Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)

1914-12-16 / 324. szám

2 DE LM AGY A KOKSZ A G Szeged, 1914. déeemb-r 16. A törökök szétvertek egy orosz lovasságot. Konstantinápoly, december 15. A főhadi­szállás a következő kommünikét teszi köz­zé: Van határán a mi csapataink és az orosz csapatok között tovább tartanak az össze­ütközések, miközben mi előnyben vagyunk. Az- orosz lovasság Sarainál a perzsa hatá­ron megtámadta a mi lovasságunkat, de lo­vasságunk ellentámadása sikerrel járt. Az oroszokat visszavertük és szétszórtuk. Van az ázsiai Törökország egyik tarto­mánya, mély keleten határos Perzsiával. A határ mellett fekszik Sarai község, ahová nyilván az Asserbejdsan -perzsa tartomány­ban levő oroszok törték be. PORTSAID ÉS BATUM FELÉ. Konstantinápoly, december 15. Jól érte­sült helyről kaptuk a következő érdekes in­formációt: — Az a körülmény, hogy a török sere­gek egyiptomi hadműveleteiről az utóbbi idő­ben semmi hir sem érkezett, egyáltalában- nem ad Okot a nyugtalanságra. A -nagy /távolsá­gok miatt a török rendes seregek elvonulása ."hosszabb időt vesz igénybe. Ezek a csapatok most Ismaila és Portsaid felé vonulnak, ma­gát a Szuezi-csatornát csak később akarják A német nagy főhadiszállásról hivatalo­san jelentik: Kelet-Poroszországból nincs semmi újság. Soldantól Mlaván át Chieha­nov irányában előrenyomult német hadosz­lop tulerös ellenséggel szemben állásalt is­mét elfoglalja. Orosz-Lengyelországban nem történt semmi jelentősebb dolog. A kedvezőtlen idő­járás befolyásolja intézkedéseinket. A legtöbb hadvezetőség. (Közli a magyar miniszterelnökség saj­tóosztálya.) Az európai háború oszlopa. Berlin, december 15. A Neue Ziiricher Zeitung foglalkozik a harctéri helyzettel és kifejti, hogy az oroszok jól megerősített állá­saikban még egy ideig tafthatják magukat, de sok jel az o)rősz liadséregek közeli össze­omlására enged következtetni, oly összeom­lásra, aminőt a hpditörténeiem még nem is­mer. A milliós hadsereg milliók káoszához fog vezetni. Oroszország az európai háború oszlopa s ha ez összedől, akkor a hármas en­tente ügye elveszett, mert nyugaton hiába fá­radoznak a szövetségesek azon, hogy áttör­jék a németek frontját, amely olyan, mint egy vasból való fal a Vogézektöl egészen Fland­riáig. Az orosz sereg válságos helyzete. Zürich, december 15. Gatti vezérőrnagy a Corriere delkt Serában .nagyérdekii /fejtege­tést közöl az orosz hadsereg helyzetéről. Igy ir többek közt: — Nem Franciaországban fog eldőlni a háború sorsa. Az angol-francia séregek tá­madó ereje meg van törve, ott a szövetséges megtámadni. Viszont abban a pillanatban, a mikor a törökök birtokukba veszik a csator­nát, Alexandria mohamedán lakossága követ­ni fogja a kalifa hivó szavát és véget vet az egyiptomi angol uralomnak. — Ami a kaukázusi hadműveleteket il­leti, ott már is egy nagy siker előtt állunk: a török seregek Batum alá érkeztek. iB'a­tum elfoglalása nagyfontosságú eredmény lesz nemcsak az oroszok elleni háborúnkban, hanem a szövetségesek közös szempontjából is, mert akkor B'atum, az ázsiai petróleum­központ, benzinnel láthatja el nemcsak Török­országot, hanem szövetségeseit is. Másrészt Batum elfoglalása után az oroszoknak na­gyobb sereget kell küldeni erre a vidékre, ha a törökök további előnyomulását fel akarják tartóztatni. A SZENT HÁBORÚ. Konstantinápoly, december 15. Mollah Youcha, a darfauri hakim 20,000 emberrel Szudán ellen vonul, hogy Iaz angolokat még­támadja. Sok egyiptomi, akit az angolok ki­űztek Szudánból, csatlakozott Mollah Youcha seregéhez. A hakim Darfour összes törzsei között kihirdette a szent háborút és fölszó­lította őket, hogy vegyék visséa Khortumat, I az iztam városát az angoloktól. haderők többé nem /képesek erőteljes offenzí­vára. Ha a németeknek a keleti hadszíntérén sikerül döntő csapást mérniök az oroszokra-, akkor nyomban szabadon fognak mozoghatni nyugaton. Az orosz sereg válságos helyzet­ben van. Eddigi számbeli túlsúlyúk a német és az osztrák-magyar sereggel szemben lé­nyegesen megcsappant. A lodzi küzdelem. London, december 15. A Daily Chronicle szentpétervári levelezője áttekintőleg foglal­kozik az elmúlt hét nagy eseményeivel, a né­metek első támadásától egészen Lodz kiüri­téséig. A levelező megjegyzi, hogy értesüléseit a legelőkelőbb vctrsói katonai körökből sze­rezte. — Csak most, miután a nagy harcban szünet állott be, — jelenti a tudósító — al­kothatunk némi fogalmat a Lodz körül le­folyt harcok óriási terjedelméről. Az a két hadtest, amely a német főerőtől elszakadt, a 25. és a 3. gárdabadtestből állott. Ez a két hadtest lodztól délkeletre és keletre operált. Ugyanebben az időben a német föhaderő aka­dálytalanul nyomult előre Lodz irányában. Hihetetlen' gyorsasággal Lodz élé ért és ret­tenetes ágyúzást kezdett a város ellen. Az el­különített két hadtest észak felé fordult- és Breziny felől igyekezett keresztül törni az orosz ha/revonalat, hogy a Zgierz—Breziny vonalon álló német fősereggel megtalálja az összeköttetést. December elsején, 2-ikán és 3-ikán u német fősereg mind hevesebben ágyúzta Lodz városát, amelyet úgyszólván jfföakozzunk az ingyentejre! teljesen körülzárt. Az ágyúzás oly heves, volt, hogy Lodz polgárai közül több százan elpusz­tultak. Az orosz tüzérség képtelen volt a nagy­szerűen maszkírozott német ágyupfeioiókat fölfedezni. A december 4-ről 5-re virradó éj­szaka az 'irtózatos ostrom elérte tetőpontját. Az éjszakai órákban mindkét részről nem ke­vesebb, mint 700 ágyú ontotta a. halálthozó tüzet. Az irtózatos tüzérharc néhány óráig tartott, majd orosz részről mindinkább gyön­gébben viszonozták /a tüzelést. Az ágyúzás megszűntével a íeltartózhatatla.n német gya­logsági támadás következett, amelyről maga az orosz levelező bevallja, hogy a világhábo­rúban' páratlanul állott. A német gyalogság, dacára annak, hogy az oroszok villamos /fény­szórókkal világították meg sorait, példátlan halálmegvetéssel rohant előre. A német gya­logsági támadás sikeres volt. Az orosz hadi­tanács elhatározta, hogy Lodzot kiüríti. Föladtok Belgrádot. A déli hadszíntérről hivatalosan jelen­tik: A saját jobbszárnyunk szükségessé vált visszavonása által teremtett hadműveleti helyzetben ajánlatosnak látszott Belgrádot is föladni. A várost harc nélkül ürítettük ki. A csapatok a kiáltott fáradalmaktól és harcoktól szenvedtek ugyan, de a legjobb szellemtől vannak áthatva. (Közli a magyar minisZterelnöki sajtőosztály.) Uj heigzetünk Szerbiában. A világháború politikai hegyláncolatában Szerbia minden körülmények közt a hegy­láncolatnak csak a kifutóit képezi. A most vérrel és vassal formálódó kornak áz átme­netei nem oti 'keresendők. Barátaink és ellen­ségeink egyformán tudják, hogy ott, azon a zord talajon, ahol egyik dombláncolat a má­sikat -követi, mit produkálhatunk aránylag csekély erőkkel és milyen ésszel is alig fel­érhető akaraterővel' iparkodtak csapataink keresztülvinni, amit a fejükbe vettek. És nem fogják abbahagyni, ha nem' megy a dolog egy­szerre, másodszorra fog menni, vagy har­madszorra, de mennie kell és a vége, bár­mennyi is talajalaknlatánál fogva a szerb há­ború csapdája, a vas- és cserépfazék históriá­ja lesz. A SZERB ELLENOFFENZÍVA. A szerb ellenoffenzíva /kétségtelenül arra vezetendő vissza, hogy a szerbeknek sikerük helyreállítani a zajecsár—négotin—radujevá­ci vasúti vonalon a bolgár komitácsik által felrobbantott alagutat és ennek következtébe! már megindulhattak a muníciót szállító vona­tok. A visszavonulásunk azonban nem egy­szerű stratégiai mozdulat volt, hanem harccá közben ment végbe. Két hadseregünk bizo­nyára nem vívhatta meg e több napra terje­dő harcokat veszteségek nélkül s a szerb K' lentésekben foglalt számok, összehasonlítva 3 harcvonal nagy kiterjedésével és a seregi nagyságával, nem abnormálisak. Ami a hiva­talos jelentésben emiitett ujabb elhatározáso­kat illeti, ezeknek — amint a jelentés mondj'1 — az ellenség visszaszorítására kell vezet' niök. Kedvezőtlen idő Oroszlengyelországban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom