Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-11 / 258. szám

Szeged, 1914. október 151. UÉLM AGYARORSZÁG a Meghalt a román király. Budapest, október 10. Bukarestből ma délelőtt távirat érkezett a budapesti városházára, amely azt jelenti, hogy Károly román király ma reggel hét órakor régi gyomorbajában meghalt. A miniszterelnökségi sajtóiroda a király halálhírét megerősítette. Budpest, október 10. Komoly politikai körökben, amelyekben a román viszonyokról hitelesen tájékozva vannak, az a meggyőződés, hogy az elhalt román király utódja Ferdinánd, az ö nagybátyjának politikáját fogja követni. Ferdinánd herceg abban a politikai iskolában nőtt föl, melyet elődje olyan komoly államférfiúi éleslátással követett és amely politika Romániának a hármasszövetséghez való benső és baráti viszonyában látja Románia boldogulásának útját. Románia uj királya alatt is kétségtelenül fel fogja tartani a 3-as szövetséggel való baráti politikáját. (Közli a mi n isz tere! nőksé g sajtóosztál ya.) Az elhunyt román királynak itt közöljük életrajzát, amelyből kitűnik, hogy I. Károly mindég népének érdekeit tartotta szem előtt és egyike volt a legbölcsebb uralkodóknak. Károly Eltel Frigyes Zephyren román király Antal hohenzol térni herceg másodszülött fia szül. Sigmiaringenben, 1839 ápril 20. A bonni egyetemet látogatta és azután a porosz hadseregbe lépett, melynek soraiban részt, veit az 1864. dán háborúban. A II. gárda-dragonyos.ezredben szolgált mint kapitány, midőui a Bratiamu János szaván Múló román párt (Cusa bukás;a után) a román trónnal megkinálta. Bismarck ezt a kandidaturát a kitörő félben levő osztrák 'háborúra való tekintetből élénken pártolta és 111. Napoleon császár is titokban helybenhagyta. Blikinbeu Oroszország gyanúval fogadta e jelölés hirét és. még akkor sem nyugodott meg abban, midőn 1866. ápril 20-án megejtett népszavazás alapján a szervező nemzetgyűlés Károlyt május 13. Románia örökös fejedelmévé megválasztotta. Károly május 22. Bukarestbe vonult. Miután július 12. az uj (belga minta nyomán kidolgozott) alkotmányra megesküdött és. trónját némileg .megszilárdította, valamennyi nagyhatalom és porta is (1866. ckt.) elismerte fejedelemnek. Helyzete mindazonáltal nem volt irigylendő. 10 évig tartott, mig a pártok közötti szenvedélyes versengés a hatalomért valahogyan lecsendesedett. Károly előbb a „vörös" pártra 'támaszkodott, melynek a .feije, Bratianu .1. •egyrészt részrehajló párturalmat vitt és gyűlöletessé tette magát, másrészt óriási befektetésekkel és Strousberg által eszközölt vasutépitkezésekkel az ország pénzügyi hitelét alaposan megingatta. Amennyiben pedig bolgárokkal és az erdélyi oláhokkal is kacérkodott, a portának és Ausztria-Magyarországnak gyanúját hívta ki maga ellen. Károly király ezekből az okokból miniszterét 1878 nov. ei'bocsájtotta, de sem a Cogalniceanu somi a Costaki-Epureano-kabinet nem- bírta magát sokáig] femtartani. Az 1870—71-ik.i németfrancia háború napjaiban és a Strousberg pénzügyi bukása következtében támadt forrongás idején a németek elleni1 gyűlölet cíy fpkra hágott, hogy 1871 márc. 22. Bukarestben orosz kéztől szított mozgalom támadt, mellyel szemben Károly király lemondással fenyegette az országot. Ez a fenyegetés meg is tette hatását, a nyugalom! helyre állott és a Ghika-minisztérium helyébe kinevezett Catar gin-kabinet munkához láthatott. 1872—76ban kiépült a vasúthálózat, a pénzügyi helyzet, pedig a dohánymonopolium behozatala által •tetemesen javult. 1876. azonban a pártmozgal1miak megujultak, az 1877—78. orosz-török háború pedig komoly válság küszöbére sodorta az országot. Miután a Konstantinápolyban! tartott kongresszus. Románia semlegességét kimondani vonakodott. Károly király kénytelen volt az oroszokkal szerződésre lépni és azok átvonulását megengedni. A porta ebben a szerződésben a párisi béke megszegését látta és igy történt, hogy az áldatná partján (Kalaíatnál) felállított román, tüzérség és török monitorhajók csakhamar egymást lőni kezdték. A román képviselőház erre máj. 21. Románia függetlenségét mondotta ki. Magában a háborúban a románok eleintén nem vettek részt, sőt Gorcsakov orosz kancellár sértő gúnnyal utasította vissza Károly király által felajánlott fegyveres segélyt. De midőn az orosz hadsereg Píevnával sehogy sem tudott boldogulni, II. Sándor cár segélyt kért Károly fejedelemtől, ki erre 3 dandárral Plevna előtt termett, több rohamot intézett az Oszmán pasa által hősiesen, védelmezett erődítések ellen és végre nagyban közreműködött. PJevnának bevételében (dec. 10.). A háború befejeztével a háladatlan oroszok arra kényszeritették Károlyt, hogy Besszarábiáért a posványos Dobrudsát vegye cserébe; a berlini kcng.re.szszus helybenhagyta ezt a méltatlan alkut. 1879. megkapta a Szt. István,-rend nagykeresztjét. 1880. Károly a trónörökösöd,és,t rendeztette, amidőn a képviselőház öccsét, Ferdinánd herceget nyilatkoztatta utódának. 1881 márc. 26. a képviselőház és a szenátus Károlyt egyhangúlag Románia királyává kiáltották ki; a király és a királyné koronázása május 22-én ment végbe és az európai hatalmak kivétel nélküli ismerték el az uj királyságot. E helyen csak azt említjük fel, hogy Ausztria-Magyarországgal a 80-as években kitört viszályok és, a vámháboru nemsokára békésen kiegyenlítettek. E viszályok egyrészt az Al-Dunán való szabad hajózás kérdése miatt támadtak, mely ügyben Andrássy Gyula gróf 1881. eredménytelenül járt Sin,a,iában; másrészt a mezőgazdasági versenyben gyökeredztek. Elvégre azonban e szomszédok újra vámszerződést kötöttek egymással és a Duna-kérdésben, nemkülönben a vaskapu szabályozásában is egyetértésben állapodtak meg és azóta a köztük fennálló barátságos viszonyt nem zavarta semmi sem. Az ujabban Erdélyben keletkezett román nemzetiségi mozgalommal és a román liga izgatásaival szembein Károly király kifogástalan magatartást tanúsított, sőt a liga törekvéseit több alkalommal kárhoztatta. 1891 máj. 25. uralkodásának 25. évfordulóját ülte meg. Károly király neje Erzsébet wiedi hercegnő, a hires Carmen Sylva, kit 1869. nov. 15. vett nőül és kivel 1894 nov. 18. ülte meg eziistmienyegzőjét. E házasságból 1870-ben egy leányka született, Mária, ki azonban 1874, elhalt. Károly ögsese az 1880. trónörökösnek kiszemelt Ferdinánd 1892. Máriával, az edinburgi herceg leányával kelt egybe, mely házasságból mostanig két gyermek született, Károly és Erzsébet. HÍREK oooo Adakozzunk a Vörös Kereszt Egyesületnek ! Segítsük a hadbavonultak családjait és az elesettek hozzátartozóit! Kass János. (Saját tudósítónktól.) Jubileumot, sem tart, királyi kitüntetés sem érte, a. harcmezőn sem követett. ©1 hősi cselekedetet és mégis a nevével ékesítjük ezt a pár sor írási. Most, amikor harci eseményekről szóló t adásit ások 'foglalják le a lap majdnem minden hasábját, érezzük, ibcgy szükség van arra is, hogy a polgári erényeik, kötelességteljesitések megnyilatkozásainak is szenteljünk egy pár sort, hogy megemlékezzünk azokról is, akik itthon teljesitik hazafias kötelességüket, akik itthon harcolnak egy szintén, nem ismerétien ellenség: .a nyomor, a nélkülözések ellen és akik felszárítani igyekeznek ;a könynyekűt, elviselhetővé tenni az ellenség golyója által okozott fájdalmakat, akik erőn felül is éreztetni tudják a szivük jóságát, minden feltűnés nélkül, csöndben, zajtalanul, egész emberek módjára. Ilyen egész, szívbeli ember Kass János, Régi, hasznos polgára a .városnak, akit nemcsak itt, ahol eddigi tevékeny életének minden mozzanata lezajlott, tisztelnek, becsülnek és; szeretnek, hanem szerteszét az országban mindenütt, ahová elkerült egy diáik, vagy egy olyan ember, aki részese volt jótékonyságra. hajló szive megnyilatkozásának. Ha áll. az ősi dietuin: kétszer ad, ki rögtön ad, akkor Kass János igen gyakran igazolja ennek a mondásnak az igazságát. Nemcsak ad és> rögtön, hanem másokat is rászorít az adakozásra, mert elementuma a jöttévé©. Akkor boldog, ha sikerült egy-egy nyomorkön nyet felszárítani, ha embertársain segíthet, hia előidézője .lehet annak az érzésnek, ami a nincsetlenség eloszlatása nyomán keletkezik. , Nem dúslakodik kincsekben, a szivén kívül, még vagyonosnak sem mondható, de nem igen, .alkad milliókkal rendelkező ember, aki annyira kötelességének, élethivatásának 'tartami a jót tevést, az elesettekről, az élet és a háború sebesültjeiről való gondoskodást, mint ő. Játtevés ed nem céllal tevődnek, de okkal. Nem vár senkitől, semmit, se elismerést, se, köszönetet; az adok, hogy adj elvét sem vallja, csak. emberséges érzését követi, a szivét szólaltatja meg és boldog, hogy az érzése párjára lel abban az érzésben, amit a se- 1 gélyezettek érezhetnek. Évtizedek óta patrónusa azoknak a távol vidékről idekerült, szegénysors,u diákoknak, akik a. középiskolákat itt járják, azoknak a nemzetiségi tanulóknak, akit itt, ebben a tősgyökeres magyar városban sajátíthatják el a magyar szót, akik itt szívhatják magukba a makulátlan magyar érzést, a szent hazaszeretetet. Évenként húsz-harminc diák kap helyet- az asztalánál, ott izes falatokat és ezek ifnnnimiu ri«f i» mA és miNDEN NAPlummml' , MB!B9 KOSSUTH llli-^ — kerülnek bemutatásra fíhihus fehcsi iómm im zenekara muzsikéi.