vezetőség, legfelsőbb rendeletre, most kis ki­vétellel Marseilíebe fogják száll i tani és Mar­seilleböl viszik őket a -francia harctérre. Mindenütt vannak jé emberek. A francia hadifogoly halála. A rHumanité november 22-ik.i számában „Mindenütt vannak jó emberek" cím -alatt egy német ápolónő levelét közli, aki a lübecki kórházban egy francia. hadifoglyot ápolt. A hadifogoly belehalt lőtt sebébe. A l'.Hn­m amiéhez intézett levél, amely ezekben a ke­gyetlen időkben kedves emberi dokumentum, igy szól: Ezt a levelet egy német katonaorvos felesége intézi önhöz, akii férjét ápolta Lü­beckben a kórházban. A hadügyminisztérium utján ön -már két ­ségtelenül megkapta a szomorú hírt, hogy G. Bizot ur -október 10-én .meghalt. írni akartam önnek a temetésről és. el-mondani azt, -amit utolsó napjairól tudok, -de akkor még nem tudtam a cdmót. Egy, közben a kórházban ta ­lált önhöz intézett levélen most bukkanok a címére. Szeretném elküldeni ezt az ön részére annyira értékes levelet, de előbb tudni aka­rom, vájjon mostani levelem rendesen megér­kezett-e. Bizot ur október elején került hozzánk a lübeckii kórházba, mint sebesült fogoly. a bal combjába kapott egy golyót és ebből súlyos seb keletkezett. Férjein mindent elkövetett, hogy megmentse a sebesült lábszárát. Végül -azonban nem lehetett -elkerülni az amputá­lást. De a műtét sem tudta már megmenteni szegény Bizo-t-t. Annyira elerőtIe.u-edett már, hogy nem bírta ki a vérveszteséget és az ope­ráció után e-gy nappal csöndesen elszenderült, Bizot ur szerénységével és tür-e-lmével, amelylyel szenvedéseit viselte, nagyon meg­nyerte ugy orv-o-sa, mint -ápolónője rokoiv szenvét. -Mindent elkövettek, hogy szenvedéseit enyhítsék és •megkönnyítsék utolsó óráit. Bi­zot ur igen gyakran eml-it-ette önt tisztelt asz­szonyom és kis leánykáját. Annyira remény­kedett, hogy viszontlátja önöket! Halála oly gyorsan következett be, hogy nem is jutott annak a tudatára, Ihogy hazájától távol fog meghálni. -Szép temetőnkben az erdő közelé­ben helyeztük nyugalomra. Német katonák kisérték katonai díszben a.sírjához .Ha. ez önt megvigasztalhatja, szívesen viszek virágot a sírjára. Talán lesz szives és közli velem sze­gény férjének a születés- és névnapját? Végül pedig kérem, fogadja őszinte rész­vétem kifejezését Martfűi Hartmann. A VHumanité megjegyzi, hogy örömmel közli ennek a derék asszonynak a nevét, aki ezt a megható levelet irta. A török hajóraj Balom előtt. Konstantinápoly, december 12. Az Ágen­se Ottomane jelenti: A török hajóraj tegnap bombázta Batum környékét és ezzel válasz' adott az oroszok amaz állítására, hogy a tö­rök hajók elhagyták a Fekete-tengert és hogy a Javus és a Midíli hadihajók harcon kivül állanának. A tegnapi jelentett és a ré­szünkre szerencsés lefolyású Deir mellett vivott harcben az oroszok száz halottat és sok sebesültet vesztettek. (Közli a miniszter­elnökség sajtóosztálya.) AZ OROSZ FLOTTA MOZGOLÓDIK. Stockholm, december 12. A Stockbolms Dagblad irja, ihogy az orosz flotta jelenleg Oland finnországi kikötőben tartózkodik. Oland felett tegnap német repülőgép jelent meg, amely kikémlelte az orosz hadihajók hollétét. Marienhamba az utóbbi napokban sok orosz katona érkezett és hir szerint több katonavonat van útban. Naponta rengeteg teherhajó érkezik kőszénnel és élelmiszerek­kel megrakodva. Lengyelországban fart a nagy küzdelem. Berlin, december 12. A nagy fö­hadiszálllás jelenti: A keletporosz­országi határon lovasságunk orosz lovasságot visszavert és háromszáz­ötven oroszt elfogott. A Visztulá­tól délre Északlengyelországban hadműveleteink tovább fejlödnek. Déllengyelországban az oroszok tá­madásait az osztrák-magyar csapa­tok és csapataink visszaverték. (Közti a miniszterelnökség sajtóosztálya.) A KRAKÓI HARCOK. Berlin, december 12. Az osztrák-magyar hadisajtószállásról jelentik, a Berliner Tage­-blatt-nak, hogy a csaták Dél-Lengyelország­ban kedvezően folynak. Az orosz frontot, amely eleinte -félkörszerüleg vette körül Kra­kót, ujabban hátrább nyomták. A városban mindig erősen hallatszik az ágyúdörej. Egyes orosz repülőgépek is merészkednek a vár­övek fölé. Egy aviatikus bombát dobott a vá­rosra. de emberek nem sebesültek meg. A környék falusi lakossága utánozza katonáink példáját és föld-alatti üregekbe ássa be ma­gát, hogy az ágyúzás végét ott várja meg. KMtó köriilzáfúsúról \ktgy megostromlásá­ról szó sem lehet. ROMÁN HANG OROSZORSZÁG ELLEN. Bukarest, december 12. Nagy feltűnést kelt itt egy röpirat, melyet az ismert -nevü költő, Radu D. Rosetti irt. A röpirat cime: Semmiesetre sem Oroszországgal. A szerző erélyesen kikel a röpiratban' azok ellen, akih­ez országban agitációt fejtenek ki az entente­hatalmak érdekében. Románia nem foglalhat állást Oroszország mellett, még ha :ki is kel­lene lépnie semlegességéből. Oroszország már sokszor megcsalta Romániát. Ha valahová csatiakozn-unk kell, ugy csak a középeurópai hatalmakhoz csatlakozhatunk. „Ne felejtsük el, — irja a szerző — hogy Ausztria-Magyar­országnak köszönhetjük, hogy erdélyi roko­naink ott megalapították azokat a gócponto­kat, amelyek kiinduló pontjai voltak egész kulturális életünknek. Ezért nagy elismerés­sel tartozunk nekik. Viszont Oroszország el­rabolta tőlünk Besszarábiát. elrabolta az ot­tani egyházi alapokat és amikor 1877-ben a törökök élle-n segítségére mentünk, akkor is megcsalt bennünket. De az eredmények szem­pontját tekintve is. Oroszország ellen kell ál­lást foglalnunk. Ha a középeurópai hatalmak­nak sikerül leverniök Oroszországot, akkor megkapjuk Besszarábiát és örök béke lesz, mert a levert Oroszország oly gyenge lesz, hogy Besszarábia visszavételéről többé szó sem lehet." A röpiratot élénken terjesztik az országban s különösen a szociálisták, akik a legutóbbi vasárnap tartott népgyülésiikön nagy tüntetést rendeztek azok ellen, akik min­dent elkövetnek, ihogy Románia a hármas en­tente mellett beavatkozzék a világháborúba. /lakozzunk az ingyentqre!

Next

/
Oldalképek
Tartalom