Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-23 / 209. szám

Szeged, 1914. augusztus 23. DflLMAGYAEORSZAO 3 Hadvezetőségünk biztonsági intézkedései. Félhivatalosan közlik: A mini nagyobb dimenziókat öltő világháború az abban elsősorban szerepet játszó hatalmakra azt a feladatot hárítja, hogy minden védekezési probléma megoldásával foglalkozzanak, melyek egy hosszú háború előre nem látható esélyei között is megadják a meglepetések elleni biztosságnak azt az érzetét, amely a mi hadviselésünk alapgondolatának az erélyes offenzivák következetes keresztülviteléhez szükségesek. Ennélfogva a dunai vonalon régen tervezett és a mozgósítási elöintézkedések keretében már előre elkészített erődítési? munkálatok vétetnek foganatba, amelyek biztosítani fogják a folyó főátkelési pontjait, ezek között a két fővárost. A monarchia mindkét államának lakossága, amely olyan férfiui elszántsággal vette fel a küzdelmet, bizonyára helyeselni fogja ezt az elhatározást. Ugyanaz a gondolat érlelte ezt meg, amely 1870-ben a poroszokat Berlin megerősítésére indította, az ,a gondolat, liogy nagy célokért küzdő nemzeteknek a szívós védekezésére is készen kell álilníok, s hogy offenzivánk csak akkor nyugszik biztos alapon, lehet gondtól ment és frissen tetterős, ha készen állunk a sikeres védelemre is. Idáig szó! a félhivatalos közlés a közönség megnyugtatására. Informált helyen szerzett felvilágosítás alapján megállapíthatjuk, hogy itt tulajdonképen egy, már a béke idején készült mozgósítási intézkedések keretében előkészített rendszabállyal van dolgunk és, hogy a tervezett erődítési munkálatoknak egyáltalában ilicsen aktuális jelentőségük, hanem gondos és előrelátó hadvezetőségünknek egy olyan intézkedése, amelyet a teljes biztonság időpontjában óhajt végrehajtani, éppen abból a célból, hogy annak riasztó hatása a polgárságra ne legyen és hogy a munkálatok kellő alapossággal nyugodtan legyenek elvégezhetők. Kiemelendő különösen az a találó példa, hogy 1870-ben a poroszok is megerősítették Berlint, holott bizonyára nem volt semmi okuk tartani a porosz főváros veszélyeztetésétől. A Duna vonalán régen tervezett erődítési munkálatok végrehajtása egy feltétlenül helyeslendő intézkedés, mert ha minden okunk és teljes bizalmunk is meg van arra, hogy a háborúból diadalmasan fogunk kikerülni, még a legszilárdabb bizodalom tem mentheti fel a hadvezetőséget azon kötelezettség alól, liogy a védekezés problémájával is foglalkozzék, liogy a lakosságnak meglepetések ellen is teljes biztonságot nyújtson és liogy ebez képest a legfőbb védekezési problémát, a Dunavonal főátkelési pontjait elsősorban a monarchia két államának fővárosait biztosítsa. (A miniszterelnöki sajtóiroda.) Kétezer akna az angol partokbanAz Amphion föHrobhaintásáról az anigol tengerészeti hivatal a következő további részteteket mondja el kommünikéjében. Az Amphion cirkáló a Tiiemse torko ilatában való .akciójánál aknára jutott és felrobbant. A robbanás darabokra tépte a baüó előrészét és az egész legénységet a tengerbe dobta vagy megölte. A kapitányt, tizenhat tisztet és. százharmincöt embert sikerült megmenteni. Százharminc ember meghalt. Husz német fogoly, akiik az előrészben voltak bezárva, szintén elpusztult. Az angol admiralitás a köveikézö figyelmeztetést adta 'ki : A Königin Luise, mielőtt elsüllyesztettek vollina, valószínűleg egész sor aknát rakott le. A veszedelmes vidék a suffoilki pairtitól Iharímlinc mérífö'.dre van. A Königin Luisi kétezer uszó aknát vitt magával, mikor Németországból elindult, ezeket az aknákat olyan mélyen rakta le, hogy csak nagyobb hadihajók juthatnak rájuk, a sekélyen járó torpedóihajók veszedelem nélkül átmelhetneik rajtuk. Az oroszok csak védelemre szorítkozhatnak. Az orosz hadsereg 37 hadtestből ái!. Ezek közül 5 Szibériában, 3 a Kaukázusban és 2 Középázsiában fekszik. Egy európai háború esetén tehát ezek a hadtestek nem jönnek számításba. A többi 27 hadtest a következőképen van elosztva: 9 hadtest a Németországgal határos vilnui és varsói kdtonai kerületekben, 7 a monarchia felé cső határrészeken és 11 a birodalom belsejében. Ellenünk tehát csak 16 orosz hadtest vonulhat, föltéve, hogy ezeket gyorsam mozgósítani tudják. De ép ezzel vannak nagy bajok Oroszországban. A birodalom roppant nagy k;terjedése, a lakosság szétszórtsága, valamint az utak rossz állapota miatt csak nagyon lassan történhetik a mozgósitás. Ha a bevonulásra köteleztet tartalékos állandó tartózkodási helye csak legföljebb 25 kilométernyire fekszik a bevonulás, azaz a jelentkezés helyétől, akkor két napi időt engednék neki a jelentkezésre. Ha ellenben a tartózkodási hely távolabb fekszik, akikor egy teljes hét áll a tartalékos rendelkezésére. A jelentkezés azonban nem mindjárt az illetékes csapattestnél. hanelm először a kerületi parancsnokságnál történik és csak innen vonulnak azután a behivotitak csapattesteikibez. De előfordul, hogy a jelentkezés helye száz és száz kilométernyire fekszik a vasúttól és ennél még távolabb az illetékes csapat testtől. Igy azután hetek múlnak el, amíg a taitaléikos szerencsésein megérkezik rendeltetési helyére. Ennél azonban még egy súlyosabb probléma vár megoldásra: miképen szállítsák ezt a borzasztó embertömeget a háború színhelyére? Oroszország belsejét csak négy vasúti hálózat köti össze Nyugateurópával és ezék közül csak a Pátervár—Varsó-i és a Moszkva—Vansó-i vonalnak van kettős sínpárja. A harmadiknak csak egy sínpárja van és a negyediknek csak felében, kettős a sínpárja. Emellett mozdonyokban és kocsikban olyan nagy a hiány, hogy a hálózatoknak egymást kell kisegiteniölc. Az állomáshelyek pedig ritkák és nagyobb szállítások lebonyolítására alkalmatlanok. Az is rendkívül 'hátráltató körülmény, liogy nemcsak magát a katonaságot, hanem a szükséges élelmet is vasúton kell a csapatok után szállítani, mert a Németországgal és Galíciával határos területek nem termelnek elegendő gabonát és igy a hiányt a birodalom belsejéből kell pótolni Igy azután megtörténhetik, hogy a birodalom belsejéből vailó csapatok majdnem csak másfél hónap multán jelenthetnek meg a hadi színhelyen. Eladdig pedig Oroszország a 16 hadtestre van utalva, amelyeket aránylag még elég gyorsan tudnak a határra szállítani. Offenzíváról tehát nem >s lehet beszélni. Csalk egy lehetőség van számukra: csökönyösen megmaradni a defíenziva mellett, ami ebben az esetben az erősségek mögé való viszszahuzódást jelenti. Ebből a célból a határtól 100—200 kilométernyire az erődítéseknek egész sorát építették. Ezek között bizonyára a Visztula éS a fíug mentén épült orosz lengyelországi erődítések a legfontosabbak. Az első vonalban levő erődítéseknek az a rendeltetésük, ihogy a Nyugatról, tehát a német csapatoktól már megszállott Kalis és Sösnoiviioe irányából való betörést megakadályozzák. A többi erősségeknek viszont az a föladataik, hogy a határ északi részét fedezzék az ellenséggel szemben. Az első védelmi vonal mögött vain a bresti erősség, amelynek dél felől az osztrákok betörés'ét kell megakadályoznia. A Njemen partján épült kovnoi és groidnoi erősségeiknek pedig a Königsberg irányából előtörő németek,keli kell szembeszállaniok. Ezekben az erősségekiben elhelyezett csapatoknak azonban az a föladatuk is van, liogy megakadályozzák Oroszlengyelország hátbatámadását. A térkép megmutatja nekünk, Ihogy Oroszlengyelország nyugaton és délen egyaránt belenyúlik német és osztrák területbe. Az a veszedelem tehát, hogy luíboru eseten mimlen oldalról körülfoghatják az oroszokat. bizony nem alaptalan'. Oroszországnak ezt a szigorúan katonai szempontból vailó fölötte kedvezőtlen helyzetét súlyosbítja még az orosz flotta teljes tökéletlensége. A papiroson persze több „modern páncélos"-ulk van, a valóságban azonban hiába keresünk ilyeneket. A cári kormány töméntelen milliókat pocsékolt már a japánok tói Csuziimánál tönkrevert flotta újjászervezésére. Ennek a pénznek a ie'e azonban, még mielőtt a hajóikat vizre bocsátották volna, elúszott a hivatalnokok kezén. Az orosz flottaa 2000 kilométer hosszú Keleti tengeri partvidékeket sem tudja mezvédeni. Az olyan központokat pedig, mint Riga, Heisingfors és Pétervár, miindossz; két erősség védi: Helsi.ngforsot Sveaborg és Pétervárt Kronstadt. Ezzel azonban a helyőrségi csapatok legnagyobb részét lekötik. A pétenvári katonai kerület négy hadtestéből legföljebb kettőt küldhetnek a határra. A cári 'birodalomnak azonban még egy I harmadik ellenféllel is számolnia keh: a .belső 'eflenség"-gel, a proletársággai és a fölvilágosodott parasztsággal. Ettől van szinte a legtöbb rettegni valója. Mindezeket tekintetbe véve, bizonyos, hogy a cári birodalmat ugyanaz a veszedelem fenyegeti, mint tiz év előtt. Az orosz kormány maga ássa meg a sírját. Jellicoe az angol flottaparancsnok. A világháborúnak 'kétségkívül egyik iegexiponáltabb alakja az ankol hajóhad főparancsnoka, Sir John Jellicoe tengernagy, akiről már adtunk valamelyes ismertetést. Jellicoe tudvalevően Madden ellentengernagygyal, az angol 'flotta vezérkarának főnökével együtt intézi az angol hajóihad harci műveleteit. Jellicoe admirálist a német haditengerészeti körökben is mint igen kiváló parancsnokot ismerik, aki különösen a flotta-tüzérségi tudományban elsőrangú. Ezt annyira elismerték Németországban, liogy több német rendjellel való kitüntetése után csak a legköUjj Fflszerkercskedésben • B B W Síi I ^ ÓVAKODJÉK • CsemegeOzletben dUDlailialátaSÖrt. 3Z UTÁNZATOKTÓL II