Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-12 / 320. szám

Szeged, 1914. december 10. DÉLMiAGYARORSZÁG 12 érdekes. Nem kevesebb, mint nyolcvanezer mctermázsányi a hajó rakománya, amely öt millió darabból ált. Rengeteg babát, szórakoz­tató és oktató játékot hozott a Jázon, de ha­sonlíthatatlanul több volt a célszerű, hasz­nálati tárgy, amire most ugyancsak nagy a szükség a háborudulta Európa gyereknépé­íiek. Százezernyi kabátka, ing. harisnya és •egyéb hasonló ruhadarab érkezett Ameriká­ból, különösen a szerencsétlen belga gyer­mekek számára. Ám gondoltak Amerikában a szegény európai gyerekek ínyére is: a nagy hajóban roppant mennyiségű alma is érkezett, .még pedig Spokane-alma, amely az expedíció vezetője, O'Loughlin szerint a leg­jobb a világon. O'Loughiin az egyik nagy amerikai lapnak, a Chicago Herold-nak a szerkesztője s az ö gondolata volt ez a nagy­szabású ajándékozás. Az ötletet nyomban níagáévá tette kétszáz mtá'sik újság is, még pedig rendkívüli eredménnyel. Ugyanis nem­csak az edd.ig Európába hozott nyolcvanezer métermázsa holmi gvüilt egybe, hanem sok­kal több mint egymillió mázsa. Ezt a rengeteg ajándékot részletekben fogják áthozmi az eu­rópai gyermekek számára. — Halálozás. Kriszt Sándorné, született Palty Julianna 69 éves korában, házasságá­nak 44. esztendőjében, hosszas szenvedés után meghalt. December 12-én délután félnégy óra­kor temetik a Takaróktár-utca 4. számai ház­ból. ,a belvárosi temetőben levő családi sír­boltba. — Kovács Lajos 21 éves magánhiva­talnok, Kovács Albert villamos vasúti pálya­felvigyázó fia ma. meghalt. Temetése holnap délután 3 órakor lesz. — Kuzmann József dr. temetése. Ma dél után 2 órakor temették el Kuzmann Jó­zsef di-. szegedi orvost, akinek halála az egész városban nagy részvétet keltett. A temetésen "Szeged társadalmának .széles rétege volt kép­viselve. A gyászbeszédet Löw Immánuel dr. főrabbi végezte és mély hatást keltő beszéd kíséretében búcsúztatta el a halottat hozzá­tartozóitól. — A katonák karácsonyáért. A kará­csonyfa megváltási akció vezetői serényen dolgoznak s széles körben indítottak mozgal­mat ezen nemes eszme szolgálatában. A ren­dezőség e helyen is kéri a szülőket .tanárokat, iskolánk vezetőit, ihogy segítsenek közős nagy ügyünket diadalra juttatni. Ük lobbanthat­ják lángra a tudatot, hogy a haza szeretete, a legmagasztosabb érzés, amely nem üres Azavak, hanem tettekben kell hogy megnyi­latkozzék. Melyik ifjúval, gyermekkel ne le­hetne megértetni, hogy a, haza az Ö áldozat­készségükre is igényt, tart, s melyik nem mondana, le a ikajrácsonyi (ajándékáról, ha/ tudatába hozzuk, hogy az idén nem lehet egy családban sem osztatlan igaz öröm, hogy az 1914. évben ne gyúljanak ki sehol öröm lán­gok, mert ha gyújtunk is egy-egy szál gyer­tyát, annak a harctéren elvérzett katonáink emlékére kell lobognia. Had érezze a mi ifjú­ságunk is, hogy részese a haza nagy küzdel­mieink, s hogy érlelő ereje alatt ő is egyéné .iegeceeedett, aki tud nemesen cselekedni. S hogy amint acéllá feszül északon és délen védelmünkre minden honfi karja, ugy állja­nak ők szorosan egymás mellé itthon, szere­tetben, önfeláldozásban. Rombolják le a nagy cél érdekében minden önérdeküket, minden hiúságukat, rang és vagyon emelte, korláto­kat. Ne akarjanak egyellek lenni mint egy­mást szerető, támogató testvérek. Testvérek most amikor apró örömeiket osztják meg az elhagyott, talán már apátlan gyermekekkel, s testvérek akkor amikor majd férfiúvá set­dülve a haza védelmében, kell kezet fogniuk. Adja oda mind ,a bőségéből amit adhat, hogy kis testvérkéit meleg ruhácskával és forró fejecskével láthassák el a zord tél veszélyei ellen. Talán egy-egy életet mentünk meg a hazának, amelynek oly nagy-nagy szüksége van minden egyes polgárára. Szeged terein nagy karácsonyfákat állítunk fel, ezeknek a karácsonyfáknak a céljaira áldozzák ifjaink oda a saját karácsonyfáik megváltási össze­gét. Hogy ott Isten szabad ege alatt együtt, emelkedett érzésben ünnepeljen az, aki. oda áldozta azzal, akiknek oda áldozta azt. „Ka­tonáink árváiért feliratú érmet kapnak cse­rébe az elhozott filléreikért, A gazdag adjon többet, a szegényebb módja szerint, oda ahol minden pénzt egyforma szeretettel, egyforma megbecsüléssel vezsüuk, mert a lélek nemes­sége, jósága, amellyel az adatik, egyenlővé teszi azt, — Megölte az anvósát. A szegedi kirá­lyi Ítélőtábla feljebbviteli tanácsa Ringhoffcr Lajos elnöklésével ma tárgyalta Alimpity Száva szilbereki cipészmester biinpörót, aki anyósát Behjámzki Milánnét 1914. julius 10­én festék törő szerszámokkal fején és mellén ugy összeverte, hogy az öregasszony másnap sérüléseibe belehall. A zombori királyi tör­vényszék Alimpityet haláltokozó súlyos testi sértés bűntettében mondotta ki vétkesnek és két évi fegyházra, ítélte. Felebhezés folytán az ügy a szegedi tábla elé került. A tábla az ítéletet helybenhagyta. — Mit mondott a gátőr. A szegedi had­bíróság előtt ma Csáki Demeter, az arad­megyei Erdőhegy gátőre állott niiqjt vádlott, A vád szerint az egyik sebesült katonának azt mondotta Csáki, hogy az oroszok nagyon jó emberek, ne harcoljon ellene. Majd igy folytatta: —Bárcsak megmondhatnám ezt minden katonának. Te is jobban tennéd, hogy ha még egyszer szembe kerülsz velük, megadod magadat. A haditörvényszék katonai szolgálati kö­telesség megszegésére való csábit ássál vádol­ta meg a gátőrt, A mai tárgyaláson kihall­gatták Tokoly János 2-ik honvéd 'gyalog­ezredben hatonát, akinek Csáki a fentemli­tett dolgokat mondotta. Tokoly most is fen­tartotta a. feljelentésben tett vallomását. A többi tanuk azonban ugy vallottak, hogy a gátőr azt mondta: sebesült katonákra ne lőjjenek. A tárgyalást vezető Pőkomándy hadbíró őrnagy ezért ujabb bizonyítékok be­szerzése végett elnapolta a tárgyalást. — Orosz gyermek- és leánykereskedők. Szenzációs premierje volt pénteken az Urá­nia színháznak. Bemutatták az idei szezon legnagyobb filmszenzációját. A művészi film­kolosszus a szegedi közönséget is egy csapás­ra -meghódította. Maga a drámai mese annyi, hogy az irónő egy cselfogással az orosz le­ánykereskedők karmai közé kerül. Ezek egy •nyilvánosházba viszik őt. Látjuk, amint egyik részeges udvarlóját először korbáccsal ,megveri, majd a kiabálásra berohanó asz­szonyt .kábító pisztollyal elkábítja és végül a rátámadó szolgákra revolvert szegezve ki­menekül a háztetőre. Itt izgalmas' hajsza kez­dődik. de a nőnek sikerül megmenekülnie. A nyilvános házban azonban eleget tapasztalt és most már elegendő adat áll rendelkezésére, hogy leleplezhesse az egész társaságot. Talán ez a legelső film, amelynek realizmusa és né­mely helyen pikantériája is kizárólag a ko­moly és erkölcsi szempontból értékes célt szolgálja, Nem szenzációhajhászás az, a|mi ebben a képben van, nem az a célja, hogy a közönség idegeit felcsigázza, hanem tisztán az, hogy oktasson, és bemutasson valamit, amitől óvakodni kell. A bét felvonásra, oszló film elejétől végig leköti a közönség figyel­mét és két óra hosszat tudja ébren tartani a néző érdeklődését. A premier közönsége bősé­gesen honorálta tetszésnyilvánítással a film érdekes voltát, amelyhez hozzájárul az is, hogy a felvétel és a rendezés is teljesen töké­letes. A film szombaton és vasárnap tis mű­soron marad. Csakis számozott jegyek érvé­nyesek. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET oooo MŰSOR: SZOMBATON: Vendrey Ferenc a Vig színház művészének vendégfel léptévet bér­letben leszállított helyárakkal Eziist pille, énekes játék. (Páros -'/3-os.) VASÁRNAP d. ii.: Napsugár kisasszony. Operett. ESTE: Vendrey Ferenc, a Vig színház művészének .bucsufe.1 léptével, bérletben le­szállított helyárakkal Vén bakancsos és fia a huszár, eredeti népszínmű. (Páratlan a/»-os.) — Vendrey Ferenc vendégszereplése. Egyikünk-másikunk még a diák-helyről néz­te a szép és tartalmas magyar színjátszást, amikor Vendrey Ferenc a szegedi színház­nak volt a tagja. Bizony annak már jóideje. Azóta sok minden- megváltozott: a közön­ség ízlése, igénye, a színjátszás módja, és mi­némüsége; az ifjúságnak is elszállt és vele egy-iitt az álmok, amiket szőttünk; meg is öregedtünk, ám a Vendrey Ferenc kedélye maradt a régi: vidám, napsugaras, meleg. Mióta Vendrey Ferencet ismerjük, pedig en­nek már jó pár évtizede, mindig csak jó em­beréket ábrázolt a különféle színdarabok elő­adásaiban. Vidám embereket, akiknek jó ke­délyük és szivük van, hitük a jóban és akik minden különösebb fellobbanás nélkül vise­lik az élet terheit és szenvedéseit. Nagy, ki­adós szerepek nem igen jutottak neki, nem mintha nem birta volna a képessége, a szín­játszó ereje, de mert ilyenek, amelyek az ö színészi egyéniségéhez illettek volna, nem igen készültek. Epizód szerepek jutottak ne­ki jobbára, amelyeket azonban jelentőssé tu­dott tenni meleg kedélyével, színjátszói ké­pességének kiválóságával. Sohse volt divatos színész, csak olyan, akit & közönség minden rétege becsült és szeretett, aki mindig meg­felelt a feladatának és aki hivatásának élt. Sikerei folyton emelkedtek és ezek a sikerek jobbára epizód alakok ábrázolásából keletkez­tek. Sok vau ilyen, egyre azonban mindig emlékezni fogunk. Évekkel ezelőtt láttuk egy francia színjátékban, az Ingovány-ban. Öre­gedő urat személyesített benne, aki az orfeu­mok éjjeli életét éli és aki az orfeumok pil­langóival /megosztotta vagyonát, csupán egy jó szóért, egy mosolyért. És írtig a pillangók Vendéglőben KÁVÉHÁZBAN Füszerkereskedésben M MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN M SZT. ISTVÁN • ÓVAKODJÉK • Csemegeüzletben (f U P I 8 ül S I á t a S Ö I* t. 3Z UTÁNZATOKTÓL!

Next

/
Oldalképek
Tartalom