Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-28 / 275. szám

Szeged, 1914. október 28. JŰÉLM AjG Y ABORSZ AJG 3 Lelketlenség. ALBÁNOK ÉS EPIRÓTÁK HARCA. Az Athláni Távúra ti Üigyinökjsóg jeleinti: Aillbám csapa tioik UaitisaniniáL és Satossiiriái megtámadták az epilriötállcat. Az albánok CM* suira félé 'Vttniulllnialk. Uu'alblb jelentós szerint az albánok és epiróták között a harc még tart. — Egy óriásik albán csapat itriegtámad­ta az epiróták előőrseit Koloniila könnyékén és most M'argiíliani fellé vonulnak. Anglia Angliának a világháborúban nagy beté­te van: világkereslkedalirrii pozíciója. Az an­gol népnek Oroszország, győzelme azt je­len tané; hogy Ázisia orosz uralom alá kerül­ne, a Dardanellltálk, Mezopotámia, Perzsia és India az angol befolyás, aliöl 'többétkevésbé az oroszé alá jutna. Ha élllanlbenl, aimii iránt nincs kétség, a háború az entente. megtöré­sével végződik, akkor Anglia kiszorul a kontinens sok fontos kereskedelmi területé­ről, az Egyesült-Álllamokban iriegcsökken a súlya s Egyiptom és India végleg elvész. Minidezek a politikai lehetőségek szoros ös.z­szefüggéslhan álillnak Airig'lia gazdaságii érde­keivel. Eddig London, vollt a banküzlet leg­főbb gócpontja. Az Egyesült-Államok, Ja­pán, Kjina, Argentína, Brazília és egy sereg exotikuis állam; város, vasúit, tröszt és kar­tól!, vette, igénybe hilhie tettem összegekkel a londoni piacot, ami tarírftészieteísen a mostani háborús helyzetiben igen. sok tieijesitendő kö­telességeit és. ellmiairadó hasznot jelent Lon­don bankárainak. ,A mioratóriuim elrendelése míaigáibian véve is sokat ártott a londoni pénz­piac tekintélyének. A jövőben a londoni pénz piac áMlandió kiliiein|siei nagyon mleg fogják gondolni, ha ujabb terhes, megállapodásokat kelj kötniök, vagy hiitellt feell,L igényibe van­ni'ök Amgliiában. K'étséigfellen, ihlogy az a boj­kottrniozigafom; amelyet Angii ia Németország és a monarchia aljon foganatűsiitott, mind­két államinak károkat fog okozni. Hja azon­ban az angollok azt hiszik, hogy maguk si­mán kerülnek ki a bojkottmozgateimbóll, na­gyon tévednek. Angliának figyelemmel, kelle­ne lierinii gyarmataira is; amlelyekinielk termé­keit el kelilí helyeznie. Éppen , Ausztria-Ma­gyarország eigyiik legnagyobb fogyasztója az inai aj rizsnek éis a,z ausztriaiul gyapjute­ny észtők rjagyo.n miegsinyllíenék, hogyha Auisztria-M'agyar.orsizág és ai monarchia nem reflieiktáílina 'tcivább rájiulk. A semleges álla­mokról sem szabad. Angliának Triegfetedlkez­mie. ,A isivéd vas és. 4a, az argentinjai gyapjú és gabona, a brazíliai! kávé és dohány is a.z Egyesült-Államok sok értékes terméke An­glia bojkottja folytán nem tud piacra piál­ni és nagy árveszteségeket szenved. Ezt nem fogják a, neutrális államok sem Angliá­nak megbocsátani, külön ősien, ha — ami rendik ívül; valószínű — ebiben a per fid had­járatban ál.ull marad. A háború legnagyobb csatája. Rotterdamból jelentik: A Daily News szerint a Visztula melletti csata a most fo­lyó háború legnagyobb csatája nemcsak a harcban állók számát, hanem a harc hihe­tetlen hevességét és a veszteségek nagy számát tekintve is. TÍZEZER OROSZ FOGOLY ELSZÁLLÍTÁSA. Krakkóból jelentik: A Nova Raformia a Lodzban megjelenő Rozvoj nyomán azt je­lenti, hogy néhány nappal, ezelőtt tízezer orosz foglyot, iaklitkiet a németek Loivic, Szo­hacsieiv és Blonie körüli ejtettek, szállították Petirikovóin keresztül. Kétezer oroszt, akik Groijecmél estek foglyul, Tomlasoviba vitték. A foglyokat Koluszkin át Boroszlóba szál­lították. Hokenmauthból Mentük: Egy sebesült­szál!,ttirriánnyal ideérkezett egy hadifogságba jutott oroisz generálás, nyolc orosz katoná­val. Az oroszókát külön szobákba, helyezték ell. A tábornok és. katonái' előbb a bieáiivi jár­váinykórlházban vólt'alk megfigyelés alatt. TISZTHIÁNY AZ OROSZNÁL. Pétei\vártól jelentik: Mindjárt a hadjá­rat elején figyelmeztetést intézett a cár az orosz hadsereg tisztjeihez, hogy ne áldozzák föl magukat nagy számban, mert az orosz havlsetegben igeit wgy a tisztekben való hiány. A gyilkos esniük folyamán a tiszt­hiány természetesen még fokozódott s most már meglepő eszközökkel segit a bajon 'az orosz hadvezetőség. A minap visszatérhetett Oroizofszágba Khilkow herceg, hires forra­dalmár, aki katonatiszt létére izgatott a cári umlúm eltén s akit emiatt mágf Osztottak rangjától és száműzték az orosz birMalom­ból. Most megengedték neki, hogy visszatér­jen, azonfelül újra befogadták 'a hadseregbe, kináyézték ezredesnek és a cár rábizta egy kOzákezred parancsnokságát. OrosztengyeSoFSzág a VísrtoSásg a mienk. Szófiából jelentik: A félhivatalos Kam­banaI közlése szerint szófiai orosz követség •pétervári kommünikét te/fct közzé. ataeHy a német és osztrák-magyetá győzelmekről szó­ló hifiket koholtaknak jelenti, ki és a. bolgár közvéleményt az Hlyein manőverrel való meg tévesztéstől óva inti. A komlmüniké szerint tudniillik a valóságban nem Németország és Auisztlriáí-MiagYarország, hianiem az entente­hiat'allmiai; értek el, etbe.n a nagy háborúban hatalmas' sikereket. A Kambainia 'igein határozottan száll szemlha evvel a kommünikévé'! és a közép­ponti hatalmiak összéis eddigi sikere Űrnek taxiativ .felsorolásává 1 dlöriti -miéig. A lap a többi: közt rámiutiat arra, hogy Németország már nagyszámú erődöt hóditbílt meg, miig OrtíszarSzág Przemyslt, az egyetlen erődöt, amelyef, megpistromoüi, mm tudta bever,(ni, Á rémeitek mór egiész Bieilgiiiuimot megszál­lották, meglehetősen messze benn vannak Franciaországban és az osztrtik-magyaf hdésereggel egyetemben egész Orosz-Len­gyelországot a\ Visztuláig elfoglalva tájt jak. Oroszországnak azonban' többszörös kétség­beesett kísértetei dacára sem, sikerült Reilet­Poroszországbani tért hódiiltaini. A gazdasági helyzetet pedig legjobban az illusztrálja, hogy Németországban nincs moratórhm. Ha már most — igy vtégzii be. ai lap fej­tegetéséit; — obiektive nézi az ember ezeket a kétségtelen tényékét, arra a következtetés­re kell jutnia, hogy eddig Németország és Auszirht-Ma{gyaron<szág azok. amelyek nagy sikereket értek el. Nemi teheit föli tenni, hogy ezek a' sikereik vereségekké fognak alakul­ni. Seimlmiféle jeí vágy bizonyság erre néz­ve nincs. Aiz orosz, külügyminisztériumnak tehát nem volt semlmiiféle oka, Ihogy ezt a komlmiünikét kiadja. Célja csak 'az lehetett, hogy azt az álitia,János bizalmatlanságot el­oszlassa, mellyel Bulgár iában a párisi', a pé­tervári és'a londoni jelentéseket fogadják. (Saját tudósítónktól.) .Ezekben ai nagy időkben az emberi lélek megnyilatkozása emelkedettebb, lendületesebb, az emberek maguk, .mintha, jobbak volnának, az egyéni érzelmeik mintegy beleolvadnak egy nagy kö­zös érzel,emlbe, az egyéni érdekek eltörpülnek és nevetségesen kicsinyeseknek látszanak azon, nagy és közös érdekeik mellett, amelyeik miniden anyagi, erkölcsi és szellemi erőt'a háborús cél szolgálatába álílitamak. Az altru­íitemmls imég sohasem nyílván uilt. im.e,g ilyen igazán a szó legszorosabb értelmében véve kézzel foghatóan, amint ezekben a nehéz naihéz napokban. Az ego,izmus megnyil­vánulása, amely normális időkben dömi­ná.ló szerepet játszik, oly szűk körre szorult, •hogy a figyelembe veendő jelenségek sorából bátran kiküszöbölhető. Mindent karaikteri­záióain talán ugy fejezhetnőlk .ki -magunkat a leg-szabatosiabban, hoigy általában az embe­v ek .megértőd a nagy időknek és. méltóak hoz­zájuk. A bűnözés .csökkent és az erény ju­tott uralomra. Ép ezért nem ítélhetők el elég­gé azok, akik még ezekben a nagy és szánt időikben is .ajjas irdulataik által irányittat­ják magúikat. Az elvetemültségnieik .két olyan szörnyű esetérő! kell itt megemlékeznünk, hogy nincs elég erős szó a szótárunkban, amellyel ezt a két gazságot megbélyegezzük. Az egyik: Simon Ákos tábla,biró nem ré­giben levelezőlapot kapott, amelyen egy Hóra Pál nevü szakaszvezető arról értesiti, hogy ő mint sebesült itt fekszik Szegeden kórházban és bajtársi kötelességének tartja, hogy őket arról értesítse, hogy fiuk a harc­téren az ő karjai közt lialt hősi halált. Ez az értesítés könnyen érthetően a leg­nagyobb megdöbbenést és izgalmat keltette a táblabíró 'faimiliájáhan, mely napokon át tűvé tette az összes szegedi kórházakat, hogy felikutassák Hóra Pál sza.kaszvezetőt, akitől aztán részleteket tudhatnának meg fiuk elhalálozásáról. Keresték, kutatták a le­velezőlap íróját napokig, de hasztalan, senki sem tudott róla, senki sem ismerte. Végül ki­tűnt, hogy ilyen nevü sebesült nem is volt, nincs is Szegeden s a táblahiróók egy lelket­len gazságnak az áldozatai. Ugy tudjuk, most a rendőrség kutat a nyomorult levélíró után. A másik eiset épen ilyen alávaló. Az egész város bámulattal adózik az egész Nó­HöU;Csalávlnak. A férj, az 5. m. kir. honvéd ezred parancsnoka a. galiciai harctéren van állandóan, tűzben, Nónayné minden idejét és munkaibirását. a. Vöröskeresztnek .szenteli, legnagyobb fia a Vöröskereszt-kórház ad­minisztrációját intézi kora reggeltől késő asti.g, a leányok: Márta, Ida és Lili, gyűjte­nek jótékony célra és kötnek -téli holmit. S őket, a .mindig másokért és- a közért dolgo­zókat sem kímélte meg ,a gonoszok lelket! en­sége. Egy na.p fölhívta valaki telefonon az egyik kórházat: — "Halló Nónayné .méltóságos asszonyt keresem. Válasz: — Nónayné nem ebben a kórháziban van. — ,Nom b'aj, tessék neki megmondani, hogy Galíciából jöttem, sebesült vagyok s azt. a szomorú birt. hoztam, hogy ,a .férje, az ezredes ur elesett. Mellett állottam, mikor egy síhrapnel'l találta. Erre a hallgató izgatottan kérdezte:

Next

/
Oldalképek
Tartalom