Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)

1914-11-11 / 289. szám

Szeged, 1814. november 11. Í/ÉÍíM A (IV" A RO UAZ A ö ,» OI a sz o r$ z á g egyelőre semleges maradd1 Becsből jelentik: A Persevemnzci cimü olasz lap irja: Semlegességünk haszna nap­ról-napra növekedik. Valóban különleges hely zetflnk van, amelyet a Salandra-kormány nem fog kompromittálni. Az események ben­nünket is csak a semlegesség feladására kényszef ithetnek, egyelőre azonban erről nincs szó. Az angol sajtó óva int bennünket, hogy ne engedjük meg, hogy a törökök el­zárják a Sznezi-csatornát. Nem hisszük, hogy a kár, amely ebből gyarmatainkra származ­nék, különösen nagy volna. De ha mégis ugy lenne, nem szabad erőinket Európából kivon­ni. Hir szerint Anglia hajlandó Egyiptom vé­delmét Olaszországra bízni. Ez ellen erélye­sen tiltakozunk. Vénje meg érdekeit Anglia' a saját sokszínű katonáival. NAGYKÖVETÜNK ÉS AZ UJ OLASZ KÜLÜGYMINISZTER. Hennából j: lentik: Macchio osztrák-ma­gyar nugykijví t tegnap meglátogatta Sonnino külügyminisztert. A két államférfiú találkozá­sa rendkívül szíves volt és mind a ketten a legkedvezőbb benyomásokkal váltak el egy­mástól, OLASZ FELFOGÁS GÖRÖGORSZÁG SZEREPÉRŐL. Milánóból jelentik: A Secolónuk távira­tozzák Szaloiiikiböl: Mikor már bizonyos volt, hogy Törökország a harc színterére fog lép­ni, a>: rugó! kormány azt a kérést intézte az ; néni kuli: éthez, hogy Görögország küldjön ilveiiczer ívnyi segédcsapatát Egyiptomba. A görög kormány attól tette függővé támo­gatását, hogy megfelelő kárpótlást fog-e kap­ai és Anglia adjon biztosítékot arra nézve, hogy a Halkán-félszigeten a birtokállomány megmarad a bukaresti, szerződés értelmé­ben. Ezzel kapcsolatosan történt aztán, hogy Görögország elrendelte Epirusz megszállását. Valószinü, hogy a görög kormány az Angliá­ból kért garanciák biztosítását későbbre ha­lasztotta. OLASZORSZÁG ÉS TÖRÖKORSZÁG. Konstantinápolyból jelentik: Törökor­szág és Olaszország viszonya — mint mérték­adó helyen mondják — tisztázódott és a két ország között felmerült kérdések köze! van­nak a kedvező elintézéshez. A porta római nagykövete, Nuby bég kimerítő és megnyug­tató nyilatkozatokat tett az olasz kormány előtt, melyek alkalmasok arra. hogy az Olaszországban Lybia miatt felmerült aggo­dalmakat eloszlassák. A nagykövet hangsú­lyozta, -hogy a porta el van határozva arra, hogy Olaszországot, mint Ausztria-Magyar­ország és Németország szövetségesét megóv­ja az izláim-mozgülamiidk az uj oladz terüle­tikre való terjedésétől*és egyben bejelentett bizonyos lépéseket, amelyekből kitűnik, hogy a török kormány már is talált megfelelő in­tézkedés éred hegv Lybiáhan minden nehéz­ség.: elsimítson. Így bebizonyosodott, -hogy o 'hárma? ontente-nak az az állítása, mely s; érint a senussi-törzs sejkje Olaszország-el­mem mozgalmat kezdett, rosszindulata kohol­máuv, melynek ép az ellenkezője igaz. A se passiók sejkje nyilván a porta közbenjárá­sára kivonta haderőit Lybiából és Egyiptom eüen vezényelte. A török sajtó sugalmazó ekekben hangoztatja, hogy Törökország Olaszországgal, mint a hármas-szövetség egy tagjával szemben a legjobb indulattal viselte­tik és semmit sem fog elmulasztani, hogy a 'jó viszonyt fejlessze. AMERIKA INTERNÁLJA A NÉMET HAJÓKAT. A Reuter-ügynökség jelenti: A Geyer nevü német ágyúnaszádot, amely Honolulu­ban tartózkodott, miután az amerikai ható­ságok által mégszabott időn belül a kikötőt nem hagyta el, internálták, ép ugy. mint a Norddeutscher Lloyd Loolsun nevü gőzöst, amelyet szállitcgőzösnek minősítettek. A Wolff-ügynökség éhez a hiradáshoz megjegy­zi, hogy az 1600 tonnás Geyer nevü kis cir­kálóról van szó, amelyet 1894-ben épi tettek, az ágyúnaszádok közé soroltak és legutóbb a Déli-tengeren használtak. A MAGYAR A VILÁG LEGBÁTRABB KATONÁJA. Egy szarajevói tartalékos, aki mint fegy­vermester 'küzd az északi harctéren, a követ­kezőket irjia egy barátjához intézett leivr­lében: — Nagyon nehéz napjaink rótták, me­lyeik lefolyását azonban nem közölhetőm v.— k.d. 'Azonban vigasztalódunk, -inert tudjuk, H:gy az -orc szexünk vem könyökű, sőt látjuk és tapasztaljuk, hogy az ő 'helyzetük egyene­sen kétségbeejtő. Leginkább, az erős nagy hi­degek miatt szenvedünk. Itt már október má­sodikán havazott. Öt hétig szabad ég alatt, eső és hóviharban tanyáztunk. Mindezt *zó néllküil türíüik és tűrjük tovább is szive.se ifiért most végre l-e kell -és le fogunk szánioőni -az orosz oár.i-zimnssal. Egy kultúrember el sem képzelheti, hegy micsoda rablóbandával van dclgvnk. Nem is a-nyira a (közemberek, moiat -a tisztikar. Az orosz tisztek bestiális •vadállatok. 'Ahová minik érkezünk, ott semmi­nek bántódása, nem történik, -mig az orosz horda rabol, gyújtogat és az asszonyokat, le­ányokat- egytől-egyig megbecstéleniU. A nők­nek ;a fülükből kiveszik a függőt, •Bernéi-óm a-zicnihaoi, hogy végzünk velük .Csoportostul dobják el fegyvereiket. De nem is csoda. Ber­zü*inasan pusztítjuk őket. A jelenlegi ütkö­zetünk fiz npip óta. éjjel-nappal tant. Nem­régen 45 ágyút zsákmányoltunk. Sokasom hittem volna, hogy a. mi csapataink ilyen.' lel­ke? egyetértés-ben és gyönyörű '-eükesedó-sseil harcolj-ar-sk. Különösen a magyarok elkép­zelhetetlen bravúrral küzdenek. Fia esőik a „•mnsak" szót h-alljá-k, .mint-egy reílex -inozdu­latr-a, nyíl módjára kirepülnek a sorokból és .-znr-cnyszegezive forgó-szélhez h a-scn-lóan ro­hannak a boldogtalan oroszokra. Leírhatatlan látvány ez. Ég, föQid és az egész mindenség dübörög a- ma-gyar-ck h-a-látmegve-tő roh-Mtui­t ól. Nem hiába kesergők az oroszok: Csak n\agyar katona ne volna a világon! Szeged és a faadliköleson,. Az árvaszék 300.000 koronát legyez. — Rendkívüli tanácsülés. A polgármester felhívja a lakosságot a kölcsön jegyzésére. (Saját tudósítónktól.) A hadikölcsön jegyzése a közeli napokban kezdetét veszi. Már is megmozdult az egész ország lakos­sága, hogy hazafias áldozatkészséggel támo­gassa ezt az akciót, • amelynek sikeréhez a nemzet nagy háborújának sikeres kimenetele fűződik. Meg kell állapitanunk, hogy Szeged, jó példával jár elől a vidéki városok között és elkövet mindent, hogy méltón eddigi tra­dícióihoz, kivegye a részét a nemzeti mun­kából. Először is Szeged város árvaszéke Pálfy József dr. indítványára elhatározta, hogy 300,000 koronáért .jegyez hadikölcsönt. Erre vonatkozólag a közgyűlés fölhatalmazását kéri és rendkívüli közgyűlés összehívására kérelmet terjeszt a főispán elét. -Pálfy József dr. indítványát, amelyet az árvaszék már el­fogadott, itt közöljük: •Köztudomású dolog, hogy a m. kir. kor­mány -a hábcrus költségeik rés-z-beni födözésé­re úl-laniköicsönt vesz föl, amely -célból 6 szá­zalékot kamatozó kötvényeiket bocsát ki. A tekintetes árvaszék _ -előtt egyáltalán nem szorul külön ind-ckcl-ásra -ezen hadiköl­csön jelentősége, inert- miiiidaininyiian egyaránt át iv-agyunk hatva- -azon hazafias kötelesség érzetétől, -amely reánk, magyar tisztviselőikre bárul •akkor, amidőn a kormány a jelen sú­lyos időkben a nemzethez fordul kölcsönért. jól tudjuk, hogy a harctereken nemzeti -nagyságunk kivívásáért- folyó ' gigászi küzdelem mellett egyaránt jelentős tényező az ianyagi eszközök előteremtése, amelyhez -n haza. minden h-ü .fiának tehetsége szerint hozzá járnini -zent kötelességé. Hatóságit: ü -azon helyzetben van, ím ,-y n fölügyéletünk alá -tartozó .gyámoltak ás gond­nokoltaik 485,088 koronát kitevő — jeleni- g takarékpénztárakban elhelyezett — tömeg fö­dött rendelkezik. A gy-ámpánzitár fizető ,kéf>é&? áge nézetem szer,int fönt-aríható -lesz, ka ezen tömegből 195,068 koronát tartunk takarékpénztári ke­zelésben, 300,000 koronát pedig hadikölcsön re fölajánlunk. Ezért inditiványcz- m: mondja ki-az árva­szák, hogy a város főispánjánál, az ügy sür­gősségére való tekinteti-'-!, rendkívüli közgyű­lés összehivását kéri. A kögyülésnek pociig oly javas-latot te z, m.isz-erint hatadímaztais-sék föl az árvaszék el­nöke arra, hogy -a szöged! árvaszék k-ze'á-v -alatt -áilló árva-távi tömegből 300,000 (három­százezer) korona hadikölcsönt 5 érre rinkli­láivá jegyezhessen s e-z irányban a b-t'yi pénzintézeteknél a szükséges lépéseket .meg­tehesse. A város tanácsa ma délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott a hadikölcsön jegyzése tár­gyéiban. A tanács véglegesen még nem hatá­rozott, hanem a tanácskozások során az a né­zet alakult ki, hogy a város valószínűleg két millió korona vagy még ennél is nagyobb összegű kötvényt fog jegyezni. A tanács mi­előtt végleg döntene ebben a kérdésben, a pénzügyi bizottság véleményét szándékozik meghallgatni. A város kötvényeit, — a kor­mány jóváhagyása után. — lombardirozni fogják és igy aztán módjában lesz a város­nak kölcsönt jegyezni. r'lU.U!.i I IJUIUMUUIÜIII1 ' Ilhllil III' »

Next

/
Oldalképek
Tartalom