Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-29 / 276. szám

(Szeged, 1914. -október 29. DÉLMAGYARORSZÁG amelyre a diákinternátuisdk vezetőit is meg hivták, A tanácskozás során felmerült az az eszme, kegy igen alkalmas1 lenue kórtház részére a Boldogasszony-sugáruton levő vasutas-internátuiS, amélylben hatszáz ágyra .van hely. Ezt a diákotthont be is rendezik kórh áznak. Az internátusok igazgatói valamennyien készieknek nyilatkoztaik a vasutasdiákotthon tanulóinak élválllálására. A tanulóknak olyant áron adnak ellátást, amilyent a vasú tus dn tornát usiban fizettek. Más négyszáz sebesültnek való kórlházat a rólknsi elemi iskolában rendeznek be, A,z iskolát eddig •kaszárnyának liasználták. :A katonáikat most majd az újszeged! kenderaka'déimiáhain helyezik el, mert az intézet rövid Idő alatt elkészül. — Az igazi magyar. Arany betűkkel írott ódában1 kellene meigemtáfceznii egy derék, hatvünkét esztendős magyür iöúlmivősről, akinek hét fia szolgál kibontott zászló alatt a haza és1 a Ikliirlály 'védelmiére ,s aki' maga is oda Ikiivánkozik, Ihogy ő ás kivegye részét a dicső küzdelemből, Az öreget Nácsa. Imrének hívják és iMosmicán lakik. Kiszolgált katona és a csendőrségnél ás eltöltött pár esztendőt. Tizenegy .gyerlmeke van és pedig kilenc fiu és kiét leány. A fiuk (közül hat már régfbbep szolgál, ai hetedik vádig Mgnci\p vonult be. Az öreg azionban egyetlen egy fcönynyct sem hullatott el fiai után, egy panaszkodó' szót sem .ejtett, ihanem kijelentette, ihogy -nem .akarja, hogy fiai különbek legyenek nála és: harcoljanak a- háborúban, ő pedig idehaza üljön, tétlenül. Nagy elhatározás fogamzott meg az öreg, derék Nácsa Imrében és önkéntesnek jelentkezett . . . Áldja meg a magyarok Istene az ilyen igazi fajmagyart, aki hét harcossal gyarapította seregünket s még azt hiszi, hogy nem hozott elég áldozatot a hazáért, hanem magát is oda akarja még adni a szabadság oltárára. — Még előbb kapta. . . Ifjabb Wekeríe Sándor nyáregyház! gazdaságában gabonával teli zsákokat- rak kocsira egy mokány magyar gyerek. — Te, Miska, hát te hogy kerültél haza? — ily szókkáI fordul 'hozzá gazdája — hisz te katona vagy? — Istállóm, megjöttem kicsit keresni... — Keresni? Hát az csak ugy megy, azért hazaeresztenek, — faggatta (földesura. . — Hát, istállóim, mögliittek, s ezt mondván, feltűri az ingűjját, s a könyöke fölött nagy szúrt seb frissen (hegedt .nyomai voltak láthatók a mi aaanlbam azért nem szolgált a súlyos 'szitok emelésének akadályául. lElimondja azután, ihogy Ravaruszkánál kapta a szúrást kozák dárdától, de ő sem maradt adós. Jó borralvak) ütötte erre a sebesült markát. 'Amint igy meghatottan szemléli a gazda a sebesült katona szapora munkáját, s amikor -egyik teli zsákért lehajol a legény a. földre, hátul a nyaka alatt egy másik nagy sebforradás látszik .háromszor akkora, mint a ravaruiszkai. — Az Istenért, hát ezt hol kaptad, — kiált föl szánakozva, a legény gazdája, amire ez jelentéktelenséget jelentő kézmozdulattal ekiként felél: — Ezt a másikat még előbb kaptam, nagyságos ur! — Kolerás katona Szegeden. A szegedi tiszti főorvosi hivatal ma táviratban értesítette a belügyminisztert, hogy Iván Tamás 33 évfs, 7-ik honvéd .gyalogezredben közkatona október 26-án éjjel kolera betegen érkezett Szegedre. Ivánt a kolera-barakban ápolják. — A szerajevói szerb foglyok. Szerajevóból jelentik: -Az ideszálliiott szerb foglyok nagy része török imaszönyegekikftl védekezik a hideg ellen. Nyilvánvaló, hogy ezeket az értékes szőnyegeiket jómódú mohamedán vidéken rabolták. Miivel vallásos szertartáshoz szükséges kelléket zsákmányolni nem szabad, a fogságban ezeket a szőnyegeiket elszedik tőlük s majdan a kifosztott mohamedánoknak juttatják. A sízeríb foglyok most leginkább a nagy hidegre panaszkodnak, mivel téli hadjáratra nem szerelték fel őket. Az ujabb fcgolyiszállitásOk miatt a •Szerajevóha eddig internált hadifoglyokat továhib viszik a monarchia belsejébe. Vasárnap 200 szerb foglyot irdiitottak útnak Magyarországra. Közülök a rangban legidősebb Stancsics Gyúró kapitány — kísérő csapatunk vezetőjének igen megköszönte azt a humánus bánásmódot, amelyben a foglyok a várban, a sebesülték a tábori kórházban részesültek. — A Szegedi Vörös Kereszt-Egylet katholikus kórháza részére ápolónő sürgőben felvétetik. Somogyi-utca, 'Katholikus kör helyiségében. A felebaráti szeretet szövetsége. A fellelbarát,i szeretet szövetsége, mint, különálló működést a szemérmes .szegények támogatását tűzte ki feladatául, egyébként pedig támogat minden olyan szegedi törekvést, amely a közjónak előmozdítására, a felebaráti szeretet jegyében szolgál. A sebesültek részére készített tépós közben elhatározta, hogy a Had,segitő-bizottság sagitő társául szegődik s a beállt hideg időjárás következtében szükséges melegruhákat, s hósapkákat készit tömegben. A legrövidebb ,idő alatt körültekintő' gondossággal beszerezte a meleg alsó ruháikhoz az anyagot ós következett a lelkiismeretes pontossággal végzett szabás és varrás, amelyben részt vettek: Boro&s Józsefné, özvegy Budinszky Ernőné, dr. Faragó Ödönné, Gyuritza Sándorné, H-ausner Adolfné, Janiky .Annuska, Jezerniczky Ako-sné, dr. Kelemen Béláné, dr. Kókav Irtvánné, dr. Kovács Józsefné, Magay Lajosné, Molnár Elemérné, Nagy Aladárné, dr. Orkonyi Edéné, dr. Szele Róbertné, dr. Széli Gyuláné, Temesváry Józsefné, Uray Zoltánná, Vajda Sándorné, Vén András ne, Wolf Irma. , Hósapkákat, ütér melegitőket kötöttek: Andrássy Ferencné, özv. Bakonyi Károlyné, Kelemen Kálmánná s leányai, dr. Perjéssy Lászlóné. Dr. Arany Károlyné pedig szíves volt a pamutnak szétosztását azok részére elvállalni, akik , munkájukkal működtek közre. Hálás köszönetünket fejezzük ki Pap Á német haditengerészet aogo! világításban. Az 'angolo-k)n|alk niagy érdleke volit szöyettségesei'ket flottájuk dteiáKlhafefkpságábain való hitükben nemCsialk meghagyni', de abban még i,s erősitenii, mert — ós' ez par:adökszoninak látszik — ép 'a 'Jlat tájukat féltik a mémle-t flottáitól. Már évitizieidieik óta aggódó féltékeny figydlamimel kísérik (a német birodalom iparának, tengeri fcereskedelmlénak és. főleg utóbbival lépést tartó Ihiaditelngeirés-Zeltlénék csodálatosan rohamos1 fejlődését. A „M'ade ín Oeirimiany" jelzés, amelyet az angolok, :a piacaikra kerülő üélmieit áraikra rákéh/yisziöri:tettek é's 'aimelye'1- azokat -oninam kizárni remiéit ék, a néim-et ipar -díadiallijdivényie lett, ia imieily alatt nemcsak laz angol gyarimlatokon, de még az lanigiol- hazai piacokon 'is sikerrel' vette M a yiersenylt' laz angol iparral, aimíelylyel: .szemibein imilndliinfcább tért hódított. Igy a némiet -ipar és tengeri kereskeidleHem az iangol viilágkoresikedelimlet, a inémiat hadlitengerészelt az angolok tengeri hegemóniáját ia legikiomo'lyialbban veszélyeztette. És miivel békés eszközökkel! képtelenek voltak a német törekvéseket ellensúlyozni, az angol intéző körökben! és lassankint az angol1 nemzetben is imieigimgathatatlan meggyőződéssé érlelődött az a gondolat, hogy a németekkel fegyvercsen kell leszámolni. -Ugy gondoltak erire, hiiwt ahogy az ember a halálra gondol; — •tudták, hogy be kell következnie a nagy leszámolásnak, de félitek is- tőle' — és neim ok bMkiil, ment tudták, hogy dlacána flottájuk hatalmas' fölényéinek, nagy hátrányban 'vtatrniak a németekkel! szemben. Mert ha egyedül szállnak siikrü a németekkel.{ a legkedvezőbb esetben is csak a némát flottát tudták v'olna tönkre tenni, ezzel pedig a méimiet biro-daloim hatalmát, -amely annaik Ihiatalm'as szárazföllidi 'hadsieregéln. alapszik, egyáltalán meg nem törték volna, mig ellenben, ha a német flottának sikerül az angolt érzékenyed megkárositdríi, — amely aggodalom, mii itt laZt a bekövetkezett események most élénken igazolják, íiiera volt alaptalan, — ugy az angol viléglnaMajom, amelynek hatditmá kizárólag al flcttMn nyugszik, körnoly válságba kerülhet. De viszont iaZt isi tuldlták, hogy minél tovább bailloigaitják á leszámolást. annál kétséges ebb lesz annaik kilmleneitelie r'ájulk nézve, imier.t annál eirősebb ilasiz ia német flotta. Imié a .nagy angol világbíró dallom poliíi- kajának a- kulcsai. A németektől való rettegés csakhamar arrla kén yszerii tette -a flotta íhatalmiábau elbizalkodötit és ai „splandidi isolátiom" politikájával kérkedő .angol nemzetet, hogy szövetségesek után lásson. Es hagy ímelklkoria ez a< félelem, megítélhetjük abból is, hogy kikkel szövetkezett: a franciákkal, 'az őselfens'éggeil lés laz oroszokkal, akikkel Ázsiában néznek .farkasszemet. Enineik a s-zövétkezésnek perverz voltát maguk a. szövetségesek iis éreZhietfék. Az orosz abszolutizmus szövetsége a polgáni szabadság, klasszikus reelmzéféviel és- ia' forradla'llmákból született iköz'társasággál — ezért igyekeztek azt az „Entente" (Egyetértés') — kisebb jelentőségű fogalmával leplezgetni, pedig a valóságban az Entente ia legkomolyabb véd- és dacszövetséget jelenti'. A német flotta volt tehát a- legnagyobb szállka az angolok szemében-; már évtizedeik óta figyelik és foglalkoznak vele, szakirodalmuknak, legnevesebb szakíróiknak állandó témája. Azonban meg kel adni, Ihogy éppenséggel neim -elfogultak, őszinte elismeréssel hajítják imieig; zászlójukat a rettegett versenytárs, előtt, nyiltan beismerik egyes dolgokban a magúik é'imaradlottságát és tanulságos példakép tárgyalják amianmak előnyeit — és bár1 :a német flotta kiválósága' meglehetősen keilíeímetlan érzéseket idéz föü bennük, imégis jóle'ső büszkeséggel 'emlegetik, hogy a ,német (flottáinak az angol volt a da-jlkája. Különösen imponál nekik a némiet császár szívós 'céltudatosságával és törhetetlen energiájával. A hideg angol katonák, akiket varázslatosan lebilincselő modorával' teljesem meghódított, őszinte elragadtatás hangján beszélnek róla. A császár pedig céltudatosam' kereste a kiválóbb angol- tengerészekkell -valló bensőbb érintkezésit, hogy is,méreteiket flottája javára értékesít se. • IDe átadjuk a szót sir Arnold White-nak, egy előkelő angol tengerészeti szakírónak, aki egy angol folyóiratnak 1904. évi. novemberiéiben, tehát ép tiz évvel ezelőtt megjelent számában -cikkezik a nlémet ves-zeidielamfől, amleliy, sajnos, létezik. -Fejtegetésett igy vezeti' be: — Nincsen angol ember, aki ne csodálná és ne becsülné a német császárt. Azonban agilitása, bátotrlsága. élénk képzelő tehetség-e ós imagáínéletének tisztasága -nem valtak oly l