Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)
1914-09-19 / 236. szám
4 ÜELMAG Y AKORSZAÖ Szeged, 19X4. szeptember 19. történetek Vilmos császárról. (Saját tudósítónktól.) Még 1912. szeptember 12-én, vagyis két évvel ezelőtt közöltük az alábbi kedves apróságókat, amelyek Vilmos császárral történtek meg. Abban az időben egy francia újságíró hozta nyilvánosságra ezeket és most, azért közöljük ismét, hogy bizonyítsák, miként vélekedtek a franciák hü szövetségesünkről még akkor, amikor még nem voltak háborúban a, németekkel. A francia újságíró feljegyzései, — melyeknek minden sorából biérzik a császár iránt való szimpátia, igy szóltak: Vilmos császár állítólag már négy ér előtt készült megnézni Ia svájezi hadgyakorlatokat, meri a lotharingiaí hadgyakorlatokon igy szólította meg \Specher-Bernegg ezredes, svájezi attasét: — Mit mondanának hozzá Svájczban, ha egyszer mint turista végignézném az önök h ad gyakorlatait ? Zürichben meglátogatta a húgának egykori nevelőnője, Brujorgné, aki évek óta Genfben él. Az öreg matrónával szívesen elbeszélgetett u császár, hogyne, mikor az édes gyermekkorról ábrándozhatott, miközben Brujorgné elevenen mesélte el, hogy miféle sok csínyt cselekedett. A nevelőnő egyszerre megkérdezte: — Hát arra emlékszik-e felség, mikor megkínozta a nővéréti Hogyne emlékezett volna, bizony emlékezett, de édesebb ilyesmit a más szájából hallani, azért csak nógatta Brujorgenét, mondja hát. Az öreg nő elkezdte: — Egyszer a nagy faliszekrénybe zárta a hercegnőt, ráfordította a, kulcsol és én clszörnyűködtem. Féltem, hogy a hercegnő megfullad, felséged azonban nem akarta kinyitni a szekrényt. Végre én panaszra mentem felséged nagyszüleihez s ez használt. De l:i is kapott felséged. A francia hírlapíró — hogy. hogy nem, — tudomást szerzett egy fölötte érdekes beszélgetésről, amely Vilmos császár és Forrer svájci szövetségtanácsi elnök között történt. Vallásról volt szó s a császár hirtelen igy szólt Forrerhez: —- Nem szeretem a papokat. A lelkészért és a prédikátorok nem tolmácsolják hiven az evangéliumot, de ez még a kisebb baj volna, sokkal nagyobb, hogy tódítanak hozzá, a magukéból és az aztán egyáltalán nem evangélium,. Kedves olvasmányom a biblia, s mondhatom önnek, hogy sok nagy politikai problémának a megoldását abból merítettem. Aztán a népek egyetértéséről és a béke fentartásáról esett szó. A császár azt a meggyőződését fejezte ki, hogy ha egyszer — a mit Iaz Isten ne adjon — konfliktus támadna a német birodalom és Franciaország között, Svájcnak semlegessége felől szentül meg van győződve. —• Hiszem, hogy önök egyaránt becsületesen fognák fel a neutralitós kötelességét velünk és a franciákkal szemben, A svájci hadsereg nekem Hat hadiestet takarít meg, — igy fejezte be a beszélgetést Vilmos császár. |4*3aaB«»aa(aB9Baas9BaaBaaaBaBBa»BaaaiiaBasi;«BsaaaBS A Dél magyaiorszég te lefonj ai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 8!. Igazgató: VAS SÁNDOR. Telefon: 11-85. ^ Szombaton, vasárnap sziexLz;á,ció 11 haditftoH Dránia 3 felvonásban. ^Ca a vége jó, minden jó Vígjáték 2 felvonásban. első sabáci hős szegedi temetése és a szegedi honvérifözérek hadba vonulása, A Korzó-mozi eredeti felvétele. Előadások szombaton 5,7 és 9 órakor, vasárnap délután 3 órától éjjel 12 óráig. A newyorki magyarok. Newyorkból érkezett levél most összefüggő képét rajzolja az amerikai közfelfogás kialakulásának a háborúról. Szerbiáról, Oroszországról és mi rólunk, továbbá azokról az eszközökről, amelyekkel Oroszország él Amerikában, hogy neki kedvező közvéleményt -teremttsen. Szól a levél Károlyi és társainak amerikai szerepléséről is s megvilágítja ennek káros hatását, a világháború veszedelmeivel szemben. A szerbeknek küldött ultimátum imponált az amerikaiaknak, mert a monarchia ezzel erejét- mulatta s -ezzel -a tettekkel tényező nagyhatalmak sorába állt. De a nagy amerikai lapok mégis oly bam-gon .irtak, a melyen -nyilván meglátszott a guruló rubel hatása. Ilyenformán -akarták -elhitetni Amerikáiban azt, hogy a monarchia erőszakkal rántja bele -a háborúba „a h-aza-fiságáról előnyösen ismert, szabadságszerető Szerbiát." A londoni, párisi ós péterváni- közlések sziv-es fogadásra -találtak az amerikai lapokban, -a melyek aztán olyikóp kommentálták a történteket, hogy Szerbia megfelelt az ultimátum föltételeinek, de ez -az ultimátum már magában hadüzenet vol-t, amely olykép volt megszövegezve, hogy - Szerbia olybá is vegye. A szerbek amerkai vezére Pupin -M. J. tanár minden -alkalmat megragad a monarchia bofeketitésére s az orosz rubelek segítségével e-1 'is éri, hogy a lapok -közlik -a véleményét. Viszont azonban nagyon ifölitünt az -amerikai újságíróknak, akikkel beszéltem, az -a -körülmény, hogy az itt járó magyar képviselők miért dörgölőznek annyira -ahoz a politikai hitvalláshoz, amely a nemzetiségi kérdésekben a cár politikáját fedi. Amennyire megértik Pupin tanár kirohanásait, annyira csodálkoznak a magyarság széthúzásán, amikor külső ellenségek törekvéseinek -a letöréséről van szó. -Egyébként az izgalmas hábo-rus hirek megmozgatták az itteni magyarság lelkiismeretének húrjait is, amelyet egyidőr-e Károlyi-féle mozgalom foglalt le. Az amerikai magyarság most már kezd tisztán látni és arra a tudatra ébred, hogy a cár birodalmának -a politikáját alátámasztó törekvések milyen veszedelembe sodorták volna Magyarországot, ós milyen soha ki nem reparálható -tévedés lett volna ezt -a politikát erkölcsi és anyagi támogatásúikkal alátámasztani. Szájvíz Berlinben képesített nyeivtanárnő 0 német oktatást nyújt nyelvtanból, irodalomból, művészettörténelemből. — Rosenfeid Margit Petőfi Sándor-sugárut 25. 00000000000000000 0 0 0 0