Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-28 / 275. szám

28. Szeged, 1914. október 28. i)ELM AGY AKORSZ AB 7 A TIMES EZREDESE. A Times-mek van egy katonai munkatársa, akinek a megbízhatóságában és szakér te limlábein nem -igein1 szoktak kétdkeidni — béke idején. Mióta a 'háboru kitört, a tiszte'letreimléító eziredtes. — imioist ezredesi rangban. van a katonai munkatárs — néha-néha elcsúsztat ja a tollát. Legutóbbi cikkében a monarchia és. Németország hadseregéinek Orosz-Lengyelországban váló előlnyomulá'sát méltatja. — Oroszországnak, — inja — egyáltalán nemi kell nyugtalankodnia .azért, mért az osztrák-magyar és német előőrsök átlépték határát . . . Előőrsök? . . . Oroszország jókora területe a .mii birtokunkban és szövetségesünk birtokában van, Varsó jóformán körüli) van zárv'a, — az ezriedlels mindezt előőrsnek nézi?! Annyira le tudja kicsinyelni a mi sikereinket, annyira vérmes az oroszok jövendő sikerednek festéséibein. — Ha a mbstani orosz-osztrák-magyarnémet csata -— irja, — az oroszok győzelmiével végződlik, az orosz haderőnek Berlin felié nyomulása bizton elvárható. Csak azt neim szabad várni, hiogy az előrenyomulás autdmohll-gyorsa,sággal fog történni . . . Bieosüllésreiméltó ez a pesszimizmus. Sajnos, a következő sorokban: lehányja magáról az ezredes a pesszimizmust s szabadjára ereszti katonai' képzeletéi, amikor annak leírásához fog, hogyan fogják az oroszok elárasztani az egész viLágot s azonkívül még egy darabot. RHEIMS LÉGI BOMBÁZÁSA. Kopenhágdból jelentik: Párisból jelentik: Teigniap egy német' aviatikus bomibáz'tá Rheimist. Több francia repülőgép fölszállt és. űzőbe vette a németet. Amikor egy második némiet aeroplán az elsőnek segítségére jött, a francia gépek elmenekültek. Később egy némiet aviatikus isiméit bombákat dobott Rbeirnsra. Dünkirchen és Montdidier fölött is bombákat dobott több aviatikus. A hurok nem harcolnak a németek ellen. (Saját tudósítónktól) tíodenstein tanár, a dlélafrikaii burok egyik legkiimagasilóblb, legintiöllektuellebb alakja, a következő érdekes levelet irta Frankfurtban 'lakó barátjához: • . — Kétségtelen, hogy a Délnyugat-Afrikában liakó németség ellen tervezett háboru, az ott lakó s hollandul beszélő lakosság előtt teljesen népszerűtlen. A németiek nekünk soha nemi ártottak semlmliben. Botha tábornok tehát maigy hlibát követett el azáltal, hogy ezt a hangulatot figyelmen kivül hagyta és egy offenzív háborút sürgetett. A legbefolyásosabb éls legtekintélyesebb vezéreink Heroog, Beyers, Kamip, Müllier, De Wet stb. határozottan a háboru ellen vannak és Botha tábornoknak is — akarva, nem akarva —• hozzájuk kelleti csatlakoznia, mert bár sikerült is néki több-kavasebb hivőt a maga táborába gyűjtenie, a polgárság ezzel szemben: határozottan ellene foglalt állást. Az indokok, melyek Botíhát ilyen háborús, magatartásra tüzelték, merni lehetnek helyt állók. Azt hajtogatta ugyanis, hogy nagyon tart attól, hogy a németek el fogják özönleni .a déilaírikai Uinfio területeit. Szerintem ez nem egyéb, mint puszta és alaptalan: [fémlátás, Kisebb és jelentékenyebb összetűzések történtek ugyan, a háboru kitörésié óta köziünk és a iniéim'etek között, ezek azonban teljességgel .elenyésző, semimis epizódok, amilyenek íbélke idején is elő szoktak fordulni.. Botha /tábornok azonban ezeket lisi 'kiihaszníáÜta a maga céljaira és egy szép niapon. azzal a /rémhírrel állott élő, 'hogy a dél afrikai n;éimetek 'megszállották Nákoíb-ot. Többen reflektáltak a hiir.re, köztük Fidhlardt képviselő 'is, aki egy térkép segélyével nyolmlbam megImiagyarázta, hogy a hir komolytalan, mert ía szóban forgó Nafcob német birtok volt eddig is. Botihia és kormánya egy ujabb keleti térképpel válaszoltak eirrle, amelyein Niakob Imint bur bírtak szerepelt. Ter.mlászétes, Ihogy ezt csak alkalrnias eszköznek használta fid a harcias Botha és bár látta felisüléIséit, .mégis tovább folytatta támadó politikaiját. Azt. hiszem, lojálisnak akar látszani Anglia szemében. Államipianztáriunk is szükséget szenved eziiidaszerint és a kormány ennielk ellensúlyozására hlét millió font sterlingnyi kölcsönt vetít fel Angii iától. Botih'a bizonyára ezt igyekszik meghálálni Angliának, amikor ily ferde politikával izgatja a .népet. A kölcsönfelvételi is nagy hiba volt, ímert egy esetleges háboru sokkal többe, kerülne, nakünik, minit a kölcsönkapott összeg, Imelyet egylébké'nt ügyüs vissza kell fizetnünk. De különiben is, ellenségeskedésünkre a németek egyáltalában oem is szolgáltattak okot. Aminthogy nem is lett volna ennek semmi értelme. A bur köztársaság három évig harcolt a nagy aimgod túlerővel szemben, nem: lenne tehát seimmilyem ok az alig tízezernyi németektől vialó félelemre: bármennyire hősiesem és bátran harcolnának iis. Ezenkívül megvédenie bennünket a németiek váratlan támSadásától azok a, sivatagok is, amelyeik határaink széléin elterülnek. Mi különben is cspk akkor fogunk fegyvert, ha megtámadnák bennünket. Mindazért, ami esetleg nem elsőrendű érdiekünk, sémmii'képein sem állunk fegyverbe. Emellett nagy az érdekünk, hogy Délnyugatafrika német birtok maradjon. Az Unió telrületém másifél millió fehérrel szemben, mintegy hét millió kafferünik van, akik rohamosan, szaporodniaik. A k'affer-kérdés idővel vesze delimes lehet ránk nézve. Megnyugtató tehát ránk, hogy Németország erős kézzel rendezkedett be Délnyu'gatafrikábain, aimi a feketékkel sz.mben klüöinösen szerencsés helyzetet biztosit számiunkra. Ha tehát a németeket valahogyan kiszorítanák onnan', a k'affeir-kérdés ismét teljes sulyáVal ránk nehezedne és teljesem meigboimíana a kívánt egyensúly. Mert sem Déiafrika, sem pedig Anglia némi volna képes halálosan eüetnisuífyiozmi a fekete veszedelmet. Erre egvedü! Németország váltakoznánk, rr. :" vreiymek elegendő embere és pénze van ehhez. Bizonyosra vehető, hogy alig akadínánulc olyan önkéntesen vállalkozó burok, akik Mnritz ellen fognának. Maritz most a I-egivényesebb kérdés, és könnyen megtörténik, hogy emiatt a .polgárháború veszélye fenyeget bennünket. Rossz íkövetkezmlénye ez Bofha politikájának. Délafrika függetlenségének gondolata, uem lehet egyéb, mint haszontalan, teljesithetetlien utópia. Az Union, függetlenségié azonban: már (komolyabb kérdés, mely az alacsonyabb rétegeik előtt sem marad közömbös. Maritz befolyása nem becsülhető lei. Egyénisége, személye, maga is nagy .Watássial vau a népre. Az Anglia élleni hátoru után neim adta mleg magát, hianem Dél nyűgaf'aifrika németségéhez csatlakozott. Jelenleg alezredesi rangban álll és paifanicsnoka az alája rendelt katonaságnk. Emberei egytiőí-egyiig edzett katonák és elsőrendű lövészek. Maritz különbem vezetője a gueriiliaharcoknak és befolyása révén a burokkal épp oly szoros és benső kapcsolatot (fart, mint a nélmétekkel. Elhibázott dolog' tehát Maritz állásfoglalását és fiatállmát bármiképp ,is lebecsülni. Jöjjön* aminek jönnie kall; egy azonban bizonyos: A délafriikai Unió súlyos napok előtt áll, melyet egyedül Bothla helytelen és eléggé el niem itélhlető politikája idézteit fel. A HÁLÁS FRANCIA SEBESÜLTEKA darmstadti'kórházban ápolt francit,' sebesültek éédekes módon nyilvánították hálájukat a németek iránt. Minden olyan német kaipnának, aki a kórházban volt velük ápolás akiit, a következő tartalmú cédulát nyújtották át a kőrhúzigazgaióság pecsétjével: Ha ennek az Írásnak a tuttjdonosa megsebesül, vagy fogságba jut, azt kívánjuk, hogy ép olydfi jó bünásmódbaó és ápolásbant részesítsék, mint amilyenben nekünk volt részünk a darmstadti kórházbanl A nemzetek harcmodora. hSaját tudósítónktól.) A hadvezetőség intézkedései,ben alkalmazkodik a katonák temperam&ntumá'hoz, ugy a magáéhoz, mint az ellenséghez. ,A hadviselés gyakorlati alkalmazásának e tanulságait hadseregünk egyik törzstisztje a most folyó háborúban szerzett benyomásai alapján a következőkben foglalta össze: A,z orosz, aki igen sokat okult a japán 'háborúból, egy,ál,talán nem kicsinyítendő ellenfél. Harcmodora óvatos. Hatalmas lövészárkok védelme alatt, gépfegyverek bástyája mögött kitartóan állja a küzdelmet. A seregek felvonulása ravaszkodó, óvatos. Amig kevesen vannak, ('előőrsök, felderítő kozákság) addig settenkedve, lopva, lesve haladnak előre. Egész felvonuló hadseregük előtt is egy-két kozák, 6—8 gyalogos indul őrjáratra, ihol itt, ihol ott bukkan .fel, azután eltűnik szem elől. Főerejével az orosz sohasem támad szemközt, hanem mindig megkerüli az ellenlenséget s oldal táma dásokra t ör ekszik. Egészen .más a szerbek harcoló modora. A szerb egyén,illeg bátor, inert bizik erejében, ügyességében és szívósságában. Mennél nagyobb seregben van azonban együtt a szerbség, annál herésbbé bátran tartja magát. Önmagukban biznalk, de. tisztjeik tudásában nem. Mihelyt a, szerb nem a maga szakállára harcolhat, hanem parancs után kell harcolnia, elveszti kedvét, bizodalmát, bátorságát. Természetesen .jól tudja ezt a szerb hadvezetőség iis és éppen ezért választja a guerillnharcot, minden katonájára rábízza, hogy boldoguljon a maga módja szerint, kisded ravaszkodásaival csekvetéseivel és egyéb balkáni trükkjeivel. A szerbek harcmodorára még a lövőszer pazarlása is j ellegzetes. A mi hadseregünk annyiféle fajból, nemzetiségből áll, hogy az egyének harcmodorát, egységesen jellemezni nem lelhet. De épeh e sokféle és változatos temperamentum egyik nagy erősségünk, meri igen. szerencsésen kiegészítik egymást, amint a szivárvány százféle Szine is -egységes fehérré olvad össze. A magyar és horvát a szilaj, meg nem rettenő támadás barátja. Harcokban mindenütt a legelső fronton vannak. Lesre, előőrsi szolgálatra, olyan funkcióra, hol magasabb érdekből tétlenül kell az ellenség elvonulását nézni vagy tüzelését állma; a magyar katona azért nem ajánlatos, mert nem hir magával. Bátorsága mellett a magyar különösen élelmes1 és ügyes, valóságos ezermester. Minden oj dolgon csak egyszer csodálkozik, másodszor már maga is utánozza vagy kitanulja a fortélyát és tudja az elhárítás módját. A kozák-pákát fellöki, kardjával oldalt kettészeli, a földre esett srapnelt robbanás előtt homoikkai beszórja s ezernyi más apró csalafintaságot eszelnek ki.