Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-13 / 230. szám

4 DÍSLMAGYAKOIiSZÁG Szegleti, 1914. .szeptember 13. A német seneigiek pedig éjjél-miappiail egyebet sem tesznek, csak mennek előre, ímert az a jelszavuk: íEiőne, Páráéba! HAJÓ-KATASZTRÓFA. Konstantinápolyból jelentik: Török katonákat szállító gőzös a kikötőben összeütközött egy olasz hajóval. A török hajó léket kapott és elsülyedt. Kilencvenöt ember a vizbefuladt. Guiöó néunopi ajándéka. (Saját tudósítónktól.) Azzail ment háborúba, hogy ahová ők lépnek, ott ifü nem nő többé. És aki látta az ő egészségtől duzzadó, ma rc iái is alakját, az ő kiválóan kiképzett századát, azt a telkesedért és harci vágyat, amit ő nevelt ibdte az ő legénységébe s aki egyáltálán ismeri őt, az meg volit róla győződve, hogy nem frázisokkal dobálédzofct, a mikor a fönti (kijelentért tette. De sokszor a (legjobb szándéklba is .betetszól egy ostoba .puskagolyó ós harcképtelenné teszi a legnagyobb hőst, A mi derék honvéd századosunkat is ellenséges fegyver golyója érte ós áit,ezaggiatta jobb combjának az izmait. Most sebesülten ott fekszik ibéke-utoai otthonában, ahol felesége: Szeged egyik legbájosabb aszazonya ápolja féltő .gonddal és aggódó szeretettek Tizedik naipja vólt ütközetben, mikor megsebesült. Miközben századát vezényelte golyózápor közepette és azalatt, mig egy súlyosan megsebesült bajtársának megmentette az életét, aki az ő segitsége .nélküli elvérzett •volna, 'SZÍVÓS sváb természeténél fogva fájó sebe dacára .megőrizte kedélyének a ruganyosságát s amint ott hever felöltözötten a pamlagon a az ember látja orcáin a tűzben égő rózsákat, amélyeket az élet, az erő festett rájuk, amint hallja az ember az egyes ütközeteknek katonai szakértelemmel előadott leírását, amint hallja aiz ember az önérzetes, büszke mondást: — Csak ann-alk ,az egynek örvendek, hogy tiz nap .alatt, folytonos ütközetben és az ellenséggel való közvetlen érintkezésben a muszka magyar hátat mem látott, olyan nagy-nagy bizalom árad a szavaiból seregünk tegyőzhetetlensége iránt, hogy a legőszintébben sajnálom, hogy ezeket a szavaikat mem hallhatta ae egész város, az egész ország, az egész világ . . . S aztán .mitosada mClanChalia fogja el, amikor megemlékszik az ö drága harci paripájának: Adieu-niek az el'pusztnilásáról s csak azzal vigasztalódik, hogy mégsem ló .nélkül- jött haza. Hozott magával egy gyönyörű kis, fehérszőrű kozák lovat, melyre gazdájának szüksége ugy sincs többé ebben a liáborus világiban, oly egyszerű oknál fogva, hogy iaz a kozák, akié a ló volt, maga sincs többé . . . Legalább — úgymond — egy kis kárpótlás az én szegény Adieumért. Aztán meg is sajnáltam szegény párát, megsebesült ő is, .mikor gazdája lebukott róla. Ha .nem hozonn magammal, gondoltam, ott puszfcuil el sebébem iaz édes kis jószág. Aztán eszembe jutott, hogy mire messze Lengyelországból haza kerülök, ópein Guidó-miapja tesz. A kis ham mevenapja. Illik, hogy hozzák neki névnapi ajándékot, Elhoztam tehát néki a harctérről a jegSiti! -zerübb .ajándékot: a .kis kozák lovat. Madárlátta kenyeret hoz 'békés időben a 1 KORZÓ-MOZI Igazgató: VAS SÁNDOR. f Telefon: 11-85. f Vasárnap Szenzíkifis művész est in aiittai elM: Déri Rózsi színművésznő és Heltai Jenő színművész úr r f # ri Dráma 3 felvonásban. ERNA MORÉNA világhírű színművésznő saját idomított fenevadjaival lép föl. bl Előadások: vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor szántóvető gazda fiának az aranykalászos mezőről, ő meg mint katona a harc vér virágos mezejéről kozáklovat hozott Guidónak. Ott áll most a jámbor fehérszőrű állat a béke-utcai 'istállóban, lahol a kationja kis fia cirógatja ós édes 'Cukorral eteti. Gazdát és hazát cserélt ia kozák -paripa, mélynek 'bizonyára nem lesz rá oka, hogy ezt ia .cserét 'megbánja. Gondját viseli majd Guidó, a katona fia, az uj gazjdla. A szabadkai honvédek üdvözlete. Szabadkáról jelentik: Néhány soros irást kapott ma Bíró Károly dr. udvari tanácsos, Szabadka város polgármestere. A szabadkai honvédezred parancsnoka küldte az Írást a harctérről. Ide iktatjuk a levelet szórólszóra : Szívélyes üdvözlet a harctérről. Az ezred remekül viselkedik. Az elismerés és dicséretek az ezredet lépten-nyomon követik. Sokat és örömmel gondolunk szeretett Szabadka városunkra. Az egész ezred üdvözletét tolmácsolva ölel tisztelő barátod LENGERER alezredes, ezredparancsnok. 5iffir0z0tt távirat érkezett dicső német hadak fővezérének, Vilmos császárnak, az apának, hagy a becsület mezején legkisebbik, legkedvesebb fia, Joaehim herceg megsebesült. A császár szeme könybelábad, szöszke, kék szemit hercege tűnik fel előtte, kit még nem is oly régen. feszes, izmos, császári térdem lovagoltatott, becézett. A császárné, ki hat dicső fiat adott a német birodalomnak, kedvenc gyermeke sebesülésének hallatára — egy percre — germán hős anyához illően fellelkesül . . . Fenséges asszonyom, az őszinte emberiességből fakadó fenséges érzések zászlaját mélyen hajtom meg lábai előtt . . . Mikor a berlini nagy állomás előtt robogva megállott a sebesülteket szállító vonat, az emberek lázas érdeklődéssel verődtek csoportokba. S midőn komornáival és fenséges kíséretével megjelent a császári asszony, a tömegek moraja egyszerre eltompult, hisz' neki is van sebesültje, hiszen ő is a fiát várja. Emlékszem, mikor „Wilhelm papa" örömmel adta hirül a trónörökösnének, hogy FrigyeiVilmos már tűzben volt . . . S a hat Hohenzollern-herceg katona közül az egyiket, egy sápadt, fiatal őrnagyot most emelik le a vörös-keresztes kocsiból fehér bóbitás ápolónők. A császárné sikolyát finom koronás keszkenőjével iparkodik elnémítani . . . s csendes zokogás kőiben átöleli legkisebb fiát, vitéz katonáját. A császár erős, izmos tenyerébe fogja a fiatal herceg keskeny, vékony kezét s mialatt egymás kezét szorongatják, az apai és fiúi lélek melegen ölelgetik egymást . . . Szép, fiatal, hercegi katona, a belforti kő-oroszlán ordítását idehallom, a te sebed, császári szülőid legfájdalmasabb vesztesége, melyet ma-holnap be fog hegeszteni a lábaitok előtt heverő, világ kincse, a legyőzött Páris . . .