Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-27 / 274. szám

Szeged, 1914. rikítóiba- 17. DÉLMAGYARORSZÁG 3 LELŐTTEK KÉT ANGOL AEROPLÁNT. A Nórád. Alig. Ztg. hágai jelentése Szerint két angol páncélos aeroplánt, melyek a német ütegeket kémlelték, a németek lelőtték. A NÉGYKEZÜ ÖRDÖG. Miskolciról irják: Egy itt -elibeíy-ezetit sebesült orosz katonától megkérdezték, bogy ismeri-e a mi 'hadseregünk különböző fegyvernemeihez tartozó katonákat. — Hogyne ismerném, — felelte az orosz. — MegD.merem a ruhájáról a tokát, a tüzért, meg mindenfajta osztrák-magyar katonát. Próbaképen odavezettek a sebesült orosz ©ló egy tokét-, egy tüzért, meg mindenfajta más katonát. Mind .megismerte. Amikor azonban egy magyar honvéd huszárt vezettek elébe, a jámbor orosz háromszor :is keresztet vetett magára és a nagy ijedtségtől szinte fuldokolva mondta: — Jaj nekem, hiszen ©,z egy vörös, ördög. Hiába /próbálták az -oroszt megnyugtatni, hogy a huszár is csak olyan ember mint más — ő csak tovább is kétkedve rázta a fejét: — N-e bolondítsanak engem az urak. Hiszen elég embert láttam már életemben. Minden rendes embernek csak kát keze van. De a vörös ördögök négg kézzel verekednek. Hosszas faggatás után aztán kisült végre, li-ogy a jámbor oroszok a. huszárok lobogó mentéjének ujjait i;s emberi karoknak nézik s ezért viseltetnek babonás félelemmel, a négykezű, rettenetes vöröe ördögök iránt, A megváltozott olasz közvélemény. Bécs, október 26. A Morgan, jelenti Firenzéből : A Marzocco eimii tekintélyes folyóirat Luciáim Zuccolitól tanulmányt közöl, a melyben azt irja, hogy Olaszország a dolgokat ma másként látja, mint a háború elején. Német földön ma nincs többé ellenség, ellenben Belgiumban, Franciaországban és Oroszországba a németek benyomultak. Anglia flottája fél a német tengeralattjáróktól. Anglia uralkodik ugyan a tengeren, de néhány méterrel mélyebben Németország az ur. Németország metódusa defenzívára kényszeríti minden ellenségét. Róma, október 26. Azoknak a többnyire a nagykorúság határvonalán', alul levő fiatalembereknek -a csalódása mind, nyilvánvalóbb lesz, akik Garibaldisitáknak állottak ós elmentek harcolni Franciaországba. A lapok mind sűrűbben közlik fájdalmas panaszaikat arról, hogy a franiciák mily barátságtalan vendéglátásban részesitik őket, egy sorba osztották az idegen légió csöcselékével, ellátásukról nem gondoskodnak s valótsággal ágyiutölteléknek használják őket, jellemző az a felhívás, melyet Chiatelli, a római egyetem hírneves filozófus tanára intézett Itália ifjúságához. Figyelmezteti őket kötelességükre hazájuk semlegessége ,iránt. — Nemtelen dolog, — mondja, — fegyvert ragadui egy nép ellen, melyre Anglia, Franciaország és a félvilág rátámadt. Az ifjúság legyen tisztességesebb, mint a régi istenek, akik mindig a többséggel tartottak. Nemesen gondolkodó emiber nem' tagadhatja azt a hősiességet, melyet a német nép ebben a háborúban tanúsít. Semlmlifléle áldozat nem tulrragy és semmiféle ellenség -nem tul hatalmas neki: bizalma a győzelemhez oly nagy, mint a szivében lángoló hazaszeretete hazájához. A kedvezőre fordult olasz közvélemény jellemzésére itt közöljük a római Vittoria cimü lap közleményének egy részét, amelyben válaszol egyik angol újságnak. Ez az angol lap ugyanis azt irta, hogy ha Olaszország meg akarja őrizni Európa tiszteletét, nyilvánosságra kell hoznia, hogy mi a szándéka. Erre a Vittoria igy válaszol: — Azok az illúziók, amiket Itáliában Angliáról tápláltak, szertefoszlottak. — Anglia gyöngeségének most idő előtt napfényre kell kerülnie. Miivel nem merészelte, hogy Németországot, legveszedelmesebb vetélytársát egyedül megtámadja, mindenki mást háborúba kevert. Ennek a háborúnak az igazi okozója Anglia. De Anglia háborúja nérn a háborúja egyszersmind Olaszországrak is. Anglia küadje végig maga a saját háborúját és győzzön, ha tud. 9.mi.Ba.BBaBntiB.aao.iiuan.aeaiisiEaBoiB9aaiflsi.ssa>.Bsai OOOO A téli háború borzalmaitól meg kell védeni katonáinkat. Akinek van nélkülözhető pénze e humánus cél érdekében, küldje a következő címre: Itadsegélyzö hivatal Budapest, Váczi-ufca 38. A posta a küldeményt ingyen szállítja. Mezítláb az éjszakában. Bent a városban minden alszik s a nagy némaság rám mered S az éjszakai fülledt csöndbe nem kopog más, csak két gyerek. Betegek, busák, koravének, nem óvja őket senki sem. S a] két kis lábuk meztelen, a két kis lábuk meztelen . . . Neki indultam az éjszakának és a sáros, néptelen fasorokon át bujkáltam- hajnalig. Itt ott még kicsillantak az ablakokon át világító melegfényü lámpák, ez volt az egyedüli jele annak, hogy éjszaka is él, vérez, lüktet, ez a város. Benn, a meleg szobákban talán a katonák téli holimiija készült? A hósapkák, a csukló védők és a sok-s-ok szürke -pamutba csöndesen kötődött bele a szo-moru. könnyes 'kérdés: hátha? Hátha visszajön még? Hátha lesz még öröm- is, bál is ebben a városban, hátha jön valaki, akiért érdemes élni, hátha lehet remélni még egy kis -édes, asszonyos boldogságot? Hátha? És; ez a hátha -megütötte az én szivemet is. bizalmasabbakká tette a komoran sötét -utcákat és bátorságosabbá a reményemet. Egyszerre a vasúti híd közelében találtam magam. Mit kerestem- ott? Semmit, csak az éjszakát és a csendet. Talán önmagamat is. Befordultam' a 'közéli utcába. És itt, ahol a városnak -már egészen falusias jellege van, megdöbbentett valami. Négy kis -meztelen láb topogott előttem és sárosan, piszkosan locscsantaik a járda szélén. Talán ez az önkéntélen melankolikus hangulat adott súlyt annak a négy kis lábnak is, ami vehemens erővel -uralkodott rajtam." Hátha? — kérdeztem magamtól. Hátha ártatlanok vagytok, ti drága, kedves, piszkos kis gyerekek, akiket csak egy rossz férfiza'kó véd az esőtől, széltől és akik éjfél után -két órakor bujdostak otthontalanul az utcán? Hátha az apátok is künn harcol valahol a vérben s ti neikt-e'k nincs melegségtek, ott-honotok, nyugalmatok? Miost -egyszerre átéreztem annak a szónak borzasztó jelen tőségét: háború. Pedig nem- láttam, mást belőle, csak azt a két mezt-elen lábú gyermeket. Utánuk siettem, h-ogy elvigye-m valahova, födél alá, vagv a rendőrségre őket. Hiszen a -gyermek elhagyatottsága fájóbb minden fájdalomnál és keserűbb minden, tobzódásánál a halálnak. Megláttak. — Jaj! — imindta a kis fiu, —ez a bácsi is bántani akar. -Gyere Mariska, fussunk! Egy pillanat mul-va elvesztek a mélységben, amit az éjszaka táplál s az én' lelkem szomorúbb lett egy akkorddal, attól a végtelen szomorúságtól áthatva, arait a véletlen, és az élet termel. Hozzájárulhatunk sok könny felszáritásához, ha varrási, javítási és kötése munkáinkat a feministák varrómühelyében rendeljük meg. 1— Heil Ti sza. Egy Reichenbregben tartózkodó katona levéléből valók az itt következő érdekes sorok: Esténként a Reichenberger Zeitung szerkesztője felolvasta nekünk az érkezett táviratokat, amiket mindig több ezer ember szokott meghallgatni halotti csendben. A jobb hírek után nem marad el egy-egy Heil! vagy ttoch! Tegnap a szerkesztő, végezvén egy távirat fölo-lvasásával, némi szünet után igy szólt: — Most pedig föl fog-crn olvasni a -magyar miniszterelnök, Tisza István gróf nyilatkozatát; kérem szives figyelmüket, -mert ma ő az egész monarchia kormányzója, a jelen idők Bismarckja! Ami ezután következett, az leírhatatlan. Percekig zúgott és tombolt az éljenzés: Hoch! Ungarn! Heil Tisza! Könnyes lett a szemem a boldogságtól. Néhány szót váltottam egy magyar eredetű itteni mérnökkel és -mikor a körülöttem; állók meghallották a magyar SZÓT, kaptam én is annyi éljent, hogy elég lesz egész életemre. — Főiskolai ő: kéntesek alti ztképző Iskolája. A m. kir. honvédelmi minisitéiium elrendelte, hogy azok, akik fői&ktlai hallgatók vagy főiskolát végezték, mint egyéves önkéntesek vagy egy évi tényleges zolgálatra vagy a háború tartamára ön-ként beléphetnek a főiskolai önkéntesek altiszt,képző iskolájába. Csupán -azok jelentkezhetnek, akik fői-kelát végeztek, vagy főiskolai hafiigató minőségét igaz-oló okmányt felmutatni tudnak. A szükséges fel-vilá-go itásclkat a katonai ügyosztály megadja a (hi-vataJcis órák alatt. — Kérelem a felsővárosi közönséghez. A Szegedi Nőipari ás Háziipari Egyesület Ha-dsegitö Bizottsága bizalommal fordul a felsővárosi áldozatkész közönséghez, azzal a kéréssel, vegye pártfogásába u SzentgyörgyiskoJaii tartalékkórházat, mely a legszükségesebb felszerelési cikkeket is nélkülözi. Sürgős szükség van itt fehérnemüekr-e, tollvánkosokra, lepedő, törülköző és zsebkendőkre. Hiszszü'k, hogy azok, akik a messzeségben levő kedveseikre gondolva, könnyiteni akarnak azoknak sebekkel -hazatért bajtársain, adományaikat még a mai nap folyamán eljuttatják a kórház vezetőségéhez. — Tengerészti- zibői — tüzér közlegény. A hazaszeretetnek és az önfeláldozó harci k-edivnek nemes példáját adta Dénes Károly szegedi gépészmérnök. Dénes tartalékos tengerésztiszt és a háború kitörése óta a haditengerészetnél teljesiteet iszolgálaíoit. Most azonban szabadságolták, mivel a .tengerészetnél betelt a lét-szám. De Dénes nem akart tétlen szemlélője maradni a világháborúnak akkor, a-mi-kor bajtársai a lelkesedés tüzével küzdenek a hazáért, hanem gondolt egye:, felment Bécsbe a hadügyminisztériumba és kérte, hogy osszák be a tüzérséghez addig is, amig a tengerész-etnél ismét aktív szolgálatba léphet. A hadügyminisztériumban felvilágosították, hogy az csak ugy lehetséges, ha leköszön tiszti rangjáról és egyelőre köz,legénynek áll be a tüzérséghez. Dénes ezen meg se ütközött és kijelentette, hogy hajlandó mint -közlegény is szolgálni hazáját. Be is osztották a 12-ik vártüzér ezredhez és egy magasabb tiszt ragyogó szemímel mo dta: —• Das kann nur ein Ungariscili m fonom