Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-22 / 208. szám

Szeged, 1914. augusztus 22. miiMÁGYMtOIlSZÁÍJ 3 A japánok. Mennyire nemi az érzelmiek uralma alatt áll a világpolitika arra a legeklat ánsabb példa Japán hadüzenete 'Németország ellen. Ha az érzelmeik irányítanák a politikát, a leg­íerimészetesiebb az lett volna, amire száz em­ber iközü nem is kilencvenkilenc, hanem bát­ran mondhatjuk: száz számított, Japán bele­kapaszkodott volna ezen kiválóan fényes al­kalommal tiz év előtt tönkre vert ellenségé­be: Oroszországba. Annyival1 inkább, mivel annak idején Japánnak mem, állott módjában döntő győzelmeinek a1 (gyümölcsét mind le­szedni1. Ámde a legutóbb lefolyt tiz év alatt a japánok a külpolitika útvesztőiben odajutot­tak, hogy angol szövetségeseik utján ma Oroszország oldalán küzdenek. Erre kénysze­ríti őket az angol szövetségihez való hűség. Ez természetszerűen nem nagy öröm ne­künk, akik ép az ellenkezőjét reméltük, vi­szont azonban tény az is, amire a viszonyok komoly mérlegelése után mindenki magától is rájön, Ihogy a japán hadüzenet az európai helyzeten mit sem változtat, amint nem. vál­toztatott volna rajta az sem, 'ha Japán remé­nyeink valóra váltásával megtámadta volna az oroszt. Ment ebben az utóbbi esetben sem állott volna Oroszországnak módjában, 'hogy az európai háború szinteréről egyetlenegy szál katonát vigyen Japán ellen. Bizonyos vi­szont az is, hogy egyrészt a nagy földrajzi távolságok, másrészt a saját ázsiai birtokai­nak a biztonsága miatt a távoli Ázsiából sem gyarapíthatja európai seregét. 'Néhány éve mindössze, 'hogy Oroszország és Khina ugyancsak közel volt Mongolország miatt ahhoz a ímesgyéhez, ímely választóvonaila a békének és a háborúnak. Khina akkoriban sa­ját belpolitikai viszonyainak a ziláltsága mi­att kénytelen volt Oroszországnak deferálni. Az ilyen politikai ímegalázások pedig mindig hagynak valami keserűséget imiaguik után s a kedvező alkalom minidig a legnagyobb csá­bító. Ha momentán csönd és nyugalom ural­kodik is Khinában, nagy kérdés, milyen maga­viseletet tanúsítana abban az esetben, ha Oroszország számottevő seregeit vonna el ázsiai 'birodalmából. A modenn háborúk ki­menetelét különben: sem a tömegek döntik el, hanem a jobb taktikai1 vezetés, a jobb fegyel­mezés .és fölszerelés, a hadiba szállt sereg könnyebb élelmezési lehetősége stb. E tekin­tetben pedig az oroszok, ha még annyian van­nak is, sem velünk, sem •Németországgal nem vehetik fel a versenyt. Németország iránt nemcsak baráti és szövetségi hűségünk, hanem bizodalmunk is sziklaszilárd. A közmondásos német alapos­ság, bizonyára tudta, mit csinál, mikor kai­dot ragad. Németország könnyelmű kalan­dokiba nem bocsátkozik. S igy nem tételez­hető föl a német diplomáciáról, hogy ne tudta volna, hogy Japán támogatásra nem számit­hatuin'k. Angolországnak és Japánnak szövet­sége kiilömben seim volt titok s igy a japán hadüzenet szükségképpen be kellett, hogy kö­vetkezzék. Mikor még anyagilag jól megala­pozott magánemberek sem engedhetik meg maguknak azt a fényűzést, hogy kizárólag ér­zelmeik lehesenek tetteik irányitól, annál ke­vésibbé hallgathatnak érzelmeikre az egyes nemzetek. Nem érzelmek, de érdekek dirigál­ják az egész világot. Ez ugyan nem valami ideális állapot, de reális valóság, mely ugy az egyes egyének, mind az egyes nemzetek sor­Óit kérik Illetetten következetességgel intézi. És ez sokszor megdenmesztő kérlelheteílen­sége az érdekeknek keresztülgázol minden­kin és mindenen, első sorban pedig az ábrán­dos érzelmeken. Vigasztaló tény csak az, hogy az erősé a 'győzelem, mi pedig — erő­seik vagyunk. «ai«iiM»aNii»iNiinminmiiiiu»»i»M'i)4 Az elhagyottakért és sebe­sültekért. A Magyar Szent Korona Országai Vö­rös-Kereszt Egyletéhez háború idejére kikül­dött királyi biztos 5/914. K. B. sz. allatt a kö­vetkező felhívást intézi a nagyközönséghez és a sajtóhoz: FELHÍVÁS. ö Császári és Apostoli Királyi Felsége 1914. évi augusztus Ihó 5-én. kelt legfelsőbb el­határozásával engem a Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egyletéhez háború idejére királyi biztosként legkegyeilmiesebbein k i k üldeni méltóztatott. Ebből a minőségemből kifolyólag első­sorban az a kötelesség hárul reám, hogy gon­doskodjam a lőhető összpontositásáról min­den oly mozgalomnak, mely a sebesült és be­teg katonai személyiek részére való segély nyújtásra vonatkozik. Az általános gondoskodás ügye a háború tartama alatt három munkakörre oszlik fel. I. A megbetegedett és .megsebesült har­cosokról való gondoskodás. Ez az ügykör a huderőn kivid, kizárólag a magyar szent ko­rona országai vörös kereszt-egyletének ha­táskörébe esik. Az ügyeket ellátja a buda­pesti anyaintézet (I. Disztér 1.) valamint a vidéki íiókiintézetek. II. A behívott családtagjairól va'ló gon­doskodás. Az erre vonatkozó ügyeket a magy. kir. ministeríeinökség kebelében mű­ködő „A hadbavonultak családjainak orszá­gos segélyzö bizottsága" intézi. III. A harctéren levő egészséges kato­nákról való gondoskodás és minden oly ügy kezelése, mely nem esik az említettek közé. Az e pont alatti ügyek ellátása a ,m. kir. hon­védelmi ministeniuimi kebeléből kirendelt „Hudsegélyző hivatal" hatáskörébe tartozik. Felkérem ezúton a nagy közönséget — egyfelől az adakozókat, vagy az önkéntes munkaerőket, másfelöll ia 'segélyre szorulc)­kat — ihogy minden ügyében a gondoskodás­nak, amelyet a mostani nehéz napokban .min­denki hazafias forró szeretettel karol fel, a munkakörök emiitett 3-as megosztására pon­tosan ügyelni szíveskedjenek. A KIR. BIZTOS HATÁSKÖRE. Mint a Magyar Vöröskereszt Egylethez kiküldött k,ir. biztosnak hatásköröm nemcsak a magyar szt. korona országainak Vörös Ke­reszt-Egyletére, Ihaniem a német lovagrend és a souverain máltai rend kivételével mind­azokra az egyletekre, testületekre és egye­sekre is kiterjed, amelyek, illetőleg akik a magy. szt. korona országaiban az önkéntes egészségügyi szolgálatban tevékeny részt vesznék. , BETEG ES SEBESÜLT KATONÁKRÓL VALÓ GONDOSKODÁS. A beteg és sebesült katonákról való gon­doskodás ügyét illetőleg a testületeket, az egyesületeket stb.-t épen ugy, mint minden egyes anagánegyént nem kérhetem eléggé, hogy a hazaszeretet és az emberbaráti érzés eme kiemelkedő munkáját elsősorban anyagi eszközökkel segítsék megvalósitani. A természetbeni ajándékok (fehérnemű, dolhánynemü, itailnemü üditő anyagok stb.) szintéu sürgős szükséget képeznek. Pénzküldemények a magyar szent koro­na országai Vörös Kereszt Egyletének köz­pontjába (Budapest, I. Disz-tér I.) természet­beni ajándékok pedig a Vörös Kereszt Egylet Erzsébet-kórházába (Budapest, I., Györi-ut 17.) küldendők. Minden olyan felajánlás, mely a sebe­sült-ápolás ügyét szolgálja, legmelegebb kö­szönettel vétetik. Különösen megemlíthető itt, mint sürgős szükségesség, sebesült és beteg katonáknak, ellátása vagy ellátás nélkül való átvétele. Beteg katonatisztek és legénységi egyéneknek nagyobb számban való elhelye­zésére kiváltkép alkalmasaknak mutatkoznak kastélyok, kolostorok, szanatóriumok és más nagyobb terjedelmű épületek. Az ellátás az illető tulajdonosok ajánlata szerint, saját költségükre vagy esetleg a hadi kincstár ter­hére történhetik. Részletezett felajánlások, esetleg csak meghatározott számú iieiyiségek és ágyaik felajánlása — a vörös Kereszt Egy­let illető vidéki helyi egyleténél vagy esetleg az egylet központi hivatalában (Budapest, 1., Disz-tér 1.) esetileg közvetlenül nálam írás­ban jelentendők ibe. ORVOSOK Fontos és szükséges azoknak az orvo­soknaik közreműködése, akiknek katonai be­osztásuk nincs. Ezeket az orvos urakat, amennyiben 42 éven felüliek és már nem nép­felkelők, ezennel félkérem', hogyha elfoglalt­ságuk megengedi önkérítes szolgálatra nálam vagy a Magyar Vörös Kereszt Egyesület íö­megbizatt főgondnokánál (Budapest, Disz-tér 1.) jelentkezni szíveskedjék. BETEQÁPOLÓNÖK. A Magyar Vörös Kereszt Egyesület je­lenlegi biztosított személyzetének kibővítése céljából sok hivatásos ápolónőt, főzönőt, mosó­nőt és kórházi személyzetet is igényel, első­sorban azonban inkább a vidéken, semmint a fővárosban, ahol a létszám a jelen viszonyok­hoz képest máris eléggé teljes. Hasonlókép sok önkéntes betegápolónö is igényeltetik, oly 18 éven felüli asszonyok és leányok, akik a betegápolásban a Vörös Kereszt Egylet szabályai szerint kellőkép kivannak képezve. Az önkéntes belegápolónők díjazásra nem tarthátnak igényt és csak a harctértől távol­levő biztosított fekvési kórházakban nyernek alkalmazásit. Miimden betegápolásra önként jelentkező asszonynak vagy leánynak Budapesten a Vö­rös Kereszt Egyesület Erzsébet-ikóitházábain (Budapest, I. Qyörgy-ut 17.) Ibrányi Alice főnökasszonynál, — a betegápoláshoz való kiképzésre pedig dr. Dolilinger Gyula udvari tanácsos, egyetemi tanár urnái (Budapest, VII. Rákóczi-u't 52.) kell jelentkeznie. Az önkéntes betegápoló személyzet le­hetőleg arra a vidékre fog beosztatai, amely­ről való. Felelősségteljes, hatalmas az a feladat, a mely 0 Császári és Apostoli Királyi Felsé­gének legmagasabb kegye folytán reám ru­házva, előttem áll. Csak abban az esetiben tu­dok ennek a föladatnak sikerrel megfelelni, ha teljes odaadó támogatásban részesít va­lamennyi állami és önkormányzati hivatal és intézmény, valamennyi egyesület 'és testület, különösen a mentés ügyét szolgáló egyesüle­tek, tehát a tűzoltó jótékonysági testületek, mentő egyesületek, toválbbá minden jótékony nőegyesület, amelyek a mostani nehéz na­pokban imár eddig is számos tanújelét adták áldozatkész tetterejüknek. Ném szükséges ikülön kiemelni, hogy mily Vendéglőben KÁVÉHÁZBAN FOszerkereskedésben MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN SZT. ISTVÁN • ÓVAKODJÉK • ilZ!!..!11'1" ci ti |> la ÍTI aláitasöpf, az UTANZATOKTÓLH

Next

/
Oldalképek
Tartalom