Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)

1914-11-11 / 289. szám

ÜÉLMAGYARORSZÁG elmondani nem tudom. Sirva borultunk örömünkben egymás nyakába. SZERB—BOLGÁR HARC. Galacból jelentik: Tegnapelőtt elkeseredett harc folyt le Kumanovo mellett szerb csapatok és egy bolgár macedón bandct között. A nyolc órán át tartó küzdelemben a szerbek száz katonát és két tisztet veszítettek, a macedónok soraiban pedig húszán haltak meg. ANGOL HIR DEWET HALÁLÁRÓL. A londoni Reuter-ügynökség jelenti Pretoriából, hogy Dewet Keresztéig, a „fölkelők" vezére, megütközött egy kormánycsapattal, a melyet szétszórt. Dewet a harcban elesett. — Ez az angol hír ebben a formában megerősítésre szorul. Ha .Dewet tényleg hősi haláft halt, ez mérhetetlen csapás a burokra, mert zseniális fővezérüket veszítették el, akit méltóan pótolni nem is lehet. A törökök kaukázusi offenzívája halad Konstantinápoly, november 10. A főhadiszállásról hivatalosan a következőket jelentik: Bár a harctéren hó és esö kezd beállani, offenzívunkat a Kaukázusban folytatjuk. Genf, november 10. A Temps jelenti: A törökök ezer tevét szerelték fel és teveháton indult el egy tekintélyes seregük az egyiptomi határ felé. Ott lesz a gyülekezés s onnan elindul a török serég Izmailába, a Szuezi-csatorna nyugati partjára, AZ EGYIPTOMI TÖRÖK SEREG VEZETŐJE NÉMET EZREDES. Berlin, november 10. Az Egyiptom ellen operáló török sereg vezérkari főnöke Schönberg ezredes lett. Dimifriev megint parancsnok. Konstantinápoly, november 10. A lapok jelentése szerint a Törökország ellen harcoló orosz sereg parancsnokává Dimitriev Ratko tábornokot nevezték ki. Sikereket hazudnak az oroszok. Bécs, november 10. Konstantinápolyból jelentik a Südslawische Korrespondenz-nek: Az orosz lapok mindenféle győzelem hirét terjesztik, amelyeket az orosz seregek állítólag a kaukázusi határon arattak. Illetékes helyen leghatározottabban megcáfolják ezeket a híreket. Az orosz jelentésekben felsorolt török megerősített helyek, amelyeket az oroszok állitólag elfoglaltak, jelentéktelen török falvak, melyekből később az oroszokat súlyos veszteségekkel verték ki, A kozákok betörési kísérleteit két helyen könnyen visszaverték. A nagyobb hadműveletek most kezdődtek. A kormány az utóbbi napokban számos nyilatkozatot kapott az örmény lakosságtól, amely biztosítja Törökországot teljes hűségéről. Az oroszoknak az a törekvése, hogy az örményeket fellázítsa, teljesen meghiúsult. A fővárosban és a vidéken is mindenütt büszkeséggel és örömmel hangsúlyozzák, hogy Törökország együtt küzd Ausztria-Magyarországgal és Németországgal. Perában egy nyilvános teremben kifüggesztik a bécsi és a berlini hivatalos jelentéseket és képeket állítanak ki, melyek Vilmos császárt, Ferenc Józsefet és • a szövetséges hadseregek vezéreit ábrázolják. Általánosan feltűnik, hogy a francia nagy követség első dragománya, valamint az anogl és a francia konzul és a francia alkonzul nem1 utazott el Konstantinápolyból, hanem valamennyien az amerikai nagykövetségre és konzulátusra mentek. Félnek Páris ostromától a franciák. Genf, november 10. Milánóból táviratozzák: A Corriere della Ser a közli bordeauxi tudósítójának a következő jelentését: A francia kormány elhatározta, hogy abban az esetben, ha komolyan kell számolni a német hadsereg Páris ellen való vonulásával, Párist nyílt városnak nyilvánítja és csupán a legkülső erödvonalat fogja védelmezni. A francia kormánynak a megváltozott álláspontja arra vezetendő vissza, hogy a kormány szocialista tagjai kabinetben való megmaradásuk feltételéül azt tűzték ki, hogy meg kell óvni Páris lakosságát az ostrom borzalmaitól. A német főhadiszállás jelentése. Berlin, november 10. A nagy főhadiszállás jelenti: Ypresnél támadásaink tegnap is lassankint előrehaladtak. Több mint ötszáz franclát, szinesbörüt és angolt foglyul ejtettünk és több géppuskát zsákmányoltunk. Az innen délre esö területen is előbbre küzdöttek magukat csapataink. Az angoloknak heves ellentámadásait visszpvertük. Az Argonnesi erdőségben jól haladunk előre. Orosz-Lengyelországban Koninná! lovasságunk egy orosz zászlóaljat szétugrasztott, ötszáz embert foglyul ejtett és nyolc géppuskát zsákmányolt. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) London, november 10. A Daily Mail közli, hogy egy német aviatikus tegnap két bombát dobott Dünkirchenre. Az egyik egy dokkra esett, anélkül, hogy kárt tett volna benne, a másik pedig a városháza közelébe, ahol száz méter körzetben az összes ablakokat betörte. A német sereg nem csügged. Róma, november 10. A Tribuna megállapítja, hogv Franciaország még most sem akarja tartalékjait a harcvonaiba küldeni, holott állítólag nagy tartaléksereggel rendelkezik. Ezt csak azzal lehet magyarázni, hogy a fráncia hadsereg szervezete fogyatékos, a mi annál súlyosabban esik latba, mert hiszen a francia seregek saját országukban harcolnak. A Temps tegnapi száma cikket közöl a német tartalékseregről. — A német hadsereg —• irja a francia lap — derekasan harcol. Egyáltalán elhamarkodott és könnyelmii dolog volna, ha már most a német seregek csiiggedéséről beszélnénk. A Times nem optimisztikus. Berlin, november 10. A Temps tegnapi száma jelenti: Október 304ka óta a németek újból bombázzák Arrast. A gyönyörű székesegyház kórusa és oldalkápolnája romokban hever, a templom hajójában minden csupa romhalmaz. A Times-nek a flandriai harctéren levő tndósitója jelenti: A németek La Basseeben vannak. A szövetséges sereg még mindig Szeged, 1914. november 11. kétségbeesett erőfeszítést fejt ki, hogy az ellenség elönyomulását Boulogne felé feltartóztassa. Bethune városát kedd óta ágyúzzák a német ütegek. Szerdán csaptak le az eísö gránátok a városra. A középületek erősen megrongálódtak. A Times katonai munkatársa méltatja a flandriai harctéri helyzetet és véleménye egyáltalán nem optimisztikus. Wekerle a-nemzeti kölcsönről. Wekerle Sándor Az Estben meleghangú, szakavatott cikket közölt a magyar hadikölcsönről, melyben e nagy pénzügyi kapacitás többek között ezeket mondja: — A vitám et saugvinen sed ayenam non régi jelszó abban a régi időben sem birt igazoltsággal, ima meg éppen tarthatatlan állapotokat teremtene. Ma, midőn a háború, különösen a mi háborúnk, a nemzet legnagyobb erőkifejtésének tüzpróbája, melyben erkölcsi és anyagi erőnk egészét visszük a küzdelembe. Eredményt csak ugy várhatunk, ha a pénzsziikségletek előállításában a nemzet egészére támaszkodunk, elsősorban a tőkeerős vagyonosnak nemcsak erkölcsi kötelessége, hanem tisztesség! feladata, hogy rendelkezésre álló tőkéit még áldozatok árán is a nemzet nagy erőkifejtésének támogatására bocsássa. De igazában a támogatás valódi erőforrásaiban a széles néprétegekben kell a kérdés nagy fontosságának meggyőző tudatát felköltenünk nemcsak a nagyobb,- hanem a kisebb pénzintézeteknek is hazafias feladata, hogy előmozdítsák, népszerűvé tegyék a tőke elhelyezésének azt a nagy átalakulását, melyet ma nemcsak közgazdasági, hanem kiváló politikái tesznek sürgősebben szükségessé. Jó lélekkel, igaz tudattal munkálkodhatik ma mindenki e cél elérésén, mert uj kölcsönével az állam nem áldozatot követel, hanem előnyös és biztos viszontszolgáltatással fizeti meg azt a készséget, mellyel nemcsak az állam érdekét szolgálja, hanem általános közgazdasági helyzetünknek és saját tőkéjének biztonságát is növeli az, aki a kölcsön sikerét előmozdítja. A hadikölcsön kibocsátása előreláthatólag azzal fog járni, hogy a pénzintézetektől a betétek egy részét elvonja. Ily körülmények között aggodalmakat lehetett táplálni az iránt, hogy különösen kisebb tőkeerejű vidéki pénzintézetek nem fogják teljes odaadással szolgálni a nemzeti kölcsön nagyfontosságú ügyét. Már eddig beérkezett jelentések is azonban teljesen megcáfolnak minden ily irányú feltevést. Vidéki pénzintézeteink oly tömegesen jelentkeznek és kérik, hogy aláírási helyekül jelöltessenek ki, hogy immár biztosra vehető, hogy minden jelentékenyebb vidéki pénzintézetünk kölcsön jegyzés céljából a nagyközönség rendelkezésére fog állni. Örvendetes jelenség ez, nemcsak abból a szempontból, hogy igy kölcsön jegyzési- helyek legszélesebb néprétegek részére is könynyen hozzáférhetőkké válnak, hanem azért is, mert ez teljesen alaptalanná teszi a hiedelmet, hogy vidéki és kisebb intézetek betéteik féltésében a hadikölcsön támogatásától tartózkodni fognak, sőt esetleg a betevő közönséget a kölcsön ellen próbálják hangolni. Vidéki pénzintézeteink szolgálataik önkéntes felajánlásával hivatásuk magaslatára emelkednek és bizonyítják, hogy szüklátkörii pénzügyi szempontok mellőzésével és pillanatnyi érdekek háttérbe szorításával képesek a nemzet nagy és egyetemes érdekeiért, áldozatok árán is, teljes lélekkel sikra szállni. E nagy készség másrészt a mellett tanúskodik, hogy vidéki pénzintézeteink elég erősnek érzik magukat és betéteik egy részének esetleges elvonását, nem tartják súlyosabb következményekkel járónak. A vidéki pénzintézetek eme magatartásának lehetősége a legszebb világot veti pénzintézeteink szolid megalapozottságára.