Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-13 / 230. szám

Szegjad, 1914 szeptember 13. DffiLMAGYARORaZAG 3 A magyar nőkhöz. (Saját tudósítónktól.) IMaóta a hadsegélykö-hivatal fölhívása megjelenít, sok ezer szorgalmas nőd kéz fáradozik iaiz országban azoknak a mhanemütekmek az elkészítésén, amelyekre szükségük vtain a hadbavanult katonáknak. -Most már nagyon ás dkeliruek ezek a holmik és ezért elérkezett a® ideje az összegyüjtésüknek. Azok, akik ily cikkek olőállitásávaO, foglalkoztak, küldjék be haladék t, ailamiuil a már kész dolgokat, Ibósipkákat, hasmélegiitőklet, kérd- é9 lábszárvédőket, flan-ellingeiket a hadsegély zö hivatalhoz (Budapest, IV., Vácim-tea 38.). A osomagat teljesen. díjtalanul száiilitja a posta. Miután megállapították, hogy hósipka, érmelegitő és térdvédő még körülbelül hatszázezer darab szükséges, fölkérik a magyar nőket, hogy jelentsék he sürgősen a helyi főispánnál, hogy milyen mennyiségű pamutot /kívánnak vásárolni és ezen az alapon aztán a badlsegélyző-hivatal megküldi a szükséges .mennyiséget az illetékes megyei, vagy vámosi központi hriizottságnak. A .pamutot nagyban való ibesaenzésl áron bocsátják höllgyednk nendélkezésére. Egy hósipkára tizennégy, egy pár érmetegitőre hét és egy pár -térdvédőre tizenikét dteka pamut kell. Szükséig van ozenkiviül vagy ötszázezer darab haskötőre és ötszázezer pár kapcára, A magyar nők ajándéka fogja megvédeni dereik harcosainkat az időjárás viszontagságai ellen. Jelentkezzen tehát, minden magyar nő sürgősen, hagy mielőbb megindnlha&soai .az áldásos munka. Az alábbiakban összefoglalóan újra Mr,iuk a szükséges cikkek elkészitésónek módját. Hósapka. Készüljön világosisssürke gyapJufonálbód. (iberllni pamutból), ennek hiányában világos barna (kakiszinü), szóval olyan szimü fonálból, amely hasaniliit a .katonák csukaszürkének nevezött ruhájához. Érmelegitő. Ugyanolyan anyagot használjunk, mini a ihósapkánál. Ha. a szürke szín £gy orosz hadifogoly naplója. Az iglói katonakárházban fekszik több sebesült orosz társával együtt Temkin Miklós orosz gyalogos katona. Az intelligens orosz fin naplót vezetett és ezt átadta egy hírlapírónak, hogy lcözölje valamelyik magyar lapbhn. A katonai hatóságtól engedélyt is nyert erre. Az érdekes napló a (következő: ... Tűzvonalban vagyunk. Röpködnek fejünk fölött a golyók. Egy-egy legény kidől a sorból. Mind sűrűbben vágnak közénk a folyók, gyilkos pusztítást végeznek. Ernberetnber után dől ki. Egyszerre két legény 'ugrik és puskáikat eldobva rohan hátra. A tisztek revolverükhöz kapnak, hogy a Kyávák közé lőjjenek, de már akkor talpon v°lt az egész zászlóalj. Az a néhány gyáva ^agával ragadta csapatunkat. A tisztek elektelenedett arccal, dühtől szikrázó szemmel, káromkodva rohannak a gyávák után. gerencséré az ellenséget egy oldaltámadás köti le, nem üldözhet minket. A faluban, amely menekülésünk közfontja, rendetlen összevisszaságban találjuk katonáinkat. A tisztek korbácscsal verik egy tálkába a mi zászlóaljunk legénységét. —- Előre, a tűzbe, aki ellenszegül, azt BAROSS ÉTTEREM ÉS NAGY SÖRCSARNOK SZEGED, DUGONICS-TÉR 11. sz. fogytán van, akkor az érmötogitőnék az a vége, amely a -zubbony ától meni Iáit szik ki, akármilyen színiből is köthető. Térdvédő. Kössük lehetőleg 'ugyanolyan szanJből, mint a hósapkát. Ha a szürke szi-n elfogy, vehetünk bármilyen szint is, mert a térd védő nadrág alatt ás hordható. Fanmára nézve ugyanolyan a .térdvédő, mint az érmelegítő, csakhogy nagyobb. Haskötő. Készüljön jó meleg Bamellből, lehetőleg gyapjú flanellt alkalmazzunk, ennek hiányában vehettünk gyapotfllanellt is. A száné mellékes, csak ne fagj.au Formája tóglar alaku, szélessége harmincöt centiméter, hoszsza száz centiméter. Téli kapca. Készüljön gyapjú- vagy gyapotflanéllbőil, de késziilliet ibarchentbol is, vagy pedig gyapjúból szőtt színtartó női szövetből. Az anyaga .ue legyen igen vastag. Hossza hatvan, szélessége ötven centiméter. Beszegni nem szabad. Tábori levelezőlap. A mai postával a következő tábori leve lező-lap érkezett a „Délmagyarország" szerkesztőségéhez. , Baja 1914. szeptember 9. Hazámért és királyomért hősi csatában iGalíciában többi bajtársaim között én is megsebesültem és szombat óta az itteni kórházban ápolnak. Jobb lábam van az átkozott muszka golyótól átlőve. Vasárnap voltunk az első ütközetben, amikor is a szegedi 5. honrvéd gyalogezredből az első orosz kozákot én lőttem le. Mint felderítő járőrparancsnok váltam 10-ed magammal kiküldve és 20 kozák jött ránk, puskatűzbe fogtuk őket; kettő elesett, a többi mint a nyúl elszaladt. A Délmagyar országot küldje címemre ide, hogy szegedi krpot olvashassak. Kész hive: Bauer József. lelövöm! — kiabálja parancsnokunk. A legények azonban ellenszegülnek. Közéjük lőni tisztjeinknek nem tanácsos, most megölnék a lázadók őket. Egy főhadnagy revolvert ránt ránk, de hatalmas termetű tatár kicsavarja a kezéből és ellene akarja a saját revolverét fordítani. Alig tudjuk lefegyverezni. Tisztjeink a hátunk mögött, revolverrel kezükben, nyomnak előre bennünket. Alig tehetünk azonban vagy husz lépést, egyszerre meleget érzek végigfolyni a tomporomon. Meglőttek. Nem tudom, honnan jött a lövés. A láthatatlan ellenség lőtt-e belém, vagy a saját tisztem. —• Meglőttek! —• kiáltottam és bicegve futottam a falu felé. Egy fa alatt ingemet fölszakitottam, kötést csináltam belőle és bekötöttem vele a sebemet. De mert féltem, hogy sebesülten is tüzvonalba hajtanak, rejtekhely után néztem. Egy századomból való társam baktatott felém, őt balkarján érte a lövés, összefogódzkodtunk: a sánta a bénával. A faluban sok katonát találtam. Fedelek alól, fákról bújtak elő, mint a csirke eső után. Egy tisztet is láttam elrejtőzve. Egy parasztház elé kuporodtunk. Ebben a pillanatban gránát csapott le, belereszketett a ház is. Bemásztunk a házba. A pincét kerestük. Egyszerre rettenetes forróság vett erőt rajtam, csurgott rólam az izzadtság. Leroskadtam. Hogy mi történt aztán velem, nem tudom. Elájultam. A javadalmi bizottság ülése. (Saját tudósítónktól.) A javadaítmi bizottság szombat délután 4 órakor 'tartotta meg ülését Balogh Kájroily pénzügyi tanácsos elnöki ősével Az ülésen a bizottsági tagak az 1913—14. évi javadalmai ágazatok összéhason•litó kimutatását tárgyalták. A városi 'fürdő 1014. évi jövedelme a tavalyiéhoz képesít juliusban 1082 korona 86 fillér, augusztusban pedig 2580 korona 74 filter csökkenést mutat. Szóba IkarüLt a bizottsági ülésen a várasd fürdő saamélyzetének a megiendszaibályozása. Balogh tanácsnok indítványára elhatározták, hogy a budapesti uj artézi fürdő árszabályát, továbbá a személyzet fizetéséről és .a házi remidről szóló szabályzatokat 'liaiadéktalamul tanulmányozás végett ©Ibéri a város a főváros 'tanácsától. A javadalmi bizottság 1913—14. évi julius havi összehasonlító kimutatása következő: Az állami bor- és húsfogyasztás: 1709 korona 44 Iliiéi', a városi fogyasztási pótlék 22S5 korona; a várasd fogyasztási illeték 1064 korona 06 fillér; a helypénzdij 1372 koron.06 fillér; súly- és űrmérték dij 370 korona 16 fillér; osólnakátkelési dij 49 korona 12 fillér; zálogalási diij 798 korona; •vizhasználati dij 22 korona 35 fillér; vizhasználati behajtási dij 28 korona 92 fillér; kiutlköltségd diij 50 filter többletet mutat. A part jövedelmi dij 681 korona 79 fillér; a kővezetvámdij 2896 korona 96 fillér; a vágóhídi dij 757 'borona 72 fillér; földi és vályogdij 1017 korona 30 fillér; vámhinságdlj 5 korona 68 fillér; rendbomtási dij 19 korona 99 fillér; városi ifürdődij 1078 korona 86 fillér csökkenést mutat. Az 1914. évi augusztusi tételek aránylag megegyeznek a tavalyiéval, kivéve a városi fürdőt, hol 2580 korona 75 fillérrel kevesebb a. jövedelem. Egy társam rázott föl, de talán egy félóra múlva. — Elmentek a mieink, kint már az ellenség masíroz, — mondta. Társam, aki Nagy-Oroszországból való, rettenetesen meg volt rémülve. — Legyilkolnak bennünket, — mondotta. Én azonban összeszedtem minden erőmet, az ablakhoz vánszorogtam és integettem az osztrák-magyaroknak. Erre három katona befutott. Látták, hogy sebesültek vagyunk, vizet hoztak. Tótul mondta, hogy ne féljünk, gondoskodni fognak rólunk. — Kegyelmezzenek! Ne öljenek meg, — rimánkodott oroszul a társam. A fiuk, — akik tótok voltak, — megértették és büszkén felelték: — Ne féljenek, nem vagyunk mi sein szerbek, sem muszkák. Félóra múlva jött egy magyar betegápoló altiszt, Pavlovszky Ferencnek hivják a derék embert, áldja meg az isten, kötésemet megcsinálta s megvigasztalt, hogy életben maradok, mert sebesülésem nem súlyos. Morfiumot adott fájdalmaim csillapítására és a kötözőhelyre vezetett. Most már csak messziről hallatszott ide egy-egy lövés döreje. A falu lobogó lánggal kezdett égni. Alkonyodott. Sok elesettet és sebesültet láttam. Á sebesültek oroszul segitséfeért kiáltoztak rettenetesen. Eszembe jutott a véres kép: a Sipka-szorosban minden csöndes. Egv hullába botlottam meg: Legkellemesebb nagyterasszal |> Csaladok fis szalmaűzueoueh találkozó helye. • Napi fis hatil abonnensek. Kitűnő italon. • Elsőrendű iwiiar és Ma Ha! • Pontos Kiszólás <a Naponta ERDÉLYI KALMAN eisöangu zenekara játszik felváltva gis. | l-j