Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-13 / 230. szám

Szegjad, 1914 szeptember 13. DffiLMAGYARORaZAG 3 A magyar nőkhöz. (Saját tudósítónktól.) IMaóta a hadsegély­kö-hivatal fölhívása megjelenít, sok ezer szor­galmas nőd kéz fáradozik iaiz országban azok­nak a mhanemütekmek az elkészítésén, ame­lyekre szükségük vtain a hadbavanult kato­náknak. -Most már nagyon ás dkeliruek ezek a holmik és ezért elérkezett a® ideje az össze­gyüjtésüknek. Azok, akik ily cikkek olőálli­tásávaO, foglalkoztak, küldjék be haladék t, aila­miuil a már kész dolgokat, Ibósipkákat, has­mélegiitőklet, kérd- é9 lábszárvédőket, flan-ell­ingeiket a hadsegély zö hivatalhoz (Budapest, IV., Vácim-tea 38.). A osomagat teljesen. díj­talanul száiilitja a posta. Miután megállapították, hogy hósipka, érmelegitő és térdvédő még körülbelül hat­százezer darab szükséges, fölkérik a magyar nőket, hogy jelentsék he sürgősen a helyi főispánnál, hogy milyen mennyiségű pamu­tot /kívánnak vásárolni és ezen az alapon az­tán a badlsegélyző-hivatal megküldi a szük­séges .mennyiséget az illetékes megyei, vagy vámosi központi hriizottságnak. A .pamutot nagyban való ibesaenzésl áron bocsátják höllgyednk nendélkezésére. Egy hó­sipkára tizennégy, egy pár érmetegitőre hét és egy pár -térdvédőre tizenikét dteka pamut kell. Szükséig van ozenkiviül vagy ötszázezer darab haskötőre és ötszázezer pár kapcára, A magyar nők ajándéka fogja megvéde­ni dereik harcosainkat az időjárás viszontag­ságai ellen. Jelentkezzen tehát, minden ma­gyar nő sürgősen, hagy mielőbb megindnl­ha&soai .az áldásos munka. Az alábbiakban összefoglalóan újra Mr­,iuk a szükséges cikkek elkészitésónek mód­ját. Hósapka. Készüljön világosisssürke gyap­Jufonálbód. (iberllni pamutból), ennek hiányá­ban világos barna (kakiszinü), szóval olyan szimü fonálból, amely hasaniliit a .katonák csukaszürkének nevezött ruhájához. Érmelegitő. Ugyanolyan anyagot hasz­náljunk, mini a ihósapkánál. Ha. a szürke szín £gy orosz hadifogoly naplója. Az iglói katonakárházban fekszik több sebesült orosz társával együtt Temkin Miklós orosz gya­logos katona. Az intelligens orosz fin naplót vezetett és ezt átadta egy hírlapírónak, hogy lcözölje valamelyik magyar lapbhn. A katonai hatóságtól engedélyt is nyert erre. Az érdekes napló a (következő: ... Tűzvonalban vagyunk. Röpködnek fe­jünk fölött a golyók. Egy-egy legény kidől a sorból. Mind sűrűbben vágnak közénk a folyók, gyilkos pusztítást végeznek. Ernber­etnber után dől ki. Egyszerre két legény 'ugrik és puskáikat eldobva rohan hátra. A tisztek revolverükhöz kapnak, hogy a Kyávák közé lőjjenek, de már akkor talpon v°lt az egész zászlóalj. Az a néhány gyáva ^agával ragadta csapatunkat. A tisztek el­ektelenedett arccal, dühtől szikrázó szem­mel, káromkodva rohannak a gyávák után. gerencséré az ellenséget egy oldaltámadás köti le, nem üldözhet minket. A faluban, amely menekülésünk köz­fontja, rendetlen összevisszaságban találjuk katonáinkat. A tisztek korbácscsal verik egy tálkába a mi zászlóaljunk legénységét. —- Előre, a tűzbe, aki ellenszegül, azt BAROSS ÉTTEREM ÉS NAGY SÖRCSARNOK SZEGED, DUGONICS-TÉR 11. sz. fogytán van, akkor az érmötogitőnék az a vége, amely a -zubbony ától meni Iáit szik ki, akármilyen színiből is köthető. Térdvédő. Kössük lehetőleg 'ugyanolyan szanJből, mint a hósapkát. Ha a szürke szi-n elfogy, vehetünk bármilyen szint is, mert a térd védő nadrág alatt ás hordható. Fanmára nézve ugyanolyan a .térdvédő, mint az ér­melegítő, csakhogy nagyobb. Haskötő. Készüljön jó meleg Bamellből, lehetőleg gyapjú flanellt alkalmazzunk, ennek hiányában vehettünk gyapotfllanellt is. A szá­né mellékes, csak ne fagj.au Formája tóglar alaku, szélessége harmincöt centiméter, hosz­sza száz centiméter. Téli kapca. Készüljön gyapjú- vagy gya­potflanéllbőil, de késziilliet ibarchentbol is, vagy pedig gyapjúból szőtt színtartó női szövetből. Az anyaga .ue legyen igen vastag. Hossza hatvan, szélessége ötven centiméter. Beszegni nem szabad. Tábori levelezőlap. A mai postával a következő tábori leve lező-lap érkezett a „Délmagyarország" szer­kesztőségéhez. , Baja 1914. szeptember 9. Hazámért és ki­rályomért hősi csatában iGalíciában többi baj­társaim között én is megsebesültem és szom­bat óta az itteni kórházban ápolnak. Jobb lábam van az átkozott muszka golyótól át­lőve. Vasárnap voltunk az első ütközetben, amikor is a szegedi 5. honrvéd gyalogezredből az első orosz kozákot én lőttem le. Mint fel­derítő járőrparancsnok váltam 10-ed magam­mal kiküldve és 20 kozák jött ránk, puska­tűzbe fogtuk őket; kettő elesett, a többi mint a nyúl elszaladt. A Délmagyar országot küldje címemre ide, hogy szegedi krpot olvashassak. Kész hive: Bauer József. lelövöm! — kiabálja parancsnokunk. A legények azonban ellenszegülnek. Közéjük lőni tisztjeinknek nem tanácsos, most megölnék a lázadók őket. Egy főhad­nagy revolvert ránt ránk, de hatalmas ter­metű tatár kicsavarja a kezéből és ellene akarja a saját revolverét fordítani. Alig tudjuk lefegyverezni. Tisztjeink a hátunk mögött, revolverrel kezükben, nyomnak előre bennünket. Alig tehetünk azonban vagy husz lépést, egy­szerre meleget érzek végigfolyni a tompo­romon. Meglőttek. Nem tudom, honnan jött a lövés. A láthatatlan ellenség lőtt-e belém, vagy a saját tisztem. —• Meglőttek! —• kiáltottam és bicegve futottam a falu felé. Egy fa alatt ingemet fölszakitottam, kötést csináltam belőle és bekötöttem vele a sebemet. De mert féltem, hogy sebesülten is tüzvonalba hajtanak, rej­tekhely után néztem. Egy századomból való társam bakta­tott felém, őt balkarján érte a lövés, össze­fogódzkodtunk: a sánta a bénával. A falu­ban sok katonát találtam. Fedelek alól, fák­ról bújtak elő, mint a csirke eső után. Egy tisztet is láttam elrejtőzve. Egy parasztház elé kuporodtunk. Ebben a pillanatban grá­nát csapott le, belereszketett a ház is. Be­másztunk a házba. A pincét kerestük. Egy­szerre rettenetes forróság vett erőt rajtam, csurgott rólam az izzadtság. Leroskadtam. Hogy mi történt aztán velem, nem tudom. Elájultam. A javadalmi bizottság ülése. (Saját tudósítónktól.) A javadaítmi bizott­ság szombat délután 4 órakor 'tartotta meg ülését Balogh Kájroily pénzügyi tanácsos el­nöki ősével Az ülésen a bizottsági tagak az 1913—14. évi javadalmai ágazatok összéhason­•litó kimutatását tárgyalták. A városi 'fürdő 1014. évi jövedelme a ta­valyiéhoz képesít juliusban 1082 korona 86 fil­lér, augusztusban pedig 2580 korona 74 fil­ter csökkenést mutat. Szóba IkarüLt a bizott­sági ülésen a várasd fürdő saamélyzetének a megiendszaibályozása. Balogh tanácsnok indítványára elhatározták, hogy a budapesti uj artézi fürdő árszabályát, továbbá a sze­mélyzet fizetéséről és .a házi remidről szóló szabályzatokat 'liaiadéktalamul tanulmányo­zás végett ©Ibéri a város a főváros 'tanácsá­tól. A javadalmi bizottság 1913—14. évi ju­lius havi összehasonlító kimutatása követ­kező: Az állami bor- és húsfogyasztás: 1709 korona 44 Iliiéi', a városi fogyasztási pótlék 22S5 korona; a várasd fogyasztási illeték 1064 korona 06 fillér; a helypénzdij 1372 koron.­06 fillér; súly- és űrmérték dij 370 korona 16 fillér; osólnakátkelési dij 49 korona 12 fillér; zálogalási diij 798 korona; •vizhasználati dij 22 korona 35 fillér; vizhasználati behajtási dij 28 korona 92 fillér; kiutlköltségd diij 50 fil­ter többletet mutat. A part jövedelmi dij 681 korona 79 fillér; a kővezetvámdij 2896 korona 96 fillér; a vágóhídi dij 757 'borona 72 fillér; földi és vályogdij 1017 korona 30 fillér; vám­hinságdlj 5 korona 68 fillér; rendbomtási dij 19 korona 99 fillér; városi ifürdődij 1078 ko­rona 86 fillér csökkenést mutat. Az 1914. évi augusztusi tételek aránylag megegyeznek a tavalyiéval, kivéve a városi fürdőt, hol 2580 korona 75 fillérrel kevesebb a. jövedelem. Egy társam rázott föl, de talán egy fél­óra múlva. — Elmentek a mieink, kint már az el­lenség masíroz, — mondta. Társam, aki Nagy-Oroszországból va­ló, rettenetesen meg volt rémülve. — Legyilkolnak bennünket, — mon­dotta. Én azonban összeszedtem minden erő­met, az ablakhoz vánszorogtam és integet­tem az osztrák-magyaroknak. Erre három katona befutott. Látták, hogy sebesültek vagyunk, vizet hoztak. Tótul mondta, hogy ne féljünk, gondoskodni fognak rólunk. — Kegyelmezzenek! Ne öljenek meg, — rimánkodott oroszul a társam. A fiuk, — akik tótok voltak, — megér­tették és büszkén felelték: — Ne féljenek, nem vagyunk mi sein szerbek, sem muszkák. Félóra múlva jött egy magyar beteg­ápoló altiszt, Pavlovszky Ferencnek hivják a derék embert, áldja meg az isten, kötése­met megcsinálta s megvigasztalt, hogy élet­ben maradok, mert sebesülésem nem sú­lyos. Morfiumot adott fájdalmaim csillapítá­sára és a kötözőhelyre vezetett. Most már csak messziről hallatszott ide egy-egy lövés döreje. A falu lobogó lánggal kezdett égni. Alkonyodott. Sok elesettet és sebesültet láttam. Á sebesültek oroszul se­gitséfeért kiáltoztak rettenetesen. Eszembe jutott a véres kép: a Sipka-szorosban min­den csöndes. Egv hullába botlottam meg: Legkellemesebb nagyterasszal |> Csaladok fis szalmaűzueoueh találkozó helye. • Napi fis hatil abonnensek. Kitűnő italon. • Elsőrendű iwiiar és Ma Ha! • Pontos Kiszólás <a Naponta ERDÉLYI KALMAN eisöangu zenekara játszik felváltva gis. | l-j

Next

/
Oldalképek
Tartalom