Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-12 / 320. szám

- . . ..'DELMAGY ARORSZÁG Szeged, 1914. december 12. az ő pénzén a pezsgőt szürcsölték és Ínyencfalatokat ettek, addig ő sört ivott és lekvároskenyeret fogyasztott a füsttel teli éjszakában. Mennyi szépség volt ebben az ábrázolásban, a léleknek mennyi derűje! Mutatta egy öreg ember napáidozatját, a rezignáció nélküli lemondást, a változatlanba való beletörődést és kivéset a jóban és ami érték az életben: az -ifjúságban. — Ma, hogy újra jelentkezett azon a .színpadon, ahol ifjúságának legszebb időszaka lezajlott, hol pályájának kezdő sikerei jelentkeztek, jókora közönség verődött össze a nézőtéren, hogy köszöntse kedvelt színjátszóját ós élvezze mindazt, ami színjátszásának .foglalatja. Guthi Soma. bohózatában: A cilinder-ben személy esitette Kikel etit, a kerületi főnököt, aki az ő ábrázolásában se nem dölyfös, se nem házsártos, még nem is nagyképű, csak egy vidám, jó ember, aki azt hiszi magáról, hogy nagyra termett. A közönség élvezte kedélyének derűjét, színjátszásának tartalmasságát, kedvességeit ős tapssal adózott a nyújtott élvezetért. Holnap az Ezüst pillé-ben, vasárnap pedig régi, parádés szerepében: a vén bakában folytatja Ven (1 rey I'1 ere nc vendégszereplését. Eperjesi levél. Hosszú és lassú kanyargózások után fáradtan áll meg a katonavonat Eperjesen. Éjjel van. Ahogy gyalog megyek a hosszú utcákon végig, nyomasztó csönd. Éjjel a nyugalom ideje, de ez több, mint nyugalom. Ez hideg, iagyos csend, amit érzek. Sehol egy teremtett lélek, sehol semmi világosság. Szállást keresek. Nagy, emeletes épület az eiső szálló, ami utamba esik. A földszintién kávéház van, de sötétek ablakai. Nyitom a szálló kapuját: enged a kilincs, nyitva van. A sötétben tapogatózva megyek előre. A kezem villám-gombot ér. Fölcsavarom. Megtalálom a csengőt is, a következő pillanatban tiiár rikolt a szava. -Milyen bántó, metsző a hangja. Percekig várakozom. Megismétlem. Sehol semmi mozgás, semmi életjel. Meglátom a portás-szobát. Benyitok. Ez N üres. Az emeletre vivő folyosó felé tartok. Fölgyújtom a villámot. Megyek föl. -Erősen dohogok lépteimmell, hátha hallja valaki. Fölérek az emeletre. Benyitok egy szobába: üres. A másikba: üres. Üres minden szoba, üres az egész szálló. Szinte futva sietek ei. Nem a magány bánt. de ez a kongás, ez a gazdátlan üresség. Akármelyik szobában kényelmesen elszállásolhattam volna magam s mégis elmegyek. Órák hosszat tartó keresés, mászkálás után végre 'messze, az utca végén kopogó lépéseket hailok. Sietek arra: csendőrök. Járják a várost. Az ő segítségükkel végre kapok szállást. Egy hideg, fűtetlen nagy szo-ba. Olvasóterem: ez volt a fölirása. Üres egészen. csak egv szalmazsák van benne. Dideregve fekszem végig a szalmazsákon és mégis mennyivel jobbad, kényeím'esebben érzem itt magam, mint ott, abban az üres, halott nagy házban. Hajnalban már ismét az utcát járom. Olvasom' a plakátokat. Szinte minden napról keltezve találok egvet, kettőt, hármat is. Figyelmeztetem a várás lakosságát . . . Értesítem a város lakosságát . . . . . . aggodalomra nincs ok .. . . . . veszedelem nincs . . . A legtöbb plakát nyugalomra int. Van olyan, amelyik a szémélyíorgalomi megszűnését jelenti be, van a maximális árakról, az üzletek kötelező kinyitásáról stb. Ahogy nézem ezt a plakát-rengeteget, el tudom -képzelni, milyen forró katlan lőhetett ez a város. Lassan reggel lesz és kinyilik néhány üzlet, de a legtöbb a 'hivatalos figyelmeztetés ellenére is zárva marad. A kávéházba katonatisztek jönnek frissen, jókedvűen. Sietve reggeliznek, aztán mennek, ki gyalog, ki lóháton, ki autón. Az ut közepén trénszekerek vonulnak föl' unalmas egyformasággal. Az apró hegyi lovak meggondoltan Lépegetnek. Huszároknyargalnak el mellettük. Aztán ágyuk jönnek, meg munioiós szekerek. 'Mennek mind észak felé. Rettenetes hosszú sorban. Hajnal-'" tói késő estig mást sem látni, csak északnak tartó írént. Nem volt veszedelem és akik itthon maradtak, a 'városka most. még megfogyatkozott lakossága, határozottan tudja, hogy nincs mitől félni. Csapataink nyomulnak előre, messze az oroszok után . . . Hozzájárulhatunk sok könny íelszáriíásáhozr ha varrási, javítási és kötése munkáinkat a feministák varrómühelyében rendeljük meg. ^^^••••••••••••••••••••••••••••líabaaaaaabiibbaaiisxc Öt szobás lakást keresek. Ajánlatokat kérek a „ Délmagyarország " kiadóhivatalába. Fog-Krém sass®®®®®® aJ Egazgafó: fi] VAS SÁNDOR Szombaton és vasárnap Hü Él1! afael a czi Dráma 4 felvonásban ® A háború szenzációi l l \ A dán színészek remeke © i_í3*], jjjjfl TARTALOM: fej 1. Egy az oroszok által megrongált hid. LÜJ 2. Egy az oroszok által Przemvsir.él visszahagyott mi felrobbantott ágyúcső. 3. A mozsarak útközben. LSJ 4. A tüzérségi főfelügyelő, Lipót SaJváfor főherceg Fiií| egy 30.5 centiméteres mozsárnál. [=4 5. A mozsarak beépítése és felszerelése a főherceg N előtt. Lai ® a a a, ® a 5í Valamint a 2 órás uj műsor 6. A lövegek szállítása. 7. Egy 305 centiméteres löveg kicsomagolása. 8. A motoros mozsár töltése. IsiJ 9. Az elevátio beállítása. Eri 10. Egy 30.5 centiméteres ágyú elsütése. jS' 11. Egy léghajóban megfigyelik a lövegek hatását, [aj 12. A mi 30.5 centiméteres mozsaraink szájában [77] kényelmesen elfér egy emberfej. fej 13.Csapateltolások naplementekor. jöjj Uj Előadások szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap d.u. 2 órától S fij éÜcl 12 óráig Rendes helyárak Jg ©í©®®®®®®®®®®®®®®©!®®®®®®®®®®®®®®®®®®