Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-29 / 276. szám

(Szeged, 1914. -október 29. DÉLMAGYARORSZÁG amelyre a diákinternátuisdk vezetőit is meg hivták, A tanácskozás során felmerült az az eszme, kegy igen alkalmas1 lenue kórtház ré­szére a Boldogasszony-sugáruton levő vas­utas-internátuiS, amélylben hatszáz ágyra .van hely. Ezt a diákotthont be is rendezik kór­h áznak. Az internátusok igazgatói vala­mennyien készieknek nyilatkoztaik a vasutas­diákotthon tanulóinak élválllálására. A tanu­lóknak olyant áron adnak ellátást, amilyent a vasú tus dn tornát usiban fizettek. Más négy­száz sebesültnek való kórlházat a rólknsi elemi iskolában rendeznek be, A,z iskolát eddig •kaszárnyának liasználták. :A katonáikat most majd az újszeged! kenderaka'déimiáhain helye­zik el, mert az intézet rövid Idő alatt elkészül. — Az igazi magyar. Arany betűkkel írott ódában1 kellene meigemtáfceznii egy de­rék, hatvünkét esztendős magyür iöúlmivős­ről, akinek hét fia szolgál kibontott zászló alatt a haza és1 a Ikliirlály 'védelmiére ,s aki' ma­ga is oda Ikiivánkozik, Ihogy ő ás kivegye ré­szét a dicső küzdelemből, Az öreget Nácsa. Imrének hívják és iMosmicán lakik. Kiszolgált katona és a csendőrségnél ás eltöltött pár esztendőt. Tizenegy .gyerlmeke van és pedig kilenc fiu és kiét leány. A fiuk (közül hat már régfbbep szolgál, ai hetedik vádig Mgnci\p vo­nult be. Az öreg azionban egyetlen egy fcöny­nyct sem hullatott el fiai után, egy panasz­kodó' szót sem .ejtett, ihanem kijelentette, ihogy -nem .akarja, hogy fiai különbek legye­nek nála és: harcoljanak a- háborúban, ő pe­dig idehaza üljön, tétlenül. Nagy elhatározás fogamzott meg az öreg, derék Nácsa Imré­ben és önkéntesnek jelentkezett . . . Áldja meg a magyarok Istene az ilyen igazi faj­magyart, aki hét harcossal gyarapította se­regünket s még azt hiszi, hogy nem hozott elég áldozatot a hazáért, hanem magát is oda akarja még adni a szabadság oltárára. — Még előbb kapta. . . Ifjabb Wekeríe Sándor nyáregyház! gazdaságában gaboná­val teli zsákokat- rak kocsira egy mokány magyar gyerek. — Te, Miska, hát te hogy kerültél haza? — ily szókkáI fordul 'hozzá gazdája — hisz te katona vagy? — Istállóm, megjöttem kicsit keresni... — Keresni? Hát az csak ugy megy, azért hazaeresztenek, — faggatta (földesura. . — Hát, istállóim, mögliittek, s ezt mond­ván, feltűri az ingűjját, s a könyöke fölött nagy szúrt seb frissen (hegedt .nyomai voltak láthatók a mi aaanlbam azért nem szolgált a súlyos 'szitok emelésének akadályául. lElimondja azután, ihogy Ravaruszkánál kapta a szúrást kozák dárdától, de ő sem maradt adós. Jó borralvak) ütötte erre a sebesült mar­kát. 'Amint igy meghatottan szemléli a gazda a sebesült katona szapora munkáját, s ami­kor -egyik teli zsákért lehajol a legény a. földre, hátul a nyaka alatt egy másik nagy sebforradás látszik .háromszor akkora, mint a ravaruiszkai. — Az Istenért, hát ezt hol kaptad, — kiált föl szánakozva, a legény gazdája, amire ez jelentéktelenséget jelentő kézmozdulattal ekiként felél: — Ezt a másikat még előbb kaptam, nagyságos ur! — Kolerás katona Szegeden. A szegedi tiszti főorvosi hivatal ma táviratban értesí­tette a belügyminisztert, hogy Iván Tamás 33 évfs, 7-ik honvéd .gyalogezredben közka­tona október 26-án éjjel kolera betegen ér­kezett Szegedre. Ivánt a kolera-barakban ápolják. — A szerajevói szerb foglyok. Szera­jevóból jelentik: -Az ideszálliiott szerb fog­lyok nagy része török imaszönyegekikftl vé­dekezik a hideg ellen. Nyilvánvaló, hogy eze­ket az értékes szőnyegeiket jómódú mohame­dán vidéken rabolták. Miivel vallásos szer­tartáshoz szükséges kelléket zsákmányolni nem szabad, a fogságban ezeket a szőnyegei­ket elszedik tőlük s majdan a kifosztott mo­hamedánoknak juttatják. A sízeríb foglyok most leginkább a nagy hidegre panaszkod­nak, mivel téli hadjáratra nem szerelték fel őket. Az ujabb fcgolyiszállitásOk miatt a •Szerajevóha eddig internált hadifoglyokat továhib viszik a monarchia belsejébe. Vasár­nap 200 szerb foglyot irdiitottak útnak Ma­gyarországra. Közülök a rangban legidősebb Stancsics Gyúró kapitány — kísérő csapa­tunk vezetőjének igen megköszönte azt a hu­mánus bánásmódot, amelyben a foglyok a várban, a sebesülték a tábori kórházban ré­szesültek. — A Szegedi Vörös Kereszt-Egylet katholikus kórháza részére ápolónő sürgőben felvétetik. Somogyi-utca, 'Katholikus kör he­lyiségében. A felebaráti szeretet szövetsége. A fellelbarát,i szeretet szövetsége, mint, kü­lönálló működést a szemérmes .szegények tá­mogatását tűzte ki feladatául, egyébként pe­dig támogat minden olyan szegedi törekvést, amely a közjónak előmozdítására, a feleba­ráti szeretet jegyében szolgál. A sebesültek részére készített tépós köz­ben elhatározta, hogy a Had,segitő-bizottság sagitő társául szegődik s a beállt hideg időjá­rás következtében szükséges melegruhákat, s hósapkákat készit tömegben. A legrövidebb ,idő alatt körültekintő' gondossággal besze­rezte a meleg alsó ruháikhoz az anyagot ós következett a lelkiismeretes pontossággal végzett szabás és varrás, amelyben részt vet­tek: Boro&s Józsefné, özvegy Budinszky Er­nőné, dr. Faragó Ödönné, Gyuritza Sándorné, H-ausner Adolfné, Janiky .Annuska, Jezer­niczky Ako-sné, dr. Kelemen Béláné, dr. Kó­kav Irtvánné, dr. Kovács Józsefné, Magay Lajosné, Molnár Elemérné, Nagy Aladárné, dr. Orkonyi Edéné, dr. Szele Róbertné, dr. Széli Gyuláné, Temesváry Józsefné, Uray Zoltánná, Vajda Sándorné, Vén András ne, Wolf Irma. , Hósapkákat, ütér melegitőket kötöttek: Andrássy Ferencné, özv. Bakonyi Károlyné, Kelemen Kálmánná s leányai, dr. Perjéssy Lászlóné. Dr. Arany Károlyné pedig szíves volt a pamutnak szétosztását azok részére elvállalni, akik , munkájukkal működtek közre. Hálás köszönetünket fejezzük ki Pap Á német haditengerészet aogo! világításban. Az 'angolo-k)n|alk niagy érdleke volit szö­yettségesei'ket flottájuk dteiáKlhafefkpságá­bain való hitükben nemCsialk meghagyni', de abban még i,s erősitenii, mert — ós' ez par:a­dökszoninak látszik — ép 'a 'Jlat tájukat féltik a mémle-t flottáitól. Már évitizieidieik óta aggódó féltékeny fi­gydlamimel kísérik (a német birodalom ipa­rának, tengeri fcereskedelmlénak és. főleg utóbbival lépést tartó Ihiaditelngeirés-Zeltlénék csodálatosan rohamos1 fejlődését. A „M'ade ín Oeirimiany" jelzés, amelyet az angolok, :a piacaikra kerülő üélmieit áraikra rákéh/yisziöri:­tettek é's 'aimelye'1- azokat -oninam kizárni re­miéit ék, a néim-et ipar -díadiallijdivényie lett, ia imieily alatt nemcsak laz angol gyarimlatokon, de még az lanigiol- hazai piacokon 'is sikerrel' vette M a yiersenylt' laz angol iparral, aimíely­lyel: .szemibein imilndliinfcább tért hódított. Igy a némiet -ipar és tengeri kereskeidleHem az ian­gol viilágkoresikedelimlet, a inémiat hadlitenge­részelt az angolok tengeri hegemóniáját ia legikiomo'lyialbban veszélyeztette. És miivel bé­kés eszközökkel! képtelenek voltak a német törekvéseket ellensúlyozni, az angol intéző körökben! és lassankint az angol1 nemzetben is imieigimgathatatlan meggyőződéssé érlelő­dött az a gondolat, hogy a németekkel fegy­vercsen kell leszámolni. -Ugy gondoltak erire, hiiwt ahogy az ember a halálra gondol; — •tudták, hogy be kell következnie a nagy le­számolásnak, de félitek is- tőle' — és neim ok bMkiil, ment tudták, hogy dlacána flottájuk hatalmas' fölényéinek, nagy hátrányban 'vtatr­niak a németekkel! szemben. Mert ha egyedül szállnak siikrü a németekkel.{ a legkedvezőbb esetben is csak a némát flottát tudták v'olna tönkre tenni, ezzel pedig a méimiet biro-daloim hatalmát, -amely annaik Ihiatalm'as szárazfölli­di 'hadsieregéln. alapszik, egyáltalán meg nem törték volna, mig ellenben, ha a német flottá­nak sikerül az angolt érzékenyed megkárosi­tdríi, — amely aggodalom, mii itt laZt a be­következett események most élénken igazol­ják, íiiera volt alaptalan, — ugy az angol vi­léglnaMajom, amelynek hatditmá kizárólag al flcttMn nyugszik, körnoly válságba kerülhet. De viszont iaZt isi tuldlták, hogy minél tovább bailloigaitják á leszámolást. annál kétséges ebb lesz annaik kilmleneitelie r'ájulk nézve, imier.t an­nál eirősebb ilasiz ia német flotta. Imié a .nagy angol világbíró dallom poliíi­- kajának a- kulcsai. A németektől való rettegés csakhamar arrla kén yszerii tette -a flotta íhatalmiábau el­bizalkodötit és ai „splandidi isolátiom" politi­kájával kérkedő .angol nemzetet, hogy szö­vetségesek után lásson. Es hagy ímelklkoria ez a< félelem, megítélhetjük abból is, hogy kik­kel szövetkezett: a franciákkal, 'az őselfen­s'éggeil lés laz oroszokkal, akikkel Ázsiában néznek .farkasszemet. Enineik a s-zövétkezés­nek perverz voltát maguk a. szövetségesek iis éreZhietfék. Az orosz abszolutizmus szö­vetsége a polgáni szabadság, klasszikus reelm­zéféviel és- ia' forradla'llmákból született iköz­'társasággál — ezért igyekeztek azt az „En­tente" (Egyetértés') — kisebb jelentőségű fo­galmával leplezgetni, pedig a valóságban az Entente ia legkomolyabb véd- és dacszövet­séget jelenti'. A német flotta volt tehát a- legnagyobb szállka az angolok szemében-; már évtize­deik óta figyelik és foglalkoznak vele, szak­irodalmuknak, legnevesebb szakíróiknak ál­landó témája. Azonban meg kel adni, Ihogy éppenséggel neim -elfogultak, őszinte elisme­réssel hajítják imieig; zászlójukat a rettegett versenytárs, előtt, nyiltan beismerik egyes dolgokban a magúik é'imaradlottságát és ta­nulságos példakép tárgyalják amianmak elő­nyeit — és bár1 :a német flotta kiválósága' meglehetősen keilíeímetlan érzéseket idéz föü bennük, imégis jóle'ső büszkeséggel 'emlege­tik, hogy a ,német (flottáinak az angol volt a da-jlkája. Különösen imponál nekik a némiet császár szívós 'céltudatosságával és törhetet­len energiájával. A hideg angol katonák, aki­ket varázslatosan lebilincselő modorával' tel­jesem meghódított, őszinte elragadtatás hang­ján beszélnek róla. A császár pedig céltuda­tosam' kereste a kiválóbb angol- tengerészek­kell -valló bensőbb érintkezésit, hogy is,mére­teiket flottája javára értékesít se. • IDe átadjuk a szót sir Arnold White-nak, egy előkelő angol tengerészeti szakírónak, aki egy angol folyóiratnak 1904. évi. novem­beriéiben, tehát ép tiz évvel ezelőtt megjelent számában -cikkezik a nlémet ves-zeidielamfől, amleliy, sajnos, létezik. -Fejtegetésett igy ve­zeti' be: — Nincsen angol ember, aki ne csodál­ná és ne becsülné a német császárt. Azonban agilitása, bátotrlsága. élénk képzelő tehetség-e ós imagáínéletének tisztasága -nem valtak oly l

Next

/
Oldalképek
Tartalom