Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-29 / 276. szám

mm v 4 DKLMAGY AE0K8ZÁ & Szeged, 1914. október 29. — Mit akarnak? — Ostendébe megyünk. — Forduljanak vissza! Az egyik utas elmondta, hogy a belga seregbe akar beállni. Előszedtük az útleve­leinket. Hiába. A katonák egyszerűen vissza­lökdöstek. Nem is tárgyaltak többet. Idege­sen, némán kémlelték: a ködös, sötét vidéket. Mintha attól félnének, hogy az elmosódott, szürkülő lombú fák hirtelenében német ulá­nnsokká változnak. Megindultunk visszafelé. A vonat mái­nem volt az állomáson. Nem is indult több. Ostendébe senkiinek nem szabadott bemenni. Mi öten mentünk tovább a pocsolyás ország­úton Blankenberge felé. Az egyik belgának adtaim egy hollandi forintot, hogy hozza a brüsszeli asszony ' (táskáját. 'Körülöttünk nyüzsgött, tolongott a népvándorlás. Egy alávaló spekuláció áldozatává esett, nyomo­rult, szerencsétlen nép menekült. Mindkét flamand tartomány lakossága ott rohant, jaj­veszékelt az országúton. A nehéz, erős flan­driai lovak is kimerülten emelgették a lá­baikat. Megeredt az eső és egyhangú moraj­jal zuhogtak a kövér csöppe'k. Két fiatal pap a kezében vitte a táskáját. Egy fiatalember a hegedűjét hozta a -vállán. Egy fehérruhás, kivágott cipős fiatal leány közönyösen, fá­sultan lépett bele a mély pocsolyába. Gyé­mánt nyákékes, elegáns hölgyek hallgatva gázoltak át a locs-pocson, piszkosan. Egy asszony egy szép, szines virágú vázát cipelt a vállán. Sokáig tanakodott, hogy mit ment­sen meg: a ruháit, vagy a szőnyegét. Végül is a vázát találta legbecsesebbnek. Az eső szünet nélkül zuhogott. A brüsz­szeli asszonyka cipője rongyos volt, a fá­radtságtól már lépni i:s alig tudott. A karo­mat ajánlottam neki. Rám támaszkodott és édesen mondta: kedves barátom. Egy asz­szony egy összecsukott ágyat cipelt magá­val. Végül nem birta tovább, letette az ut közepén, ráült és elkezdett keservesen sirni. Körülötte részvétlenül nyüzsögtek az embe­rek és sürü cseppekben hullt az eső . . . Egy faluban megpihentünk. Kaptunk ká­vét és egy nagy kalácsot. Azután mentünk tovább. Sötét éjjel volt már. Végül egy kis falu templomában találtunk szállást. A földre hat sorban szalmát hintettek, a menekülők elözönlötték minden kis helyet. Miellettünk egy fekete selyemruhás hölgy feküdt a szal­mán, kimerülten, sárosan. Egy padban egy .kövér férfi ült és aludt. A szalma hangosan zizegett a mozgolódó emberek alatt, a le­vegő tűrhetetlenül nedves volt és meleg. Mé­gis azonnal elaludtam, amint lehajtottam a fejem. Reggel korán felkeltem. A brüsszeli asz­szonyka mélyen aludt, kimentem az utcára és egy pocsolya vizében megmostam az ar­comat. Az állomásra mentem, de vonat nem indult. Gyalog indultam el az országúton. Egyszerre egy vonat robogott el mellettem, rogyásig megrakva menekülőkkel. Vissza­mentem az állomásra és vártaim két, három óra hosszat. Végre megint jött egy vonlát. . Egy nyitott teherkocsiba befurakodtam. Mel­lettem állt egy belga katona, fegyverét vál­lán hozta. Egy férfi valami viccet mesélt el, az antwerpeni ostrom napjairól. A körülállók nevettek és ők is mondtak uj vicceket. Az egész uton nevettek. Sluisban a belga ka­tona kiszállt és megkérdezte: Hollandiában vagyunk? — Igen. Meg volt mentve. Egy hollandi katona lépett hozzá és udvariasan elvezette. A belga menekültek nem is néztek oda; valamennyien természetesnek tartották ezt a gyávaságot. A kis hollandi várost tel­jesen elöntötték a menekülők. Az utcákon, a templomokban, az iskolákban, a csatorna kis hajóin szalmát hintettek el ós mindenütt em­berek hevernek, alszanak. r'.l!Sfl*aSBOaS*BBBBBUBnBaBBBBBBBBBnilI»B!»l»BBBBHRSBnBniS» Hozzájárulhatunk sok könny feíszáritásához, ha varrási, javítási és kötése munkáin­kat a feministák varrómühelyében ren­déljük meg. Igazgató VAS SÁNDOR. Telefon 11-85. EQBWBBBBI3flBBBBBBBBBBBB8BBBBBQBBBBBflBBBBBBSSBBB&B88SB 5^%!SSIB£XB8aaaB B 11 Dráma 3 felvonásban -BBBBBaBBBBB HÍREK - oooo A magyar és lengyel testvériség. 'Eszter házy iGyula gróf a lengyel légiók parancsnokához a; következő táviratot in­téz/te: — Nagy örömmel üdvözlöm az önök csa­patának első fegyvertényét. A hő® csapatot akkor 'volt alkalmain imlegosudálni, mikor a. hegyi uton az ellenség el-len vonult. A len­gyel vér, mely a iközüs cél érdekében, ismét folyt magyar területen, ujiból megpecsételi a.zt az ősrégi szövetséget, mely a lengyel és a magyar Sziveket már évszázadok óta össze­köti. Éljen! Durski altábornagy, a lengyel légiók pa­rancsnoka .az üdvözlő táviratra a Pester Lloyd hasábjain a következőikig válaszolt: iMéltóságois uraim! Igen 'tisztelt gróf! Mi­után nekem nem sikerült, begy az ön jelen­legi tartózkodási helyét kipuhatoljam, en­gedje meg, Igen tisztéit gróf ur, hegy meleg­hangú táviratára ezen a helyen válaszolj aik és köszönetet mondjak, különösen azokért a meleg szavakért, melyeket méltóságod a len­gyel légiókról és a lengyel harcosok hagyo­mányairól mondóit. Sajnos 1 ellne tetten volt, hogy Magyarországra viailómegérkezésünk al­kalmával ,a magyar népet és annak diadal­mas hadseregét üdvözöljem. Ahogy derék ifjú katonáira elhagyták a vasúti kocsikat, azon­nal hadba szállottak, azonnal részt kellett venniük az országban szerte csatangoló ko­zákhord ák elűzetésében. — Természetes, ihogy igy nem maradt kellő fiidőm arra., bogy üdvözlő szavakra, gon­doljak. Azonban azt bliszem, hölgy a legszebb üdvözlés mégis csak aiz ta sok sortűz volt, me­lyet a Kárpátok álján a tömegesen menekülő ellenségre leadtunk. Ezeknek a. lövéseiknek a •visszhangja ©dk száz .mértföldre elhallatszik majd és sok ezer magyar és lengyel szivet hoz majd rezgésbe. A mi győzelmes előhala­ö'álsmnk, mely .a császári és királyi hadaik tá­mogatásával történik, a két nemzet régi, ki­próbált szövetségének ujiból való megpeesé­tjelése, felújítása annak a hagyománynak, mely olyan alakokat és olyan hőstetteket-tud feknUtáni, mint III. László Várnánál, Bá­thory István Piloicknál, Szobieszky János Bu­dáinál, Bem József tábornok Erdélyben. Éisizaikmagyarország a belhatolt oroszoktól meg van tisztitiva — most azután arról van .szó, hogy ia ilengyeíl földről fis lerázzuk a moszkovita ágát. (Reméljük, hogy a. lengyel ós magyar katonák testvéresiilése itt is fé­nyesen. megállja a helyét. — Fogadja igen tisztelt gróf ur kiváló nagyrabecsülésem kifejezését, mellyel 'va­gyok Durski, .altábornagy a. lengyel légiók parancsnoka. — Figyelmeztetés a népfölkelőhöz, A szegedi katonaügyoisztáily az alábbiak közlé­sét kéri: A 24—36 éves népfö'lfcelők közül töb­ben nem jelentkeztek meg összeírás végett a katonai ügyosztálynál a megbatározott idő­ben. Ezeket figyelmezteti ia tanács, hogy pén­teken, szombaton ós vasárnap még jelent­kezhetnek. Akik .ezt a jelentkezést is elmu­lasztják, azok büntetésnek teszik ki magukat. — Uj kórházak alakulása. Legutóbb 2800 sebesült érkezett Szegedre. Mivel a sebe­sült katonák elhelyezése colijából ujabb fiók­korházra. van szükség, enüe'k fölállitásáról ma délelőtt Cicaricis Lajos dr. főispán e'lnök­lésével a városházán tanácskozást tartottak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom