Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)
1914-10-11 / 258. szám
2 DÉLMAGYARORSZÁG , Szeged, 1914. október 11. TISZA GRÓF KÁROLY KIRÁLYRÓL. Budapest, október 10. A nemzeti munkapárti körben igaz részvéttel tárgyalták Károly román király halálát. Tisza István gróf a pártkörben kijelentette, hogy Románia nagy uralkodót, Európa bölcs államférfiúi, a monarchia hü barátot vesztett Károly királyban. Károly király államférfiúi belátása vetette meg Románia fejlődésének alapjait. Azon hihetetlen gyarapodásban, melyet e nemzet anyagi erőben, politikai súlyban, kulturában felmutathtít, az érdem oroszlánrésze az övé. Oroszország tőszomszédságában, balkáni szláv népek közé ékelve, aközött volt Romániának választása, hogy az orosz protektor mostoha gyermekeként a szlávtzmus mellékhajtása legyen vagy pedig értékes tényezőjét alkossa azon középeurópai hatalmi csoportozatnak, mely az orosz hegemónia ellen védi a föld legműveltebb nemzeteinek önállóságát, kulturáfát és magát a balkáni szláv népek szabad fejlődését is. Hangoztatta a miniszterelnök, hogy őt kora ifjúságától fogva áthatotta annak tudata, hogy a magyarnak és románnak ez az litóbbi a feladata és hogy ebben a közös misszióban ennek a két népfajnak találkozni kell. Fájdalmas tehát a gondolat, hogy a román nép kipróbált vezetőiétől megfosztatott, de a kormányelnöknek sokkal nagyobb a bizalma ugy Ferdinánd királynak, mirít Románia vezető államfér fiainak politikai belátásában, semhogy attól tartana, hogy orosz aknamunka által nagyranövelt áramlatok nyomása alatt olyan kalandokba sodorhatnák Romániát, melyek egyaránt kompromittálnák Románia becsületét és létérdekeit és ezt az országot végveszélybe döntenék. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Gaiicia visszafoglalása. Krakóból jelentik a Budapesti Tudósítónak: Északon elért sikerekről a Nova Reforma a kővetkezőket jelenti: Az orosz offenzíva a Rozvadow—Mielec—Otsinov közti vonalon teljesen megtört. Az oroszok a Dunajec folyótól keletre vezető irányban visszavonulnak. OHenzivánk a Visztula balpartján nagyszerűen alakul. Kielce és Csucia között az oroszok majdnem egészen eltűntek. Pánikszerűen futottak Ivangorod irányában. Hir szerint ezen a vidéken három orosz hadtest és két lovassági hadtest állott. A Visztulán való átkelés utáni harcok két napig tartottak és nagy sikert hoztak számunkra. Megindult a vasúti forgalom Galíciában. Krakó, október 10. A Nova Reforma közlése szerint a krakó—lembergi vonalon a vasúti forgalmat Tarnovig ismét felvették. Számos tarnovi és környékbeli menekült, a kik Krakóban tartózkodtak, visszatért lakhelyére. fiir szerint a legközelebbi napokban a vasúti forgalmat Rzeszovig terjesztik ki. ÉHÍNSÉG FENYEGETI VARSÓT. Krakó, október 10. Varsó zsúfolásig megtelt a nyugati kormányzóságoktól ideérkezett menekülők ezreivel. A nagy élelmiszerhiány miatt a várost éhínség fenyegeti. Egyes cikkek drágasága óriási, éppen ezért a munkások tömegében forradalmi a hangulat. Antwerpen a németeké. Berlin, október 10. A hollandi lapok Antwerpen bombázásáról a következőket írják: Az eísö német gránátok Werchen elővárosba és Suremberg városrészbe estek. A bombázás közben több polgár megsebesült és életét vesztette. A németek éjjel egy óráig a város déli részét bombázták, azután Antwerpen északi és északkeleti részére került a sor. A város északkeleti részén vonat állott készen, hogy a tisztviselőket, ha szükséges, Hollandiába vigye. A németek hatalmas csapatainak az volt a főtörekvése, hogy a város birtokukba kerüljön. Mindkét részről szinte hihetetlen hősiességgel küzdöttek. A menekültek beszélik, hogy a gránátoknak rendkívül erös gyújtó képessége volt, ahol lecsaptak, rögtön tüz támadt. Berlin, október 10. Antwerpen makacs ellentállását egyhangúan Anglia bujtogatásának tulajdonítják. Még a hét elején is érkeztek angol katonák és ágyuk Antwerpenbe. A belgák a vár déli részét védelmezték, mig az angolok a keletit. Az angolok igen hősiesen viselkedtek, még sem tudtak elleníállni a német rohamoknak, amelyeket Besseler tábornok vár-mü-szakértö parancsnokolt. Tegnapelőtt éjjel 12 órakor kezdték a várost bombázni. Az antwerpeni lapok már azt reggel jelentették, mire a lakosság tö-k megesen elmenekült. A bombázás megkez-" dése után a város több helyen égni kezdett. A középületek nagyon megrongálódtak. Másnap reggel még nagyobb volt a pánik. Mindenki a hollandiai határ felé igyekezett. MIÉRT MENEKÜLT A KIRÁLYI PÁR. Berlin, október 10. Albért király és a felesége nem akartak elmenekülni. A miniszterelnök nézetük megváltoztatására bírta őket a következő érveléssel: — Ha felségtek itt maradnak, ebből az országnak semmi haszna nem lesz. Mert mi történhetik? Királyunk megsebesül és fogságba jut. Ez a nemzetre és a hadsereg harcképességére bénitóbban hdtna, mintha Antwerpen elesne ... De ha elmenekül, még használhat hazájának. A király és a királyné egy szürke automobilba ült. Mikor a tömeg meglátta őket, éljenezni kezdett. A királyné sirt. A király komoran nézett széjjel és némán szalúiált. A szürke automobil a hollandiai határra vitte őket. A király azzal a gondolatiul távozott, hogy Antwerpen még hétekig tarthatja magát. Nem sejtette, hogy néhány óra múlva a betgák „nemzeti bástyáján" német lobogó fog lengeni. AZ UTOLSÓ ÓRÁK. Berlin, október 10. Hágából jelentik a Vossische Zeitung-nak: A -belga gépfegyverek erős tüzelése .nagyon megnahezitette volt a németeknek a város bevételét. Ezalatt azonban a belgáik is rendkívül sokat szenveditek a németek nehéz ágyúitól. A mérnetek egyes épületekben helyezték el gépfegyvereket -és onnan tüzeltek .a Netee melletti tüzvonalra. Midőn a belgák ezt észrevették, levegőbe röpítették a magas épületeiket. A belgák minden törekvése arra irányult, hogy a Gcntte.1 valö összeköttetést déli irányban fentartsák. OROSZORSZÁG TARTALÉK CSAPATAIRÓL. Kopenhágából jelentik: Párisi híradások szerint Oroszország már minden rendelkezésére álló haderőt a harctérre küldött. A lapok azt irják, hogy Oroszországnak már nincs katonája és ezért nem bírja csapatai hiányát pótolni. Az oroszok Hindenburg ellen A „Norddeutsche Allgemeine Zeitung" közli a „Nieuwe Rdtterdamische Courant" harctéri tudósítójának leírását, aki a nagyvezérkar meghívására utazott Kelet-Poroszországba, hogy megnézze a csatateret. Tegnapelőtt éft az orosz határszélre, ahol ép aj nagy ütközetnek volt a szemtanuja. Erről az ütközetről a következőket irja.\ — Uj orosz haderők közeledtek KeletPoroszország felé, melyeket a némát csapatok föltartóztattak. Amennyire a szemem ellát, a csata mindenütt orosz területen folyt. Tegnap, azaz október 8-án Virballennél délkeletre voltunk, ahol nehéz ütegek harca folyt. Az oroszok nehéz ágyukból lőttek, amelyeket Kowno várából hoztak, de nem birtdk eltalálni a nagyszerűen eltakart német állásokdt, ezért a német részen alig volt valami veszteség. Egy orosz támadás rettenetes eredménnyel végződött az ellenségre nézve: fiatal orosz katonák holttestei halomszámra feküdtek a csdtateréken, még pedig a tűzvonalban, ugy, hogy el sem lehetett szállítani azokat. Az oroszok rohamot intézitek a németek ellen és kétszáz méternyire közelít éft ék meg őket. Ekkor azonban a német gépfegyverek utolsó szálig lekaszálták őket. Amikor közben odaérkeztünk, katonákat már nem láttunk, csupán gránátok dördülését hallottuk. Ezután azt láttuk, hogy egymás útán gyuladnak ki szénakazlak, majorok és körül fekvő falvak. oss ÉTTEREM ÉS NAGY SÖRCSARNOK SZEGED, DUGONICS-TÉR 11. sz. I „egkellemesebb nagyterasszal Csaiáilofs ás ssaloiaázsiesiioli la'álftozö íielye. m üapl ás haul abonneiasek. Bitan italon. * EipeMiaiFOsínitaoho! • Psoios iszolgis. Naponta ERDÉLYI KALMAN elsőangu zenekara játszik felváltva ! a>