Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-28 / 275. szám

6 DÉLMAG Y ARQRSZÁG Szeged, 1914. október 28. összeget ma a központi einölkség ama- elismeréssel nyugtázott, hogy ,a .szegedi kerület mőndeaiikor az elsők között volt és vara, a/hoí hazafias ügy iránt áldozni és cselekedni kéli. A kerület mozgalmat indít aziránt ós1 felkéri a gyermektelen, jobb viszony cik között levő vasutasakat, hogy a hadhavonuilt, sok gyermekkel megáldott szegénysor.?u vasutasok nehéz 'helyzetén segítsenek olylkép, boigy egy-egy szegény gyermeket a háború tartama állatt vegyenek magukhoz. Az itthommaradotfaiktól ez sem lebet nagy áldozat ,a küzdőikel szemben tartozó bála fejében. Akik tehát vasutas szegény fiukat, pártfogásba venni hajlandók, jelentkezzenek a szegedi kerület elnökségénél. — Sebesültek egymás között. Egy nénimet honvéd, ki ,a franciák mülhauseni betörésénél Elszászban megsebesült és ott francia 'sebesültekkel együt felküidt a kórházban, a „Kölnische Zeiitung"-bain többek között a következeket irja: A mi sebesült francia bajtársaink... Ne.m tudom, nem nagyon bizalmas-e ez a kifejezés, de azt határozottan tudom bogy mi németek bajtársi érzesse! vagyunk a sebesült franciáik iránt s nem. gondolom, bogy a franci ;'k is másként éreznének, bárha az első napokban legalább is mutatták az ellenséges érzületet. Egy szegény ördög, aki épp oly gyámoltalanul feküdt ágyában, mint mi mindnyájan a (Havas-ügynökség hazug híreire nagyon is kimutatta, hogy ő francia ós adta a győzőt. Erre mi németek, bár francia hadifoglyok voltunk, nagyon jót kacagtunk, mert mi a francia győzelmi liirek hallatára, is lelkünk mélyéig abszolút biztossággal éreztük, bogy ezek a hirek nem igazak. Mihelyt Vautier tábornok elhagyta. Mülhausemt, teljes és 'zavartalan, egyetértés uralkodott pavilIónunkban. Mi németek a francia haderő gyors elvonulására föllélegzettünk és a franciák örültek, hogy mi nem csipkedtük őket ugy, mint, eddig ők mindet. ,A nyelvlkülömbség mellett is elég jól szórakoztunk, mert a legegyszerűbb német katonának is van anynyi műveltsége, hogy .a legszükségesebb dofl- j gokat franciául is meg tudja érteni. A franciák természetesen ezen nagyon csodálkoztak, de hasznot húztak ebből a. tényből. Igy azután úgyszólván barátság fejlődött ki köztünk. Ha közülünk 'valamelyik már föl tudott kélni, ezt az eseményt, nagy örömmel vettük tudomásul, akár német, akár francia volt a boldog halandó. A politikában is anynyira megegyeztünk, bogy mindnyájan jobbnak tartottuk volna, lh« Anglia és Franciaország nem áll Oroszország mellé, hanem Németországnak segít. , — Oh, ez borzasztó háború, borzasztó, borzasztó! Egy ábrándért, egy semmiért hare hink! S ez a. szerencsétlen Franciaország! Ezek a szavak neimesak a francia bajtársak véleményét fejezték ki, hanem mindnyájunkét. De mégis érdekes különbség volt a francia és a német fölfogás között. Mig a. franciák inkább érzelegtek és mindnyájan a szörnyű háború végét, kívánták, a németek szavaiból a tetterő s ez a gondolat csendült ki: ezt a háborút minden erővel végig kell harcolni, kerüljön bármibe, meg kell mutatni az ellenségnek, mit jelenít az, ha Németországot megtámadják. — A gránát és srapnel okozta idegrohamok. Az arcél mögötti kötözőhelyen működő orvos a. csatamezőről olyan betegeket is kap kezelésre, akiben ,a. tüzetesebb orvosi vizsgálat a legkisebb testi sebesülést sem tudja megállapítani. És ennék dacára, az ilyen embereik valóban betegek, akiben a legritkább betegségi tünetek: öntudarthiáray, járási és látási zavarok 'és bénulások, hiányos érzékelő tehetség avagy sziivgyengeság észlelhetők. Egész sorozat ilyen srapnel! által okozott idegrohamos beteget mutatott be a. napokban ,a bécsi egyetem I. dhirurgiai klinikáján dr. Marburg tanár. Ab első bemutatott beteg egy olyan katona volt, akit augusztus 31-én a kamarovi csatáiban fogott el áz idegbaj. Közvetlen mellette egy gránát csapódott le, amely átszakította köpenyét, de ő maga — lesodálatcsképen — sértetlen maradt. Két óra. hosszat feküdt ezután ájultan és öntudatlanul, amikor pedig utóbb magához, tért, egész testében, de főleg jobboldalán erős fájdalmait érzett, aminek következtében általános gyöngeség ós ősökként fájdalom érizéfeíeilőképesség fogta, eil p ezenkívül zavarok mutatkoztak vérkeringésében és látásában, majd béna,sági tünetek is mutatkoztak rajta, szóval olyan tünetek voltak nála. megállapíthatók, .amik a histeria ifenforgására rv,állották. Egy második eset, amelyet a professzor bemutatott, nagyjában hasonló az elsőhöz; ezen sem volt semmiféle megállapítható, bánéin földdarabok hullottak a gyomorfalára, amit egy lecsapódott srapnel! túrt és lökött fel. Ezen a betegen is a fentihez hasonló tünetek mutatkoztak s ezenfelül az illető megbénult, illetve elvesztette nyelőképességét, Különösen érdekes volt egy bemutatott katonaorvos', aki mellett, egy srapnel! csapódott le és robbant föl, mikor épen egy sebesült katona. bekötésével foglalkozott. Az orvost ugyan nem sebesítette meg a (felrobbant- lövedék, ellenben a nagy légnyomástól elvesztette eszméletét. Mikor utóbb magálhoz tért, folytatni akarta a. sebesült bekötését- s ekkor vette észre, bogy a katonát u srapnel megölte. Erre újra elvesztette eszméletét, amiből jobboldali bénulással tért utóbb magához. Igy került betegen Bécsbe a klinikára, ép Marburg tanár kezelése alá, aki alapos vizsgálat után megállapította, bogy semmi szervi baja ugyan nincs, sőt járóképessége is megvan és már néhány lépést tud is tenni. Negyediknek egy sajátságos szembajos katonát mutatót? be a professzor. Az egyik csatáiban ez a katona egyszerre es-ak az ellenséges tálbor felé futott, de bajtársai még idejében visszatartották. .A megejtett orvosi vizsgálat ki derítette, hogy rosszid hit és ép ugy néz ki ,a szeme, mintha hályog volna rajta, jóllehet rajta, semmi szervi baj nem konstatálható. Mindezekben az esetekben ezemelláthatóan olyan fizikai megbetegedésekkel állunk szemben, amiket a csata közben szerzett, rendkívüli és lesújtó behatások, a robbanó lövegek explodálása és más efféle borzalmas 'dolgok idéznek elő. Őrültség azonban eddig nem fordult elő, sőt ezek .a tünetek is jobbára mind már előzőleg ideggyenge embereket) leptek inéig a csata hevében. A bécsi tanár kijelentése szerint ezek a betegek mind gyógyíthatók s a gondos és szeretetreméltó ápolás és kezelés, a meggyőző llelkükrebeszélés és sug-. geistió, masszázs és vil'lamozás — egy kis türelemmel — biztosítják a sikert, ugy, bogy rövidesen mind gyógyultan térhetnek övéikhez vagy vissza a harctérre. — Max Linder meghaSL A római Tribuna jelentése szerint Max Linder, a világnak legnépszerűbb moziszinésze és komikusa, hősi halált balt a francia csatatéren. A derék „Maxi" ugyan soha sem volt katona, de a világháború hullámai őit. is magukkal ragadták. Önként beállt katonának s mint közlegény .többször kitüntette magát a vasas kemény németiek ellen való kareckbain. Egy bolond gránát aztán halálra sebezte M,aX Ltodért, aki nemcsak a franciáké volt, hanem igazi internacionális művész ét az egész világé, mindenütt ismerték és szerették, ahova csak a mozi s az ö vidám filmjei eljutottak. üaílBffiMSSlttíntóCüWffKB BBBMMŰBÍÍSieUlKSt SZÍNHÁZ MŰVÉSZET oooo MŰSOR: SZERDÁN: Először Tul a Gránicon, Páratlan -ja. CSÜTÖRTÖKÖN és PÉNTEKEN: Nirschy Emília a m. kir. operaház első príma bal,leríná,jának és Brada Ede a. m. kir. operaház ellső táncosának együttes ,v© ndégfellépte rendes helyárakkal bérletben. I. Nagy Pas de deux, II. Nirschy Garotte. 111. Ahasvér (Program). IV. Velenczei éj. V. Vízió csillagtáncz. — Leányálmok. SZOMBATON: Leszállított ihelyárakkal Varázskeringő. Páros 2/a-os. VASÁRNAP d. u.: Ikrek a táborban. Este: Varázskeringő. 'Leszállított hélyárakkal. Páratlan i/a-os. A színházi iroda hirei. Csütörtökön és .pénteken nevezetes eseménye lesz a szegedi színháznak. Nirschy Emília és Brada Ede, a magyar királyi Operaház, táncművészei lépnek föl, bemutatva páratlanul tökéletes művészetüket, amely az ország határain tul is mindenütt kellő méltánylásra talált. Egyidejűleg kerül színre Heyermans Ahasvér cimü klaszikus egyfelvonásos®, amelyben a világhíres iró minden kvalitását ragyogtatja. A megrázó erejű, zsidó tárgyú darab, ez alkalommal szerepel először szegedi színpadon. szájpadlás nélkül. Az általam készített rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesenpótolják. Készítek továbbá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve r Barta Ágoston fogtechnikus = SZEGED, KIGYO-UTCA 1. SZ. m TELEFON 1364. VcodégBtiben KÁVÉHÁZBAN MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN SZT. ISTVÁN; ÓVAKODJÉK • áfa SÖrf. az UTÁNZATOKTÓL SÍ