Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-06 / 224. szám

Szeged, 1914. szeptember 6. jl/ÉLM AGYABORSZAG 1 Mi 11 Hasit ged Ii Hl ii el fiat hónapi fogházra ítélt uriieány. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi törvényszék két büntető tanácsa ma is izgatási és királysértési pörö'ket tárgyalt. A háború kitörése óta a gyorsított eljárásról szóló törvény alapján ,a tábla székhelyén lévő törvényszékek tárgyalják az ilyen ügyeket. Ma egy tanító, egy uriieány, meg egy szerb újságíró kerültek a vádlottak padjára; szemben az eddigi vádlottakkal, .akik jórészt a fanatikus, műveletlen köznépből kerültek ki. Az első vádlott Milos Aurél, román nemzetiségű tanitó volt, akit gyűlöletre való izgatásért helyezett vád alá az ügyészség. Milosnak, aki mint tanitó, a magyar állam kenyerét eszi, Macedónia községben a magyar fiukat kellene hazaszeretetre tanitania, de ő ehelyett szerb izgatókkal tartotta fent az érintkezést. Mikor megtudta, hagy Macedónián keresztül szerb menekülték, katonaszökevények. vagy hadifoglyok utaznak át, mindig kiment az állomásra. Kalapját loyalisan leszedte a fejéről és Nagyszerbiát éljenezte. A mai tárgyalás során az ügyészség négy ilyen esetet bizonyított M Mosna, akit a tör vényszék hat hónapi börtönre és egy évi hivatalvesztésre itélt. Ennél a sablonos esetnél sokkal érdekesebb volt a másik ügy, amelyben vádlottként Nedelkovics Szmilyka, egy fiatal, újvidéki szerb leány szerepelt. Augusztus 14-tén az uriieány a náluk vendégségben lévő szerb -aranyifjakkal a háborúról csevegett szellemesen. Közben nemcsak meggondolatlan kiielentéséket tett. hanem a királyt is megsértette. — Serjkisem akarja -a háborút, — mondotta, — csak a király. — Ekkor sértő kifejezéssel illette őfelségét. Meghallotta ezt Dankler Erzsébet, Nedelkovicsék magyar érzelmű szobaleánya és feljelentette az ügyészségen úrnőjét. A mai tárgyaláson beigazolást nyert, hogy Nedelkovics Szmilyka a sértő kifejezést használta és ezért a biróság fiat hónapi fogházra itélte az urileányt. A harmadik vádlott Popovics L. Milán újvidéki ujságiró volt, a „Szrpsztvo" felelős szerkesztője, akit az ügyészség a magyar állam közössége elleni lázítás bűntettével vadolt. Popovics L. Milán már többször került hasonló bűncselekmény miatt a biróság elé. Mostani bűne az, hogy lapjában 1913. szeptember 23-iki számában leközölt egy cikket a „Balkáni kérdés uj fázisai" cimmei. A cikket Scotus Viator, a rosszmájú angol író irta egy angol politikai folyóiratba és szokásához hiven a mi külpolitikánkat támadta. A szóban forgó cikkben, elmélkedve a balkáni háború következményeiről, összéhasonlitotta az egyes államok győzelmiét és a monarchia belpolitikájára vonatkozólag is rosszakaratú kijelentéseket tett. Popovics L. Milán, mint a lap felelős szerkesztője került vád alá, amiért a cikket leközölte. Most már a lapját beszüntették és Debrecenbe van internálva, mint politikailag gyanús egyén. Debrecenben sok ilyen gyanús nemzetiségi izgató van, akik felügyelet alatt állanak. Popovics elmondta munkatársunknak, hogy „egyébként" az összes gyanús egyének jól érzik magúikat; ő szállodában lakik, szabadon járhatJkelhet, de a várost el nem hagyhatja, levelet irnia nem szabad és idegen nyelvű emberekkel nem érintkezhetik. A tárgyalás folyamán,, mivel a cikk Íróját felelősségre vonni nem lehet, az uj sajtótörvény szerint a biróság Popovics L. Milánt bűnösnek mondotta ki nyomtatvány utján elkövetett izgatásban és hat hónapi államfogházra jtéíte. HIREK oooo — Kérelem a szegedi hölgyekhez. Szeretettel és a közjótékonyság érdekében felszólítom azokat a szegedi hölgyeket, akik varrásban segíteni akarnak avagy varrást házhoz vállalni hajlandók, legyenek szívesek bármely nap reggeli 8 órától kezdve a belvárosi óvóda földszinti termében jelentkezni. Nónay Dezsőné. — Egyházi értesjtés. Istenben boldogult Erzsébet királyné halála évfordulóján: szeptember 10-én délelőtt 10 órakor a szegedrókusi római katholikus templomban gyászmise tartatik. Várhelyi József, tb. kanonok esperes-plébános. — A szegedi vöröskeresztes ápolónők. Kaptuk a következő sorokat: Tisztelt Szerkesztő Ur! Mindig érdeklődéssel olvassuk nagyrabecsült lapját, a melynek tájékozottsága kielégítheti a legkényesebb igényeket is. Annál inkább csodálkozunk azon, hogy már másodszor találkozunk a lap hasábjain névtelen támadásokkal a Vörös Kereszt ápolónői ellen. Nem gondolja a tisztelt szerkesztő ur, hogy most, amikor azok az ápolónők fáradhatatlanul dolgoznak, hogy a sebesülteken könnyítsenek, igen elkeserítheti őket az ilyenféle támadás, amikor arra tudtommal senki okot nem adott. Ezek a támadások igen tervszerűnek látszanak. Mert ha jogos alapon áll a vád, ne burkolja magát senki a névtelenség csúnya köpönyegébe, hanem nyíltan nevezze CHOLNOKY UIKTOR megjósolta a uilágháborút. A világháború gondolata nem most, kitörése előtt vetődött fel az emberek lelkében. Nein. Politikusok, gondolkodók, írók látták ennek bekövetkezését. Egyes jelenségekből, az államok egyre nagyobbá váló idegességéből előre lehetett következtetni. És most, hogy a világháború tényleg bekövetkezett, egyre-másra lapozunk fel régi újságokat, évekkel ezelőtt megjelent könyveket, melyekben a Világháború 'bekövetkezését csalhatatlanul bejelentették. A „Délmagyarország" már több ilyen jövendölésről emlékezett meg. Ezek mind külföldi emberek tollából származtak. Foglalkoztak azonban magyar írók is e nagy háború gondolatával és előre megjósolták azt. Cholnoky Viktor, a korán elhunyt kitűnő iró, aki nagyon szerette az események logikáját boncolgatni és a történések belsejét és indokait feltárni az olvasó elé, két izben is foglalkozott egy kitörő világháborúval. Első esetben már nyolc évvel ezelőtt. A Hét 1906. április 1-én megjelent számában. Cikket irt, melynek A világháború volt a ciine. A cikk most újra nagyon aktuálissá vált. Fellapoztulr és egyes kitételeit leközöljük, hogy dokumentáljuk vele, mennyire l eváltak Cholnoky jövendölései. — A népek harmincöt esztendei világháború-nélküliségben látták, hogy a hadsereg: holt töke, — írja a nevezetes cikkiró. Tudatára ébredtek annak, hogy a katona nem arra való, hogy békét csináljon, hanem arra, hogy háborút kezdjen. S hogy a sí vis paeem: para bellum közmondása, mint a legtöbb közmondás, nem egyéb, olyan babonánál, amely a mai tudásnak mikroszkópja alatt már hazugsággá vedlett át. Így következett el a ma, mikor az emberiség érzi már, hogy ekszploitálni kell a legnagyobb holttökét, a hadsereget. Ha lud, legyen lud, ha katona: menjen bele a puskatüzbe. A népek nem azért tartják a hadseregeket, hogy ne verekedjenek. Ezért kell meglenni a világháborúnak és ezért meg is lesz. — A kérdés csak az, hogy kinek kell kezdeni. Sőt még az sem kérdés. Ugy lesz ez, mint a csapszékben, hol előbb a két legerősebb legény verekszik össze, csak aztán jön a többiek dulakodása. — Anglia és Németország, a mágnespatkónak ez a két sarka, amely, mivel a közös törzsön függ, azért taszítja egymást a legjobban. Köztük fog kilobbanni a legnagyobb világháború iiszke, amely aztán lángra lobbantja a ma elkorhadt Európáját. Németországban ezt ma már tudják, Angliában beszélik is. Sőt illusztrálják. A Daily Telegraph az elmúlt héten hozta az angolnémet háborúnak azt a meglehetősen pesszimisztikus térképét, amellyel 1910-re jövendöli a háborút és ugy fogja fel az eseményeket. hogy Németország teljes diadalt arat majd Anglián. — Két nagy tengeri csatát jósol ez a térkép, az egyiket Skócia keleti partjai mellett, a másikat délebbre, Scarborough kikötővel szemben, mert a németeknek, ha partra akarnak szállni Angliában, ezt a fontos kikötőt kell a hatalmukba keríteni. Ugy jövendöli az angol lap, hogy a hatalmukba is fogják ejteni, mert azt jósolja, hogy Hings Lynnél, Yarmouthnál, Cielchesternéf ás Lowestoftnál a németek partra tudnak szállni. Azután következik London ostroma, mely Leicester mellett nagy ütközet, Cambridgenél pedig rémes, gyilkos cjsata előz meg. De mindkettőben az angolok lesznek a vesztesek, mert elvesztik Londont és a parlament előbb Bristolban gyül össze, majd pedig Manchesterben utolsó ülésre. Az angol lap ezeket irta, még pedig feltűnő betűkkel, a térkép mellé: „Keep this map for reference, it will be valnable!" őrizzétek meg ezt a térképet, bc fog válni. íme, ez Cholnoky Viktor első világháborúját jósló cikkének kivonata. Három esztendővel később, vagyis 1909. február 26-án irta Mozgósítás előtt cimmei a másodikat, a melyet most ismertetni szintén időszerűnek tartunk. Alábbiakban néhány szemelvényt adunk belőle: — Ravasz és perfid az a kis manőver, amelynek a révén Oroszország maga mindig a legnagyobb jóindulatot tanúsítja a monarchiánk iránt. György királyfit ígéretek és pénz nélkül bocsátotta vissza haza Pétervárról, de apró, felesleges gáncsvetésekkel belekényszeritheti monarchiánkat egy egészen felesleges háborúba, viszont fellovalta Szerbiát olyan háborúra, amelyben az legfeljebb a Karagvorgyervicseket veszítheti el. — Szerbiával szemben pedig ugy állji dolog, hogy a vele való háború nyilt ütközeteket és guerilla harcokat is fog produfcá!Vasárnap délelőtt a roaqq. kir. honvédkatona ZENEKARA HANGVERSENYEZ. Tisztelettel Horuáth Fersoc, vendéglős.