Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-25 / 242. szám

8. DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1914. szeptember 20. A Szerbia elleni hadjárat. Szófia, szeptember 24. A „Dnevnik" je­lenti kiválóan megbízható forrásból: Az osz­trák-magyar hadsereg megujult offenzívája óriási veszteségeket okozott a szerb hadse­regnek. Nisbe már napok óta hosszú sebe­sültszállító vonatok érkeznek. A sebesültek igen rossz állapotban vannak. A szerb egész­ségügyi szolgálat igen hiányos, ugy, hogy az uton sokan elpusztulnak. Megtörténik az is, hogy a harctéren megsebesült katonák együtt érkeznek a kolerában megbetegedet­tekkel. A Dnevnik jelentése szerint 18-án harminc waggon kizárólag súlyos sebesült érkezett Nisbe, ahol már a sebesülteket el sem tudják helyezni. Budapest, szeptember >24. Skerlecz Iván báró horvát bán tegnap óta Budapesten tartózkodik és tanácskozást folytat a kor­mány tagjaival. E tanácskozásokra vonat­kozóan Zágrábból tudósitónk a következő­ket jelenti: A szerbek szerémségi betörése egyes helyeken tekintélyes kárt okozott a polgári lakosságnak. A betörés visszaverése után Hideghéthy főispán, aki a háború tartamára a Szerémség kormánybiztosa, automobilon szemleuíra indult és bejárta a határmenti községeket és városokat és minden szüksé­ges intézkedést megtett, hogy a közigazga­tást ismét a rendes mederbe terelje és a normális helyzetet helyreállítsa. Igyekezete sikerrel Is járt és az immár zavartalanul mű­ködő közigazgatási hatóságoknak első fel­adata, az ingókban és ingatlanokban oko­zott kár megállapítása volt. E kárösszegeket teljes egészükben meg fogják téríteni és a bán utazásának legfontosabb célja a kártérí­tés módja és a szükséges fedezet megálla­pítása. Éppen ezért a bán mostani útját a hor­vát sajtó i.s méltatja és annak fontosságát ki­emeli. Az „Agramer Tagblatt" hagy biza­lommal van a bán utazásának eredménye iránt és Horvátországban a közvetetlenüi érdekeltek szintén nagy bizalommal várják a tárgyalások eredményét. A németek ujabb sikerei Páris előtt. Berlin, szeptember 24. A nagyvezérkar közli, a nagy főhadiszállásról jelentik szep­tember 23-án este kilenc órai kelettel: A né­met nyugati hadsereg jobbszárnyán az Oison tul áll a harc. A franciák áthatolási kísérlete eredménytelen volt. Az Argontól keletre fekvő Varennet a mai nap folyamán bevet­tük. A támadás előhaladásban van. Varenn­töl délre fekvő várerödök ellen támadó se­regrészek győzelmesen verték vissza a Ver.­dunból a Maason át és Toulból intézett el­lentámadásokat és hadifoglyokat ejtettek, gépfegyvereket és ágyukat zsákmányoltak. A nehéz tüzérség látható eredménnyel kezd­te meg a tüzelést Troyon, Les-Paroches, Campdes Ronaisne és Leonville várerödök ellen. A francia Lotharingiában és az elzászi határon a francia eiöcsapatokat egyes helye­ken visszavertük. Döntés még sehol sem tör­tént. Belgiumból és a keleti harctérről sem­mi ujabb hir nincs. (A miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin, szeptemlber 24. A Wolff-ügy­nökség jelenti a nagy főhadiszállásról tegnapi kelettel: A Reimsnél harcoló csa­patok főparancsnoka ma a következőket jólenti a legfelsőbb (hadvezetőségnek: Mint utóbb megállapítást nyert, a reimsi székesegyházra egy mozsárágyulö­veget is kellett intéznünk. A 10. hadtest jelentése szerint ez azért volt szükséges, mert a tábori tüzérség tüzelése nem volt képes a székesegyház tornyában levő, tisztán felismerhető ellenséges megfigyélő­állomást eltávolítani. Páris ostrom előtt. Páris, szeptember 24. (Rómán át.) Pá­ris teljesen felkészülten várja a németek os­tromát. Egyelőre visszatért a lakosságba valamelyes nyugalom. Gallieni tábornok közli a város lakosságával, hogy elegendő élelmiszer van felhalmozva, bár egyelőre nem félnek attól, hogy Páris ostrom alá ke­rül, sőt az itteni csapatok egy részét is a harcba küldték. Az állapotok a tábornok ki­jelentése szerint most sokkal jobbak, mint 44 év előtt, a védelem is sokkal erősebb és felkészültebb és a vízvezetéki vonalakat oly erős őrizet alá vették, hogy a németek se­hogy se férkőzhessenek hozzájuk. Adrién Mithonard, a városi tanács feje kiváltványt intézett a lakossághoz és mindenkit, aki nem képes a fegyverforgatásra, felszólított, hogy hagyja el a várost. Kivánatos, — igy mond­ja — hogy a még itt maradt asszonyok, gyermekek és öreg emberek azonnal hagy­ják el a nehéz megpróbáltatásoknak elébe néző Párist. Nevezetteknek szeptember 25-ig feltétlen el kel! utazniok. A rövid ha­táridőből arra lehet következtetni, hogy a német hadseregnek a közeli időben való megjelenésére már kezdenek számítani a francia vezérkarban. Orosz kaessotgafás Itália felé. Milánó, szeptember 24. A félhivata­los Stefani-ügynökség az orosz kormány­tól származó közlést helyezett el az olasz lapokban. A rendkivül érdekes kommüniké Így hangzik: Pétervárott a legnagyobb megle­petést és a legnagyobb megütközést kelti az, hogy az olasz kereskedelem a mai jelentős időkben teljesen távol tart­ja magát Oroszországtól. Ezt annál ke­vésbé sem tudják itt megérteni, mert hiszen az olasz kereskedők és termelők most kihasználhatnák összeköttetések szerzésére a különösen kedvező helyze­tet. Olaszországnak most módjában vol­na örökölni annak az óriási forgalom­nak egy részét, amelyet az immár tel­jesen meggyülölt Németország bonyo­lított le eddig a cár birodalmában. De nemcsak a jövőben érhetne el sokat Itá­lia, hanem már most is, ám érthetetlenül az olasz hajós vállalatok teljesen elha­nyagolják a Fekete-tengeren levő orosz kikötőket, ami olasz részről igazán meg' bocsáthatatlan hiba. Igy csörgeti a rubelt és udvarol ve­rejtékezve az orosz kormány Olaszország­nak, hogy valamiképen rávegye szövetsé­ges társainak elárulására. Örömmel álla­píthatjuk meg, hogy az orosz perfidia nem kelt visszhangot Itáliában. Az olasz lapok közlik ugyan a pétervári csalogató hírt, de egyetlen kisérő szóra sem méltatják. A varsói hangulat. Egy varsói kereskedő, akinek sikerült szeptemlber elején Varsóból megmenekülnie, a következőket írja a Neues Wiener jour­nal-ban: — Varsóban nyomban a háború kitöré­sekor nagy pénzügyi pánik volt, ezrek ro­hanták meg a "takarékpénztárakat cs vették ki a bankokból betétjeiket. Az ipari üzemek 80 százaléka beszüntette munkáját és en­nek következtében több mint hatvanezer munkás kenyér nélkül maradt. A szinházak a kormány szigorú kívánságára előadást tartanak, amelyek azonban majdnem telje­sen üres házak előtt folynak le. Szeptember elsején a Censtohau védelmezése cimü ha­zafias szomorujátékot adták elő és ezt az alkalmat az oroszok nagy németellenes tün­tetésre használták föl. Nyomban a háború megkezdése után néhány orosz agent pro­vokateur ugratására, egy németellenes lé­giót alakították. Körülbelül ötszáz betörő és csirkefogó lépett be ebbe a légióba, amely­lyel szemben egész Varsó elutasítóan visel­kedett. Általában a lengyel és a zsidó lakos­ság az oroszokkal szemben tartózkodó ma­gatartást foglal el. Nikolaj Nikolajevics nagyherceg manifesztuma egyáltalában nem keltett lelkesedést, ép oly kevéssé, mint az oroszok állítólagos sikereiről szóló hirek. Varsóban, különösen a külvárosokban az oroszok azzal boszulták meg magukat a zsi­dókon, hogy pogromba futó antiszemita tün­tetéseket rendeztek. A SIENIAVAI HIDFÖ. . Bécs, szeptember 24. Hőfer vezérőr­nagy, a vezérkari főnök helyettese, jelen­tette már, hogy csapataink Jaroszlavtól északra hősies védelem után, miután a harc célját elérték, elejtették a sieniavai hídfőt. Erről a stratégiai pontról egy szakember a következőket mondja: — Sieniava egynap járásra fekszik Ja­roslavtól. Csak a mostani háborús bonyodal­makkor lett megerősítve táborszerüen. E megerősítés célja az volt, hogy a Lesachow mellett levő hidat, mely a San folyó fölött épült, esetleges kozáktárnadásoktól megvéd­jük. Amikor Oroszországgal megkezdődött a háború, aktiváltuk a sieniavai hidfőt. E pont jelentéktelenségére vall, hogy csak a régi hetvenötös tábori ágyukkal erősítették meg és nem volt szándékában a hadvezető­ségnek, hogv nehéz ütegeket vonultasson fel a Ihidhoz. Az entente sajtója a sieniavai híd­fő elestét nagyszerű győzelemnek fogja mi­nősiteni, ezért mutatunk rá a hid stratégiai jelentéktelenségére. TELE VAN A DUNA SZERB HALOT­TAKKAL. Debrecen, szeptember 24. Egy (Ársa­váról érkezeti utas tegnap elmondotta, hogy a Timök-hadosztály katonáinak holt­testével tele van a Duna medre. A szerb katonák hullái ugy jutnak el Oroszország­ba, ahová mindig vágyva vágytak. A me­rész szerbeket., akik életükkel fizették meg hadvezetőségük elhamarkodott terveit, tudvalevőleg két héttel ezelőtt csapataink beszorították a Szávába. A holttestek a Szávából a Dunába kerültek, amely a hul­lákat most lassan liömpölygeti a Fekete­tenger leié. AZ ELSÜLYESZTETT ANGOL CIRKÁLÓK London, szeptémber 24. Az elsiilyesz­tett három angol páncélos cirkáló egy me­nekültje, aki Iiarwichba érkezett, kijelen­tette, hogy a német tenger alatti naszád támadása azon a helyen történt, amelyéit hetek óta gondosan átkutattak volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom